Ágazati kapcsolatok és szociális párbeszéd az EMCEF-ben Balatongyörök, április 29.

Milyennek látjuk az európai integrációt  Az integráció folytatódik  A 2007 évi bővítés és további társulási megállapodások ellenére, egyre több kérdésben fog európai szintű döntés születni  Ez elsősorban a lisszaboni kérdéskörre vonatkozik és 2010 után is folytatódni fog

Ki hozza meg a döntéseket?  A Nizza-i csúcs határozatainak megfelelően, a Parlament szerepe a bővítést követően jelentősen növekedni fog – konzultációs folyamat  Egyre inkább európai megközelítésű, európai szintű szabályozásról fognak döntéseket hozni –többségi kormányzás elve, a Tanács szerepe  Az EU Bizottság ismét előrelépett a minőség terén – főként az új EU tagállamoknak köszönhetően

Ágazati politika  A szolgáltatások hosszabb ideje a figyelem középpontjában vannak – az ágazati politika csak 2004 óta kap nagyobb hangsúlyt  A lisszaboni célok elérése érdekében felismerést nyert az ágazati kérdések fontossága  Más kérdéseket is integrálni kell az ágazati politikába

Részletesebben:  Az EU Bizottság kezdeményezései horizontális kérdésekben - általános és konkrét feltételek  További ágazati kezdeményezések, konkrét programokkal  Az ágazati tagozatokat nem támogatásokkal, hanem egyéb, támogató intézkedésekkel kell megerősíteni  Ezek között több EMCEF tagozat található

További kezdeményezések  Jobb szabályozás – jobb jogszabályok  A környezetvédelmi akcióprogramok szerepe az ágazati politikához képest csökken  Az európai szolgáltatások piaca is az ipari fejlődést fogja támogatni – A direktíva kérdése napirenden van

Energiapolitika  Az EU szélesebb körű szerepe – nemzeti politikák koordinálása  Az energiaellátás biztonsága van a figyelem központjában  Az energiaforrások kérdése a következő években egyre fontosabb lesz – saját forrásaink, az új technológiák és az energiatakarékosság egyaránt

Jelenlegi helyzet  Vállalatok egyesülési hulláma – a nagyfokú tőkeigény irányító szerepe, más országokban bekövetkező fejlemények  A nemzeti szintű koncepcióknak nincs jövője  Az energiaipari vállalatok továbbra is fontos szerepet fognak betölteni a társadalom fejlődésében és a szociális kérdésekben

Szociális szabályozás  Az egységes piac létrejötte óta hiányzik az integrációs folyamatból a szociális dimenzió – az „Európai Szociális Model” nem helyettesítheti  A Szolgáltatási Direktíva és az Alkotmány témájában folytatott viták robbanásokhoz vezethetnek  A szociális párbeszédnek ebben szerepe lehet a szociális partnerek kompetenciája miatt

Szociális párbeszéd  A Delor-féle koncepció célja az volt, hogy megszüntesse a hiányosságokat a szociális kérdésekben – ma azonban még nagyobb gondokat okozhat  Kevés az eddig elért eredmény: 32 ágazati párbeszéd és az UNICE/ETUC, jelentős minőségi különbségekkel – számos, jelentős ágazatban hiányzik az ágazati párbeszéd  A minőség javítása és a témakörök jobb megválasztása szükséges – folyik a munka

Lehetőségek  A kölcsönös elismerés javítása  Az ágazati tagszervezet minden témakörben folytathatnak konzultációkat – fontos, hogy a konzultációkra minden szinten sor kerüljön  Fokozódó mértékben kell alkalmazni a külső szakértők munkáját  Más EU programokra is ez vonatkozik

Témakörök  A képzettség egyre fontosabbá válik a demográfiai változások eredményeként  Az ágazati biztonság rendkívül költségigényes  Az ágazati politikával kapcsolatos kérdéseket napirendre kell tűzni  Más témák is fel fognak merülni: a kollektív tárgyalások jogi keretei

Saját szerepünk  A szociális párbeszéd különféle feladatokat feltételez  Mind a hagyományok, mind pedig gyakorlati szempontból másokat kell megszólítani az Európai Parlamentben, illetve az EU Bizottságában  Az egyes témákban elért megállapodást az adott ágazat, illetve az ágazatban dolgozók javára lehet felhasználni  Köszönöm a figyelmet