Tószegi-Faggyas KAtalin Kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete valamint jövőbeli lehetőségei Kecskemét 2014. június 25.

Nemzeti Vidékstratégia, Jogszabályok Helyi élelmiszer-feldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program A helyi piacokra, helyi értékesítésre irányuló kezdeményezések ösztönzése a hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása a helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálás Több jogszabály módosítása könnyítette a helyi termékek piacra jutását: Kereskedelemről szóló törvény Kistermelői rendelet Közbeszerzési törvény Jövedéki törvény Magyar Termék rendelet

A kistermelők élelmiszer-előállítással kapcsolatos lehetőségei Kistermelői rendelet - A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet Kistermelő, az általa kismennyiségben termelt és előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztónak és kiskereskedelmi, vendéglátó vagy közétkeztetési intézménynek értékesíti Élelmiszerlánc-törvényre (2008. évi XLVI. tv.) épül, amelynek célja az élelmiszerlánc egységes és vállalkozásbarát ellenőrzési rendszerének megszervezése

A különböző élelmiszerekre vonatkozó kismennyiségek felső határai PÉLDÁK hetente 6, évente legfeljebb 72 db kifejlett vagy növendék sertést, juhot, kecskét, struccot, emut hetente 10, évente legfeljebb 120 db 50 kg alatti malacot, 15 kg alatti bárányt, vagy gidát stb. vághat le és értékesíthet hetente legfeljebb 200 db házi tyúkfélét, 100 db víziszárnyast vagy pulykát vághat le és értékesíthet naponta maximum 200 liter tejet naponta maximum 40 kg tejterméket állíthat elő és értékesíthet évente összesen maximum 5000 kg mézet és méhészeti terméket értékesíthet hetente legfeljebb 500, évente legfeljebb 20 000 db tojást értékesíthet hetente 150, évente legfeljebb 5 200 kg savanyúságot értékesíthet hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát hetente 50 kg egyéb élelmiszert értékesíthet

A kistermelő által végezhető élelmiszer-előállítással összefüggő szolgáltatások Füstölés Aszalás, szárítás, őrlés Állat vágása és húsának feldolgozása Ételkészítés (például: kenyér, tészta, pogácsa, befőtt, lekvár) Terménytisztítás Olajos magvak (olajsütés), gyümölcsök és zöldségek préselése, pasztörizálása

A kistermelő élelmiszer-előállítására és forgalmazásra vonatkozó szabályok A kistermelő felelőssége: termékei jó minőségéért és a termékeit fogyasztók egészségéért a forgalomba hozott élelmiszerek biztonságának és nyomonkövethetőségének garantálásáért A jogszabályok megfogalmazzák az alapvető higiéniai követelményeknek való megfelelést. A jogszabályok betartásával elkerülhető vagy csökkenthető az egészség veszélyeztetésének kockázata. Jelölés: „Nyers tej, forralás után fogyasztható” „Nyers tejből készült”

Higiéniai előírások Higiéniai előírások élelmiszer-előállításhoz: Elkülönített helyiség Berendezések, eszközök, tárolók kizárólagos használata, annak tisztítása, fertőtlenítése Megfelelő csomagolóanyag, edény használata Termékvédelem a szennyeződésekkel szemben Hulladék és szennyvíz tárolása és kezelése Ivóvíz használata elsődleges termelésnél és a kapcsolódó műveletek során Megfelelő egészségi állapotú személy

Alaptermék, illetve az ettől eltérő egyéb termék Az alaptermékeket közvetlenül termelik és nincsenek feldolgozva: Nyers zöldség, gyümölcs, tej Tojás, méz gomba, élőállat Amennyiben további kezelésen esik át mint pl. tisztítás, darabolás feldolgozatlan termék: Nyers hús, pucolt hal mint pl. érlelés, szárítás, őrlés feldolgozott termék: Pasztőrözött tej, sajt, vaj, kolbász, lekvár, őrölt paprika Az ágazatokban a kistermelők nyereségességét a feldolgozása, ill. forgalmazása növelheti. Ennek során viszont a hazai és uniós élelmiszerbiztonsági szabályozásnak kell, hogy megfeleljenek, amely technikai, technológiai követelményeket támaszt.

Értékesítési lehetőségek I. Alaptermékből előállított egyéb élelmiszert Kistermelő a végső fogyasztónak: saját gazdaságának helyén, a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül működő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett árusítóhelyen Kistermelő a helyi termelői piacon: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározottak szerint, amely a kistermelők számára létrehozott jogszabályi kategória és kereskedelmi fórum Kistermelő az előző pontokban felsoroltak szerint kiskereskedelmi, vendéglátó és közétkeztetési létesítményeknek (közbeszerzési tv. módosítása)

Értékesítési lehetőség II. Kistermelő házhozszállítással: Vevő kérésére a régión belül vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül házhozszállítással is értékesítheti az élelmiszereit, a piaci értékesítésre vonatkozó területi szabályok betartásával Kistermelő a falusi vendégasztal keretein belül: A gazdaságba látogató turistákat házi tejjel, sajttal, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül.

