Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer Humán erőforrás menedzser szak, 2005. május 13-14. Dr. Kaiser Tamás Egyetemi adjunktus Veszprémi Egyetem, Társadalomtudományok és EU Tanulmányok Tanszék

Az EU mint többszintű kormányzati rendszer Európai belpolitika Egységes Európai Okmány, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Szerződés, Nizzai Szerződés, Szerződés Európa Alkotmányáról Bővítési hullámok-intézményi reformok Elmélyítés és/vagy bővítés Az európaizációs folyamat „top-down” „bottom up” „horizontal” Az EU többszintű intézményi struktúrája Kormányzat nélküli kormányzás(governance) Nemzetek feletti (szupranacionális)szint Nemzeti (kormányzati) szint Szubnacionális szint Civil társadalom Közpolitikai hálózatok (policy network)

Az európai belpolitika 1. Integrációs formák Szabadkereskedelmi terület Vámunió Közös piac Egységes(belső)piac Gazdasági Unió Politikai Unió Az integráció előrehaladása Európai Szén-és Acélközösség(1951) Európai Gazdasági Közösség, Euratom (Római Szerződések,1957) Bővítési hullámok (1973,1981,1986) Egységes Európai Okmány (1986) Maastrichti Szerződés-EU (1992) Amszterdami Szerződés (1997) Nizzai Szerződés (2000) Szerződés Európa Alkotmányáról (2004)

Az európai belpolitika 2. Elméleti megközelítések Funkcionalizmus és neofunkcionalizmus „Nem vitatott területek” kooperációja „Politikamentes”,elitista-technokratikus integráció integráció „Spill-over”-hatás(funkcionális, politikai) Szupranacionális,föderalisztikus jövőkép Neoföderalizmus Középpontban:a döntéshozatal Modellország: NSZK (kooperatív föderalizmus) Probléma:legitimitás és/vagy hatékonyság

Elméleti megközelítések A kormányközi elméletek Az integráció hajtóereje :a tagállami önérdek (kormányközi alkufolyamatok) Stabilitás,költséghatékonyság,belpolitikai racionalitás Az integráció előrehaladása:csak ha a kormányközi együttműködés már nem hatékony Az integráció fejlődése:ciklikus-bizonytalan jövőkép A liberális kormányközi felfogás A „kétszintű” játék modellje A tagállamok érdekérvényesítő képességének modellezhetősége A nemzet preferenciák folyamatos változása

Az európai belpolitika fogalma A „történelmi” döntések szintje alatti ,az első pilléren belül szerveződő,mindennapi döntéshozatali folyamatok Közös intézmények és egységesített eljárások Sokszereplős,fragmentált kormányzás Többszintű Politikai tér

Az Európai Unió intézményrendszere 1. Az Európai Unió és a három pillér Cél:a gazdasági integráció elmélyítése politikai integráció nélkül Eredmény: a három pilléres szerkezet (Maastricht) Az EU nem jogi kategória, inkább politikai fogalom! A gyakorlatban az Unió „kölcsönveszi a Közösségek intézményeit Első pillér-szupranacionális jellegű Egységes piac, gazdasági és monetáris unió Közös intézmények, jogrendszer Közös és közösségi politikák Második, harmadik pillér-kormányközi jellegű A három pillér jogforrási rendje eltérő

Az Európai Unió intézményrendszere 2. „Sui generis” intézményrendszer Kormányközi és szupranacionális elemek ötvözete Nem állam vagy nemzetközi szervezet Fő szervek: Tanács-kormányközi Európai Tanács-kormányközi Bizottság, Bíróság,Számvevőszék-szupranacionális Európai Parlament-demokratikus Tanácsadó szervek: Régiók Bizottsága Gazdasági és Szociális Bizottság Pénzügyi szervek: Európai Központi Bank Európai Beruházási Bank

