FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - KÖZLEKEDÉS ÉS INFRASTRUKTÚRA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Tudományos ülés Scharle Péter egyetemi tanár 65. születésnapja alkalmából Győr, szeptember 29.

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - KÖZLEKEDÉS ÉS INFRASTRUKTÚRA 4 Bevezetés. Fenntartható Fejlődés Stratégia, mint a Nemzeti Fejlesztési Terv kötelező előzménye A fenntartható fejlődésről 4 A fenntarthatóság külső és belső feltételei 4 A fenntarthatatlan közlekedés önerősítő folyamatai 4 Az infrastruktúra/közlekedés nagy korszakváltásai 4 Stratégiai fókuszok és tennivalók kijelölése 4 Hogyan tovább? (A tanulságok)

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL 4 ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” 4 Nyelvi korrekció: „Olyan fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” 4 Intergenerációs szolidaritás ill. indirekt reciprocitás 4 Térbeli kiegészítés – intragenerációs szolidaritás

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL 4 A „három krumpli” 4 Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG

4 A „három krumpli” rendszerösszefüggésbe rendezve 4 Erős fenntarthatóság: a környezeti korlátokat önmagukban be kell tartani A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG

RENDSZERÜNK FENNTARTHATÓSÁGÁNAK KÜLSŐ ÉS BELSŐ FELTÉTELEI 4 Közvetlenül a ‘gazdaság’, esetleg a ‘társadalom’ folyamataira tudunk hatni. E rendszereknek vannak külső és belső kapcsolatai. 4 A fenntarthatóság külső feltételei: az input ne lépje túl az erőforrások regenerálódási ütemét; az output ne haladja meg a természet felvevőképességét; (+ a nem- megújulók használatának kifuttatása megújulókkal való helyettesíthetőségük üteme szerint). 4 A fenntarthatóság belső, (rendszerműködési) feltételei: a rendszer érzékelje a peremfeltételeket, annak megfelelően működjön; és alakuljanak ki e működés önszabályozó belső alrendszerei.

A FENNTARTHATATLAN KÖZLEKEDÉS ÖNERŐSÍTŐ FOLYAMATAI 4 A fenntarthatóság belső feltételeinek kielégítése megújuló közlekedési szakértelmet igényel 4 A mai ágazati alrendszereknek is vannak önerősítő folyamatai, ezeket azonban nem a külső fenntarthatósági korlátok vezérlik. 4 A közlekedési rendszert érintő feladat tehát kettős: + elemezni kell a jelenlegi folyamatokat, és megbontani a mai fenntarthatatlan működést stabilizáló visszacsatolásokat; (néha intézményi vagy tudati rögzültségeket; járadékszedési pozíciókat Sch.P.) + kiépíteni azokat a rendszerműködéseket, melyek képesek a fenntartható működést stabilizálni.

A FENNTARTHATATLAN KÖZLEKEDÉS ÖNERŐSÍTŐ FOLYAMATAI 4 Nem csak az infrastruktúra létesítmények élettartama hosszú, de ennél is nagyobb időszakra terjed ki a strukturális meghatározottság, amit létrehoznak. 4 Kényszeres állandó toldozás: az új építés is a régi struktúrát építi. Pálya-függés (út-függés). 4 Nagy rendszerré kiépülő közlekedési alágazatok: vasúti minta - központi tervezés, üzemi/technikai szempontok prioritása, „természetes monopólium” 4 Az alágazatok intézményei nyitottak a „még gyorsabb, még erősebb, még speciálisabb” irányokra, (TVG, autóút, tankhajó stb.), nehezebben látják be azt, ha irányt kell váltani, mert ellehetetlenül a közlekedés.

A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI Eltolódás az egyes közlekedési módok szerepében. Az újabb technológia időről időre újabb domináns közlekedési módot alakít ki. Forrás: Nebojsa Nakicenovic IIASA 1988

4 Pre-indusztriális korszak: a csatornák kiépülése 4 Iparosítás korszaka: a vasút diadalmenete. 4 Modernizáció korszaka: a gépkocsi dominanciája. 4 ??? A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI

4 Pre-indusztriális korszak: a csatornák kiépülése 4 Iparosítás korszaka: a vasút diadalmenete. 4 Modernizáció korszaka: a gépkocsi dominanciája 4 ???. 4 Poszt-modern időszak: „everything goes” 4 Nincs domináns közlekedési alágazat A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI

4 Együttműködések, stratégiai szövetségek, integrációk 4 Közlekedésen belül: különböző közlekedési módok együttműködése (intermodalitás), távolsági és helyi közlekedés együttműködése, térségi közlekedési szövetségek 4 A közlekedés jobb beágyazása: szakpolitikák integrációja (közlekedés a várospolitikával, területi politikával stb.), döntési folyamatok társadalmi beágyazása, felhasználói szempontok érvényre jutása, értékelés befoglalása a fejlesztésekbe (vége) A STRATÉGIAI FÓKUSZOK KIJELÖLÉSE

4 A közlekedés mennyiségének visszafogására irányuló lépések 4 A motorizált közlekedés csökkentésére irányuló lépések 4 A közlekedés térbeli megosztásának változtatása 4 A közlekedés időbeli lefolyásának változtatása 4 A közlekedés összetételének változtatása 4 A közlekedés szennyezés kibocsátása / forrásfelhasználása csökkentése 4 A közlekedés társadalmi beágyazódását segítő lépések 4 A meglévő létesítmények megbecsülése, kiegészítése, felújítása A STRATÉGIAI FÓKUSZOK KIJELÖLÉSE

Integrációk Stratégiák Szakpolitikai Területi Modális Finanszírozási Társadalmi Értékelési A mennyiség visszafogása A motorizált közlekedés csökkentése A térbeli megosztás változtatása Az időbeli lefolyás változtatása Az összetételének változtatása A szennyezés csökkentése A társadalmi beágyazódás A meglévő létesítmények megbecsülése

4 Első feladat a céloknak, következtetéseknek ezen az általános szinten történő megvitatása, pontosítása 4 A pontosított célok alapján áttekintendők és megszűrendők a jelenlegi közlekedéspolitika meglehetősen eklektikus célkitűzései 4 A fenntartható közlekedés stratégiai fókuszai egy konzisztens keretet kell biztosítsanak a közlekedéspolitika szakmai célkitűzéseinek a meghatározásához (‘indikátorok’) 4 E keretek között el kell kezdeni a (fenntartható) közlekedéspolitika kidolgozását. HOGYAN TOVÁBB?

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - KÖZLEKEDÉS ÉS INFRASTRUKTÚRA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Tudományos ülés Scharle Péter egyetemi tanár 65. születésnapja alkalmából Győr, szeptember 29.. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !