Vizsgálómódszerek

Vizsgálómódszerek csoportosítása Vizsgálatok élő-halott szöveteken:ENGEDÉLYKÖTELES Vizsgálat módja szerint: In vitro vizsgálatok (halott szöveteken történő vizsgálat) In vivo vizsgálatok (élő embereken történő vizsgálatok) Vizsgálat típusa szerint: Statikus Dinamikus

In vitro vizsgálatok Célja: Módja: Szövetek (szalagok, izmok, csontok és egyéb) szilárdsági és alakváltozási jellemzőinek meghatározása Módja: Statikus (szilárdság) Dinamikus (szilárdság, ismétlés szám, adott ismétlés szám utáni szilárdság)

In vitro vizsgálatok Típusa: Minta mérete: Húzás (izmok, szalagok, ritkán csontok) Nyomás (csontok) Hajlítás (húzás) Egyéb (pld. Ízületi hajlítás) Minta mérete: Teljes méret (nyomás esetén kihajlási probléma) Kivágott próbatestek

In vitro vizsgálatok lefolytatása I. Cél meghatározása, megválasztani Mód: statikus vagy dinamikus Típus: nyomás, húzás, hajlítás, stb Méret: teljes vagy kivágott Darabszám Mintavétel Minden esetben patológus (human vagy állati) Betartandó előírások Tárolás: friss, hűtés, fagyasztás, etil-alkohol, formaldehid (tilos)

Tárolás hatása Hűtés: 5 óráig nincs lényeges változás Fagyasztás: 100 napig nincs lényeges változás Etil-alkohol: dehidratáció, szerkezeti változások nyomószilárdság csökkenés, hajlítószilárdság és merevség növekedés függ a m%, tárolási időtől Formaldehid: kollagén szálakat tesz tönkre, szerkezeti változás szilárdság csökkenés

In vitro vizsgálatok lefolytatása II. Kísérlet lefolytatása Terhelési sebesség Előterhelés Mért paraméterek (erő, elmozdulás) Számított paraméterek (feszültség, alakváltozás, rugalmassági modulusok)

In vitro vizsgálatok lefolytatása II. Kísérlet lefolytatása Terhelési sebesség Előterhelés Mért paraméterek (erő, elmozdulás) Számított paraméterek (feszültség, alakváltozás, rugalmassági modulusok)

In vitro vizsgálatok lefolytatása III. Kísérletek kiértékelése Darabszám Összehasonlítandó paraméterek Statisztikai módszerek Megállapítások

Csontok osztályozása

Csontok felépítése szerves állomány (rugalmasság) szervetlen állomány (szilárdság) a két állomány aránya az élet folyamán változik osteoblastok (csontépítő sejtek) osteoclastok (csontfaló sejtek) csonthártya, porc kompakt állomány szivacsos állomány csontvelő

Combcsont

Változás

A csontok mechanikai jellemzői Általában nyomószilárdság vizsgálat (hosszú csontoknál hajlítóvizsgálat) A csontképződést és csont mechanikai tulajdonságait befolyásoló tényezők Testtömeg Fizikai aktivitás Étrend Életmód Öröklött tulajdonságok A csontképződés eltérései Csonthyperthropia Csontatrophia Osteoporosis Sportoló nők triásza Nordin M., Frankel V.H: Basic Biomechanics of the musculoskeletal system

Mechanikai jellemzők Különböző típusú csontok esetén Nordin M., Frankel V.H: Basic Biomechanics of the musculoskeletal system

Basic Biomechanics of the musculoskeletal system Mechanikai jellemzők Nordin M., Frankel V.H: Basic Biomechanics of the musculoskeletal system

Törés típusa képlékeny rideg

Basic Biomechanics of the musculoskeletal system Mechanikai jellemzők Más anyagokhoz képest Nordin M., Frankel V.H: Basic Biomechanics of the musculoskeletal system

Porcok

Porcok jellemzői Típusai Rostos porc szerepe Üvegporc Rostos porc (gerinc, térd) Rostos porc szerepe Ízületi felszínek pontos illeszkedése Csontfelszínek egymáson való elcsúszását szabályozzák Ízületi felszínek nedvesítése Egyenletes teherelosztás Ütközések tompítása

Porc viselkedése a terhelésre Nordin M., Frankel V.H: Basic Biomechanics of the musculoskeletal system

Porc mechanikai jellemzői a szálak kiegyenesedése Nordin M., Frankel V.H: Basic Biomechanics of the musculoskeletal system

Szalagok Ízület részei Rugalmas kötőszövet

Izmok Az izmok összehúzódásra képes, aktív része az izomhas, a venter, harántcsíkos izomrostokból álló izomszövet, amely – a szívizomtól eltérően – akarattól függően működik; passzív része az ín, a tendo, kevésbé rugalmas, collagenrostokból épül fel. Izomhas: középső, tömegesebb része, kontrakcióra képes proximalis: eredés distalis : tapadás

Izmok osztályozása Alak szerint: hosszú (biceps) rövid (tenyéren ujjak közötti izmok) lapos (ferde hasizom) gyűrű ( = záróizom/sphincter) Eredés szerint: 1-, 2-, 3-, 4- fejű kéthasú izom (pl. nyakizmok között – ínszalag „megszakítja”)

Izmok felépítése

Basic Biomechanics of the musculoskeletal system Szalag-ín felépítése Rendezett, feszes szálak Laza szálak Nordin M., Frankel V.H: Basic Biomechanics of the musculoskeletal system

Inak Ín: csontvázhoz rögzítik az izmot, megakadályozzák passzív túlnyújtásukat Járulékos részek: nyálkatömlő = bursa ínhüvely = vagina tendinis izompólya = fascia

Ín és szalag mechanikai jellemzői Fiziológia terhelés szakadás lineáris Mikro repedések a szálak kiegyenesedése Ín Szalag

Kísérlet tervezés kérdései Befogás Előfeszítés Kell-e előfeszítés? Mekkora?

Szalag-ín mechanikai jellemzői Nordin M., Frankel V.H: Basic Biomechanics of the musculoskeletal system

Befolyásoló tényezők Terhesség Életkor Mozgás (mobilizáció) Cukorbetegség Szteroidok Gyulladáscsökkentők (NSAF) Veseproblémák (dialízis) Graft típusa, bekötése