Európai Tanács Az EU csúcsszerve 1974-től A tagállamok állam-és kormányfőinek testülete Feladata: stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumok elfogadása(„egyezségcsomag”) Nem alkot jogszabályt (az előterjesztést a Tanács fogadja el) A külpolitikai irányvonal meghatározása Soros elnökség(csúcstalálkozók) Kormányközi konferenciák Nem az EU intézményi keretében folynak Feladat: az alapító szerződések módosítása Ratifikációs kötelezettség a tagállamok részéről

Miniszterek Tanácsa Kormányközi jogalkotó szerv Kilenc konfiguráció(ÁÜT, Ecofin,Mezőgazdasági és Halászati Tanács) Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) Munkacsoportok Döntéshozatal: Minősített többség(232 igen)+népességi szűrő (Unió népességének 62%-a) Egyhangú döntés Szavazati arányok(minősített többség esetén) Németo.,Fr.o.,Olaszo.,GB-29 Görögo.,Belgium,Csehország, Portugália, Magyarország-12,Málta-3 szavazat

Európai Bizottság Az EU „kormánya” Javaslattevő,döntés-előkészítő,végrehajtó, ellenőrző szerv Felelős az EU külső képviseletéért Tagjai:elnök (J.M.D. Barroso),biztosok(2004. nov.1-től:1 tagállam-1 biztos) Főigazgatóságok (34) A „Szerződés őre” Beszámolási kötelezettség az EP felé

Európai Parlament Társ-jogalkotó, 5 évre közvetlenül választott szerv (1979) 2004 júliusától 732 képviselő (Magyarország-24) Székhely: Strasbourg („nagy plenárisok”), Brüsszel („mini plenárisok”), Luxemburg (Főtitkárság) Transznacionális pártfrakciók (legalább 2 ország kell) mandátum-európai,politikai Szabad, vagy nemzeti érdekek?! Az európai parlamenti munka szereplői Elnök-két és fél év-Pat Cox Szakbizottságok (20) Elnökök Konferenciája Iroda

Európai Bíróság Az Eu legfelsőbb jogértelmező fóruma (1957-től) Székhely: Luxemburg A Bíróság felépítése: Bíróság (mint legfelsőbb bíróság) Felső Bíróság (nem állami szervek megkeresései) Bírói panelek (specifikus témák) Főtanácsnokok (8) Bírói kar: három éves rotáció Bírói szerepfelfogás: aktivizmus (1979: Cassis de Dijon ügy) Eddig:főleg gazdasági ügyek Kihívás: Alapvető Jogok Chartája (Európai Alkotmány)

Gazdasági és Szociális Bizottság A neokorporatizmus és funkcionalizmus jegyében született (1957), székhelye Brüsszel A GSZB felépítése: Munkaadók (ipari köz-és magánszféra,kereskedelmi, pénzügyi és egyéb vállalatok) Munkavállalók (nemzeti szakszervezeti szövetségek) Egyéb tevékenységek (parasztszövetségek,környezetvédelmi érdekcsoportok) Tagjai: kormányok által delegált 312 fő (Magy.o.-12) Jogköre: konzultáció, tanácsadás, véleményezés (határidőre) Felépítése:Elnök,alelnökök,Büró, szekciók (6) Jelentősége: lobbizás, hálózatépítés,civil részvétel erősítése

Régiók Bizottsága Működése: 1994-től (Maastrichti Szerződés) Brüsszelben Előzmény: Regionális és Helyhatóságok Konzultatív Tanácsa, politikai régiók fellépése (föderális országok) Alapelvek: szubszidiaritás, proximitás, partnerség Jogkör: konzultáció, tanácsadás,véleményezés (határidőre), nem kötelező erejű Oktatás,foglalkoztatás Gazdasági és szociális kohézió TEN, környezetvédelem Összetétel: 50-50%-ban helyhatóságok és regionális hatóságok (kormányok jelölik, 317 fő, Magy.o.-12 ) Szervezet: Elnök, alelnökök, Büró, szakbizottságok (6) Kihívások: Egyes régiók növekvő politikai és gazdasági súlya EU25: növekvő területi fejlettségi különbségek