Kistermelői élelmiszerek jelentősége A helyi termékek megjelenítése: az érintett kistermelők, családi gazdaságok összefogása a piacra jutás érdekében Kistérségi értékesítés: hazai kézműves termékek iránti elkötelezettség a termelői piacokon Szemléletváltás: a magyar áruk fogyasztásának népszerűsítése Agroturisztika, gasztronómia összekapcsolása, pl. sajt útvonalak létrehozása

Kézműves élelmiszerek jelentősége Kézműves élelmiszerek, magyar termékek erőteljesebb jelenléte: kiadványok, bemutatók, kóstolók Hagyományos receptúrák Hagyományos, illetve az adott térségre jellemző technológiák, eljárások Népi hagyományok, kézi előállítás, házi körülmények Helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagokból

Célkitűzések Import visszaszorítása → hazai termékek térnyerése Iskolatej program folytatása 2014-ben 1,7 milliárd forint Iskolagyümölcs program folytatása 2014-ben 1,2 milliárd forint NAK és az ágazati szereplők együttműködése → megoldások keresése A legális kereskedelem bővülése, a feketegazdaság visszaszorítása a termékpályák szereplőinek érdekében (Etikai Kódex) Kistermelők felkészültségének javítása (falugazdász hálózat, szaktanácsadás, szakképzés

NAK szerepvállalás Szemléletformálás: helyi adottságokhoz, hagyományokhoz, erőforrásokhoz való illeszkedés Tájékoztatás: őstermelővé, kistermelővé, mezőgazdasági vállalkozóvá válásról Tudástranszfer: igény alapú, gyakorlatorientált szakképzés és szaktanácsadás megteremtése Közvetlen értékesítési csatorna kialakítása a termelő és a vásárló között Együttműködési készség kialakítása a közös érdekek, közös célok elérése érdekében

NAK szerepvállalás Helyi kezdeményezések felkarolása: Mozgó Piac Termelői Piacok Kiállítások, fesztiválok, rendezvények Termelői boltok, csoportos értékesítés

Rövid ellátási lánc (REL) tematikus alprogram Elsődleges célcsoportja a gyenge érdekérvényesítő képességű, a támogatási rendszerben nehezen eligazodó, legkisebb termelő Fejlődési lehetőséget jelent az értékesítési formák területén Elősegíti a helyi minőségi rendszerek elfogadottságának és tanúsítási szintjének emelését

A REL fogalma a rendeletben „Rövid ellátási lánc”: az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők, feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc.   Mi is az a „rövid ellátási lánc”: az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők, feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc. Az aláhúzott együttműködés szó jelzi a szándékot, a hogy az EU a rövid ellátási láncot együttműködésben tervezi támogatni. Az eszközök közül, hogy mivel lehet megvavlósítani a programot, a 35. cikk alá került a program, ami az együttműködésnek az intézkedése, ezért az egész alprogram csak együttműködésben valósulhat meg. Ezért szükséges olyan szerplők bekapcsolódása a programba, akik igen sokfélék lehetnek, de lényag hogy nonprofit legyen, azért hogy a kedvezményezett végsősoron a termelő legyen. Olyan szereplő, akár szövetkezet, egyesület… aki alkalmas arra, hogy termelőket szervezzen. Itt beszélünk egyszer a hagyományos közvetlen értékesítésről, minta piac, ahol a fogyasztó közvetlenül találkozik a termelővel, de REL az is, amikor közveékelődik egy szereplő, mint a vendéglátó egység, vagy a közétkeztetés, kiskereskedelem, de nem a hosszú lánc!! A REL a 3A fókuszterület és a 35. együttműködés intézkedésben tervezhető ( 16.4. kód) A cél indikátor pedig az együttműködésben résztvevő gazdálkodók száma Forrás: Juhász Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) munkacsoport vezetője (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság)

Földrajzi korlát kérdése, avagy a „helyi” fogalma… Leader helyi akció csoportok támogatásával kapcsolatban a „helyi termék: helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagból, hagyományos, illetve az adott térségre jellemző technológiával, eljárással, nem nagyüzemi termék, vagy gyáripari technológiával, eljárással készült, mikro- vagy kisvállalkozás által előállított, feldolgozott termék. kereskedelemről szóló törvényben „helyi termelői piac”: a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti; Mi is az a rövid? A meghatározásnál szándékosan kerültük a helyi fogalom használatát, bár sok esetben a REL értékesítés egyben helyi értékesítést is jelent. Ugyanakkor Magyarország esetében a főváros részesedése a népességből és még inkább a vásárlóerőből olyan kiugró, hogy nincs értelme szűk földrajzi korlátok alkalmazásának, mert ez súlyosan veszélyeztetné a REL gazdasági fenntarthatóságát. Ezt jól mutatja, hogy a REL-t szabályozó nemzeti jogszabályok esetében kivételt képez Budapest, ahová minden esetben megengedett az értékesítés. Az unió még nem határozta meg a helyit, de a földrajzi szűkítésre mindenképp szüksége van.

