Vajda Lajos (1908-1941) a magyar avantgárd és az önarcképek mestere – centenáriumi kiállítás Nemzeti Galéria 2008.XII.13.- 2009. III. 1-ig meghosszabbítva !!
Vajda Lajos, ez a művelt multikulturális ember, aki anyanyelvi szinten beszélt és olvasott németül, szerbül és franciául, aki ismerte a legújabb nyugat-európai festészeti áramlatokat, mert három és fél évet nyomorgott végig Párizsban a 20-as években és látta, amit látnia kellett, nos ő Szentendrét, ezt a modern világon kívüli, szláv ortodox zárványt választotta témául és színhelyül.
„Ki vagyok én?” Kalapos önarckép 1924
Felemelt karú önarckép 1925
Esti utca - 1929
Kínai kivégzés – fotómontázs, 1930/33 (e technika a párizsi évek orosz avantgárd hatása)
Párduc és liliom fotómontázs 1930/33
Párizs után Önarcképek – első korszak Végsőkig leegyszerűsített, vonalas önarcképeinek egyike sem fejez ki semmilyen karakteres hangulatot vagy lelkiállapotot. Lényegében csak Vajda személyének azonosítására szolgálnak, mint egy aláírás. (Műveit nevével csak egészen ifjú korában jelezte)
Önarckép bő inggallérral 1935
Kettős arckép, házzal 1936
Önarcképek – második korszak Ide az ún Önarcképek – második korszak Ide az ún. ikonos és egyéb festmények sorolandók. Az ikonos festmények különösen azért érdekesek, mert itt Vajdának valóságos, földi jellegű önarcképeihez képest egy másik, egészen más és mégis mindenben rá jellemző, őt ábrázoló, megdicsőült arcképeivel szembesülünk. Ezek közül kiemelkedik az Ikonos önarckép és a Liliomos önarckép.
A Vajda-életmű fő alkotása, a „Felmutató ikonos önarckép” (1936) címen ismert pasztell festmény. A mű az önarckép műcsoport szintézise. A képben összefutnak a vonalas önarckép-rajzok és az ikonos képek fejlődésvonalai: összegződnek a korábbi motívumok.
A halálfejes önarcképek mondanivalója, egyértelműen a „memento mori” A halálfejes önarcképek mondanivalója, egyértelműen a „memento mori”. Ezekben a rajzokban, de különösképpen az Önarckép koponyával címűben, melynek szuggesztív hatásához a fekete háttér és a fekete félszem is nagyban hozzájárul, bizonyítékot látunk arra, hogy Vajda tudta, de legalábbis érezte: kevés időáll rendelkezésére. Életművét a halál fenyegető árnyékában hozta létre, a halál állandó kísérője volt gondolatainak.
Önarckép, koponyával 1936
Fekete önarckép 1935
Álarcos önarckép 1935
Szentendrei városrajzaiban a nyugat-európai szubjektivizmust és individualizmust a végső konzekvenciáig feszítve eljutott az objektív tér képéig. Vajda e korszakát a „transzparens montázs” jellemzi, mely konstruktív szürrealista tematikában testesült meg.
Madonna a kapu felett, 1937
Szentendre, vízparti házak 1935
Szentendrei házak, 1936
Szentendrei házak, feszülettel (az életmű legérettebb darabja)
Szentendre Torony tányéros csendélettel 1936
Két nővér 1936
Dinnyefej 1936
1937-ben a szovjetunióbeli koncepciózus perek hatására kiábrándul az eszméből és leszámol az orosz avantgárd-utópiával. Festészetében a transzparens montázst felváltja a tudatosan felvállalt szürrealizmus. A szeszélyesen csapongó alakzatokból helyenként démonikus maszkok, világító szemű ősállatok baljóslatú képe bontakozik ki.
Csendélet patkó alakú asztalon 1937
Petróleumlámpa vásári síppal - 1937
Kollázs-technika Vajda képein
Absztrakt önarckép 1937
Barátok 1937
Fej nélküli Krisztus 1937
Feszülettel 1937
Rajzmontázs, fekete arcú Krisztus - 1937
Zöld félkör, naranccsal - 1938
Északi táj – 1938 (az elmagányosodás képi megjelenítésének gyöngyszeme)
Kompozíció fával - 1938
Perui múmiafej - 1939
Szörny, kék térben 1939
1940. Vajda művészetének utolsó csúcsponti szakasza és záróakkordja 1940. Vajda művészetének utolsó csúcsponti szakasza és záróakkordja. Nagyméretű szénrajzait szegénysége miatt csomagoló papírra készíti. E művek egyik fontos eleme a félelem, a kultúra széthullásának s a személyes sors kilátástalanságának rettenete, a tragédia elemi erejű közvetítése. Gyógyíthatatlan TBC-je 1941-ben vitte sírba. (A budakeszi Erzsébet királyné szanatóriumban hunyt el)
Madárnövény ezüst háttérrel 1940
Háború, harc - 1940
Ősnövényzet 1940
A nyugtalanító Vajda- életmű Egy nagy tehetséggel megáldott kiváló elme a társadalom szempontjából illetlent és befogadhatatlant gondolt magáról. A normális ember pedig kénytelen azt mondani: „ez maga a téboly”. Vajda képei után viszont eltűnődhet: vajon nem a téboly-e az emberi nem igazi sajátja ? Műveit felesége előbb rejtegette, majd kiállítási lehetőség, múzeumi érdeklődés híján a lakásában őrizte. Passuth Krisztina 1966-ban innen bányászta elő a magyar avantgárd főműveit: a démonokat az ágyneműtartóból…. Egyes motívumai és rajztechnikája másokra is hatott: Kondor Béla szárnyas emberei, El Kazovszkij „vándorállata” tőle valók. Az ő lényegét mégsem merte érinteni senki….
E kiállítást az idei New York-i magyar kulturális év keretében is bemutatják, ahonnan Amszterdamba utazik tovább a tárlat. Születése után 100 évvel így a világ is (talán) megismeri a magyar avantgárd méltatlanul feledésbe merült művészét. László Judit 2009. II. 15.