Az európai érdekcsoportok Az érdekcsoportok típusai: Ágazati (UNICE, COPA) Közérdekű (Európai Szakszervezetek Konföderációja) Lobby-korszak 1997-től Keretfeltétel:az európai belpolitika Intézményes és informális csatornák-a „brüsszeli dzsungel” Célpont: a Bizottság Diffúz érdekeket képviselő csoportok (zöld mozgalmak és NGO-k), lobbyszervezetek (7500) Területi érdekcsoportok Regionális Információs Irodák CLRAE (Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa) CEMR (Európai Telepűlések és Régiók Tanácsa) AER (Európai Régiók Gyűlése)

A demokratikus deficit 1. A Maasrichti Szerződés tárgyalásakor kerül be a köztudatba+összefonódott az EP törekvéseivel A demokratikus kontroll erősítésének igénye Polgárközeliség Nyilvánosság Intézményi működés egyszerűsítése és átláthatóvá tétele Definíció: a hatáskörök a demokratikus tagállami intézményektől a nem választott, „templom-szerkezetű” közösségi intézményekhez kerülnek Meghatározó a minősített többség Megnő a tagállami kormányok befolyása Megoldás:intézményi reformok Közösségi szintű demokrácia Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének a reformja

A demokratikus deficit 2. Közösségi szintű demokrácia EP emancipáláa EU „parlamentarizálása” A Bizottság mint politikailag felelős testület Szubszidiaritás elve („Régiók Európája”) Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének reformja „Kétszintű elképzelés” „Parlamentarizáló elképzelés” Laekeni Nyilatkozat: Hatáskörök jobb meghatározása és elosztása Az EU eszközrendszerének egyszerűsítése Átláthatóság, demokrácia és hatékonyság Európai polgárok Alkotmánya (Konvent)

A funkcionalista logika kritkái A funkcionalista logika alapja: a spill-over Az európai gazdasági fejlődés önfenntartó Politika=ügyek szakszerű intézése Kritikák: A pozitív integráció értékrangsort igényel A „nagy” politikák nem kerülnek a „kis politikák” befolyása alá Nem elég az output-legitimáció DE: nem valósulhat meg a hagyományos input-legitimáció sem-NINCS „EURÓPAI DÉMOSZ”!! Megoldás: a differenciált együttműködés „Többsebességes Európa” „Változó geometriájú Európa” „A la carte Európa”

A tagállami érdekérvényesítés („bottom-up” európaizáció) Érdekérvényesítő képességet befolyásoló tényezők: Gazdasági erőforrások és versenyképesség Geostratégiai fekvés és katonai potenciál Kulturális elismertség Nemzetközileg elismert vezető személyiségek Innovációs képesség, kiemelkedő K+F Sikeres érdekérvényesítő stratégiák Kis államok lehetőségei: Közvetítő diplomácia (soros elnökségek ) Rugalmasan változó koalíciók kötése Fontos tisztségek megszerzése-pl. Barroso, Cox, Kroes, Borg, Dimas, Reding, Boel, Ferrero-Waldner Regionális szövetségek(Benelux, Északi Szövetség,V4)

Régió,regionalizmus,regionalizáció Régió-multidiszciplináris fogalom Regionalizmus:önszerveződő „bottom-up” folyamat Hogyan és miért? Régiók Európája v.Európa Régiókkal? Regionalizáció: „top-down” folyamat Az 1990-es évek főárama Alapvetően gazdasági indíttatású „Új regionalizmus”

A regionalizmus motivációi Kulturális, etnikai önszerveződések Területfejlesztés,méretgazdaságosság Állami feladatok „kiszervezése” A versenyképesség („endogén növekedési potenciál” fokozása Az EU kohéziós politikája A demokrácia erősítése Politikai csoportérdekek

A területi közigazgatás-szervezés Az állami hatalom-és munkamegosztás két dimenziója: Vertikális és horizontális A hatalom megosztása A hatalmi ágak közötti munkamegosztás Egy hatalmi ágon belüli munkamegosztás Területi-helyi önkormányzatok (decentralizáció) Állami dekoncentrált szervek (területi államigazgatás)