A REL-ek fogalma a gyakorlatban A termelők csoportosulása ne legyen köztes szereplő! Termelő és Termelők csoportosulása Közvetítők Hagyományos: Közvetlenül értékesítő feldolgozó Újszerű: Vendéglátás, Intézményi étkeztetés, Kiskereskedelem Értékesítési pontok Hagyományos: Piac, Vásár, Ideiglenes kitelepülés Termelői piac, Fesztivál, Gazdabolt településen, Automata Fogyasztó és Fogyasztók csoportosulása Házhoz Hagyományos: Házaló értékesítés, Mozgó bolt Újszerű: Doboz rendszer, Internetes házhozszállítás Nyitott gazdaság Hagyományos: Bolt a gazdaudvaron, Szedd magad, Falusi vendégasztal Újszerű: Közösségi Mezőgazdaság A REL fenti fogalma meglehetősen általános és így a tagállamok helyi igényeihez rugalmasan alkalmazkodó alprogram kidolgozását teszi lehetővé. Ugyanakkor az alprogram kidolgozásához ennél pontosabban körül kell határolni a REL kereteit, egyrészt azért, hogy ennél az új fejlesztéspolitikai eszköznél orientáljuk a lehetséges pályázókat,   Ezek alapján összeállítottuk a REL formák több szempontú csoportosítását, És akkor a rövid ellátási lánc megvalósulását 4 forma szerint csoportosítottak, amely módon a termelő eléri a fogyasztót. Ezek különböző fejlesztések is tesz szükségessé. A REL fogalma az alprogram értelmezésében a következő: a termelők és termelők csoportosulása a fogyasztóknak, vagy fogyasztók csoportosulásának közvetlenül, vagy egy közvetítőn keresztül értékesítik élelmiszer-terméküket. A közvetlen, vagy az egy közvetítős REL értékesítési formákat négy főtípusba (közvetítőn keresztül, házhoz szállítással, nyitott gazdaságban és értékesítési ponton), valamint azokon belül két altípusba (hagyományos és modern) sorolhatjuk. Ezek a csoportok kijelölik a REL fejlesztés célterületeit is. 1. REL típus: Közvetítőknek a. Hagyományos: Közvetlenül értékesítő feldolgozó (ha a feldolgozó nem termelő, de közvetlenül értékesít) b. Újszerű: Vendéglátás, Intézményi étkeztetés, Kiskereskedelem Van amikor házhoz szállít a termelő. Ez a 2. REL típus: a. Hagyományos: Házaló értékesítés, Mozgó bolt Doboz rendszer, Internetes házhozszállítás Itt az a fontos, hogy a termelő meg tudja oldani ezt a logisztikai és marketing kihívást. A nyitott gazdaság esetében a vevő megy a termelőhöz, itt magát a gazdaságot kell fejleszteni, és azt leehetővé tenni, hogy a fogyaszók nagy számban eljuthassanak a gazdához. 3. REL típus: Nyitott gazdaság a. Hagyományos: Bolt a gazdaudvaron, Szedd magad, Falusi vendégasztal Közösség Támogatta Mezőgazdaság ÉS a 4. REL típus a legelterjedtebb. Ahol a legkevesebb fejleszté szükséges, itt mindketten mozognak, a gazda és a fogyasztó is és egy központi helyen találkozik, ezek jellemzően a A termelők által leggyakrabban alkalmazott közvetlen értékesítési forma a piacok, amelyek jelentős számmal érhetők el hazánkban. A NÉBIH adatai szerint a hagyományos és a helyi állandó piacok száma összesen 534 db volt a 2013. novemberi összeírás szerint, amelyen belül a helyi piacok aránya 32% volt. Összességében a 2012-es felmérés adataihoz képest 18%-kal növekedett a piacok száma, ami zömmel a helyi piacok számának gyarapodását jelentette (45% növekedés). Értékesítési pontok Piac, vásár, Ideiglenes kitelepülés Termelői piac, Fesztivál, Gazdabolt településen, Automata A logisztikai szempontú csoportosítás alapja az, hogy az ellátási lánc mely szereplőjének kell utazni, ahhoz, hogy az értékesítés megtörténjen. Ezt egyrészt a marketing és logisztikai fejlesztési szükségletek meghatározása miatt tartottuk fontosnak, másrészt azért mert a könnyített kistermelői REL jogszabályok8 szerint az egyes értékesítési formákat eltérő földrajzi távolságban használhatják a kistermelők, például: leginkább korlátozottan a házaló értékesítést és az ideiglenes kitelepülést, legkevésbé korlátozottan a piacokat és a házhozszállítást.

