A hígtrágya tárolása, injektálás, tápanyagként történő hasznosítása Környezetvédelmi előírások ismertetése

Az állattartási tevékenység: elsősorban a felszín alatti vízre jelent jelentős terhet, mint potenciális szennyezőforrás Környezetvédelmi szempontból korábban a tevékenység végzése: önkéntes jogkövetés „törvénytelen” határozatok egyéb jogszabályok (hulladékos, vizes,…) alkalmazása A felszín alatti vizeknek egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésével szembeni védelméről szóló 80/68/EGK tanácsi irányelvvel összhangban született meg a felszín alatti vizek védelméről szóló 33/2000. (III.17.) Korm. Rendelet.

A rendeletben foglaltak szerint: Kockázatos anyag, illetve lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használat, illetve kibocsátás csak műszaki védelemmel, Ellenőrzött körülmények között történhet (monitoring). Kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység.

Csoportosítása: a R. 1. sz. melléklete szerint K1 és K2 Kockázatos anyag: Minden olyan emberi tevékenységből származó anyag, amely a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve a környezetre, az emberi egészségre, a környezethasználatokra kockázatot jelent mérgező, rákkeltő, teratogén, mutagén, szervezetben való felhalmozódása vagy egyéb kedvezőtlen hatása miatt. Csoportosítása: a R. 1. sz. melléklete szerint K1 és K2

Az állattartási tevékenységgel összefüggésben elvileg az alábbi, a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM – KHVM együttes rendelet szerinti károsító anyagok jelenhetnek meg:( K2) melyek B szennyezettségi határértéke Ammónium 0,5 mg/liter Nitrát 25 mg/liter Foszfát 0,5 mg/liter Szulfát 250 mg/liter Az állattenyésztés a bejelentésre kötelezett tevékenységek körébe tartozik. A fenti anyagok elhelyezése engedély köteles tevékenység.

A folyamatban lévő tevékenységek felülvizsgálatra kötelezésével foglalkozik a R. 34. §-a. Ahol K1 kockázatos anyag bevezetése nem történik, a felügyelőség az érdekeltet a R. hatályba lépésétől számított 2 éven belül kötelezte. (6) bekezdés. A R. szerint engedélyköteles tevékenység folytatójának bejelentését, adatszolgáltatását követően 3 éven belül felülvizsgálatot rendel el a felügyelőség

A 49/2001. (IV.3.) Korm. R. általános előírásának: Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá trágyatárolók csurgalék vizeinek bevezetése a vizekbe Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető más jogszabály által nem szabályozott ivóvíznyerő helytől számított legalább 100 méteren belül. Hígtrágya tároló nem létesíthető vízjárta területeken. A már üzemelő állattartó telepek esetében az előírásoknak 2005. december 31-ig kell megfelelni.

Területek érzékenységi besorolása Trágyatároló típusa HÍGTRÁGYA TÁROLÓ ISTÁLLÓTRÁGYA TÁROLÓ Állattartás volumene megkötés 50 számos nélkül állat alatt állat felett Területek érzékenységi besorolása 5. § (1) ba) és bb) szerinti 2006.   2014. 2010. 1. karsztos területek Január 1-től - 2. gyógy-, ásvány-, ivóvízbázis védőterületei 8. § (3) a) 8. § (3) c) 8. § (3) b) e g y é b n i t r á t é r z é k e n y t e r ü l e t e k n e m ? A rendelet hatálybalépése után benyújtott kérelmeknél (építési, vízjogi létesítési engedély…stb.) nitrátérzékeny területeken kötelezővé kell tenni az 1. sz. melléklet által előírtak betartását.

Változások: A felszin alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII. 21.) Korm. R. 41. § (5) bekezdése alapján az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására a 49/2001. (IV.3.) Korm. Rendelet helyébe lépő 27/2006. (II.7.) Korm. Rendeletben foglaltaknak kell megfelelni. Állattartó telep nem létesíthető, nem bővíthető: a.) külön jogszabály szerint hullámtéren, ill. fakadó vizes területen, b.) vízbázisok védőterületén c.) árvizi tározó területén, parti és védősáv területen. Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető: a.) vízjártaterületeken b.) felszíni víztől, ill. ivővíznyerő helytől számított 100 m-en belül, c.) bányatavak 300 méteres parti sávjában.

A trágyatárolók kialakításának legfontosabb jellemzői: Hígtrágya tárolók:

Nitrátérzékeny területeken: Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetében 2007. október 31. 5.§. (1) bek. ab.) ba.) és bb.) pontja szerinti érzékeny területeken (üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivétel védőterülete) az állattartó telepek hígtrágya tárolóira 2009. október 31. A fentiek alá nem tartozó érzékeny területeken lévő állattartó telepek hígtrágya tárolóira, továbbá a fentiekben meghatározott területeken lévő telepek istállótrágya tárolóira 2013. január l. A fentiek alá nem tartozó érzékeny területeken lévő állattartó telepek istállótrágya tárolóira 2014. január 1.

Nem nitrátérzékeny területeken: Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetében 2007. október 31. Az állattartó telepek hígtrágya tárolóira 2014. január 1. Az állattartó telepek istállótrágya tárolóira legkésőbb 2015. december 22.