Kormányzati rendszerek A tipológia alapja: a hatalom vertikális megosztása Centralizált unitárius állam Decentralizált unitárius állam Regionalizált unitárius állam Föderális állam Kooperatív Duális

Regionális versenyképesség Gazdasági növekedés+foglalkoztatás Gazdasági szerkezet Innovációs kapacitás, K+F Elérhetőség Munkaerő képzettség Intézményi sűrűség Társadalmi tőke

Intézményi és adminisztratív kapacitás Intézményfejlesztés Karcsúsítás vs. sűrítés Szervezetfejlesztés NPM vs. Hierarchikus rendszer Humán erőforrás fejlesztés Képzés, attitűd,teljesítmény-orientáció Innovációs kultúra Abszorpciós készség Ötletek, források, ellenőrzés, fenntarthatóság

A társadalmi tanulás Az európai közpolitikai környezethez való alkalmazkodás Előfeltétel: Intézményi sűrűség Társadalmi tőke Segítő és akadályozó tényezők Erőforrások újraelosztása Új identitások megjelenése

Az EU-kompatibilis intézményi kultúra része Polgárközeliség A társadalmi tőke Az EU-kompatibilis intézményi kultúra része Polgárközeliség Jószomszédság Bizalom (generalizált reciprocitás) Reputáció Hídképző szervezetek, hálózatok jelentősége A mérhetőség problematikája Részvételi intenzitás Befolyás mértéke

A föderális országok gyakorlata Formális és informális kapcsolati struktúrák Feltétel: Alkotmány v. más dokumentum szabályozza Volt vmilyen előzménye Vizsgálat: Az európai politikák belső koordinációja (formális v. informális) Részvételi lehetőség a közösségi döntéshozatalban ( 203. cikkely)

Az európai politikák belső koordinációja Németország Formális:”Bundesrat-eljárás” Nem formális:Szektoriális konferenciák Tartományi Miniszterelnökök Konferenciája,munkacsoportok Belgium Európai Ügyek Mimisztériuma (Konzultációs Bizottság, Konferencia

Képviselet a Tanácsban Németország „Európai módosítások” (Alk.23.cikkely) Kizárólagos kompetenciák esetén Csak a szövetségi kormánnyal együttműködve szavazhatnak Belgium Kooperációs Egyezmény 4+2 részvételi kategória

A hazai közigazgatás és területfejlesztés intézményrendszere Jogi keretek Alkotmány (1949.évi XX. tv) Önkormányzati tv.(1990. évi LXV. T v.) 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről Államigazgatási szervek Országgyűlés Kormány (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca nélküli Miniszter Hivatala Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter

A régió fogalom Magyarországon NUTS-Területi statisztikai egységek nónenklatúrája (az EU kohéziós politikájának megvalósítására kialakított statisztikai térlehatárolás) I-III.-regionális, IV.-V.-helyi szint A NUTS II szint az „igazi” régió Magyarországon 7 NUTS II (tervezési-statisztikai régió van) Közép-Magyarország,Észak-Magyarország,Észak-Alföld,Dél-Alföld, Dél-Dunántúl,Közép-Dunántúl,Nyugat-Dunántúl

A magyar területfejlesztés intézményrendszere Országos Területfejlesztési Tanács Regionális Fejlesztési Tanácsok/Regionális Fejlesztési Ügynökségek Megyei Területfejlesztési Tanácsok Térségi Fejlesztési tanácsok (Budapest agglomeráció, Balatoni Fejlesztési Tanács) Kistérségi Fejlesztési Tanácsok (többcélú kistérségi fejlesztési társulás létrehozása esetén) Régiókoordinátorok Kistérségi megbízottak

A Strukturális Alapok lebonyolításának magyarországi intézményrendszere Monitoring Bizottságok Irányító Hatóságok Menedzsment Bizottságok Közreműködő szervezetek Kifizető Hatóság Részletesen: Ágh-Rózsás-Zongor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon 220-230 o. letölthető: www.toosz.hu

Köszönöm a figyelmüket! kaisert@almos.vein.hu