A REL tematikus alprogram indoklása Miért van szükség a REL fejlesztésére A rövid ellátási lánc iránt fogyasztói és termelői oldalról is egyre növekvő az igény, viszont a jelenlegi termelői felkészültség, fogyasztói kereslet, valamint jogszabályi és hatósági feltételek mellett a kistermelői rövid ellátási láncok a lehetőségeknél kevesebb fogyasztót érnek el, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetnek, és nehezen biztosítják a jogkövető kistermelő jövedelmezőségét. Miért van szükség a REL fejlesztésére A rövid ellátási lánc iránt fogyasztói és termelői oldalról is egyre növekvő az igény, viszont a jelenlegi termelői felkészültség, fogyasztói kereslet, valamint jogszabályi és hatósági feltételek mellett a kistermelői rövid ellátási láncok a lehetőségeknél kevesebb fogyasztót érnek el, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetnek, és nehezen biztosítják a jogkövető kistermelő jövedelmezőségét.

A REL tematikus alprogram indoklása Miért van szükség külön alprogramra A rövid ellátási láncban résztvevő termelők jellemzően a legkisebbek (egyéni, vagy mikrovállalkozások), önszerveződési és érdekérvényesítő és pályázó képességük gyenge. Ezért látható eredményt elérni ezzel a célcsoporttal, hatékonyan csak elkülönített kerettel rendelkező, közérthető, probléma fókuszált tematikus alprogrammal lehet. Miért van szükség külön alprogramra A rövid ellátási láncban résztvevő termelők jellemzően a legkisebbek (egyéni, vagy mikrovállalkozások), önszerveződési és érdekérvényesítő és pályázó képességük gyenge. Ezért látható eredményt elérni ezzel a célcsoporttal, hatékonyan csak elkülönített kerettel rendelkező, közérthető, probléma fókuszált tematikus alprogrammal lehet.

Motiváció a REL-ben A rövid ellátási láncban történő értékesítéssel a termelők azonnali készpénz bevételt érhetnek el REL értékesítési pontjai könnyen elérhetőek a fogyasztók és a termelők számára (pl. piacok, vásárok, fesztiválok) megjelentek a modern rövid ellátási láncok (az innovatív, etikai értékeket is hordozó kezdeményezések A rövid ellátási láncok fejlődését segítő jogszabályi környezet és támogatási lehetőségek civil-kormányzati együttműködésben történő fejlesztése A rövid ellátási láncban könnyebben értékesíthetők az ökológiai, illetve a biodiverzitás fenntartását szem előtt tartó gazdálkodással előállított termékek

REL fejlesztendő területei A helyi- és hagyományos-termék védjegyek fogyasztói ismertsége és hitelessége Generációváltás a REL-ben REL önálló termelői működtetése, (erőforrás igényes értékesítési tevékenység, kereskedelem, marketing, adminisztráció) rövid ellátási láncban értékesítő termelők élelmiszerbiztonsági felkészültsége (ismeretek, alkalmazás, önellenőrzés, eszközök) résztvevő termelők és szervezők szakképzettsége rövid ellátási láncban résztvevő termelők együttműködése

Támogatási lehetőségek Rövid ellátási lánc komplex tematikus alprogram, amely a termelőket és a piacrajutásuk szervezőit támogatja: Együttműködés kialakítása képzés, szaktanácsadás, mentorálás promóció minőségi rendszer értékesítéshez kapcsolódó eszközberuházások (infrastruktúra nem) közösségi marketing eszközök és csatornák hálózatának kialakítása, önellenőrzési rendszer, élelmiszerlánc-biztonság, stb.

Támogatási lehetőségek HFS-től függően VP-ben lévő, de NEM REL, hanem CLLD tartalmak: Helyi, kisléptékű élelmiszer termék-előállításának egyéni, közösségi és mobil kapacitások beruházásai Helyi termékek értékesítésének, piacra jutásának támogatása (feltételes) Közösségi (közintézményi) konyhák fejlesztése

REL központ Helyi szervező Termelő A „REL” fő céljai rövid ellátási láncok kialakítása, szervezése, promóciója, a termelői részvétel és felkészültség erősítése. Átfogó, három szintes fejlesztési logika REL központ Helyi szervező Termelő

Kérdések ? Köszönöm a figyelmet! elérhetőségek: www.NAK.hu faggyas.katalin@nak.hu juhszanik@nebih.gov.hu www.NAK.hu +36 1 802 6100 1119 Budapest Fehérvári út 89-95. Kérdések ?