Vajda Lajos ( ) a magyar avantgárd és az önarcképek mestere –

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Móricz Zsigmond Családi háttere Iskolái Foglalkozása, munkája Művei.
Advertisements

Van Gogh Művészete.
VANGOGH V I N C E N T ( ) A vetítést dal kíséri.
RÁD GONDOLUNK... Emlék - Megemlékezés - Kiállítás El Kazovszkij festőművész kiállítása
Realista építészet EKLEKTIKA
Teljes néven:Babits Mihály László Ákos
Piet Mondrian: Vörös fa
Kinszki’s art Kinszki Imre müvészete.
Az érettségi rendszer változtatási lehetőségei
Buhály József (Nyírtass, 1945 –. Artportal.hu: •
Balla Ágnes B. Bürger Kriszta Fehér Zsuzsa
ESZTÉTIKAI VISZONYOK – Az esztétikai tárgy
A századforduló művészetei
József Attila kései lírája
Puskin: Anyegin.
Baljós képek a művészet történetében (önkényes válogatás és kijelölés)
Utolsó ellenségem a halál Elfuthatok előle? Bagdadban láttam a halált. Adj gyors lovat, mely estig Sumerába ér! Hogy lehet most Bagdadban ez a fickó? Hiszen.
Szárnyas oltárok Szerkezete
Selyem Melinda Mercédesz
A szecesszió látnoka: Alfons Mucha 1860-ban született egy morva kisváros szegény családjában, s miután nem jutott be a prágai képzőművészeti akadémiára,
Kohán György (1910, Gyulavári , Gyula).
Animáció: Dr. Surányi István Képváltás: kézi vezérléssel
Csontváry Kosztka Tivadar
A REMÉNYSÉG JELEI IMAHÉT NE BÍZZATOK HAMIS ÓRÁKBAN! Péntek.
Ivo Saliger: Párisz ítélete
Max Ernst: A szürrealizmus és a festészet
„A Radnóti-hagyaték eddig nem látott kincsei” (..aki ezt nem látja, az alig látott valamit Radnótiból…) Eredeti levelek (köztük a Fannihoz írott két utolsó.
REALIZMUS.
Móricz Zsigmond (1879,Tiszacsécse- 1942, Budapest) Felesége: Holics Eugénia (1905–1925) Simonyi Mária (1926–1937)
A magyar felvilágosodás irodalomból
A romantika irodalmából
Munkácsy: Krisztus-trilógia. Munkácsy Mihály életművében kétségkívül a Krisztus-trilógia jelenti az egyik csúcspontot, még akkor is, ha a három mű együttes.
CAMILLE PISARRO Zene: Clayderman automata képváltás.
A Nyugat
Van Gogh. (Japán fametszet nyomán)
Csontváry Múzeum tételhez
A barokk, mint művészeti irányzat
Magyar művészet 1945 előtt.
A velencei érett reneszánsz festészet (16. sz.)
Expresszionizmus 31/A.
Az abszurd dráma. Mit takar a fogalom? Elsősorban egy ír szerző, Samuel Beckett életműve tartozik ide (mások mellett) Fő műve: Godot-ra várva (En attendant.
A Nyugat 30/C.
ADOLF HITLER festményei.
A futurizmus.
DADA DADA DADA.
műelemzés ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK
Anton Pavlovics Csehov
Ámos (Ungár) Imre (Nagykálló, Ohrruff, Németország, 1944)
Medgyaszay István: Budaörsi úti városi bérház, 1925.
Rippl-Rónai Múzeum Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum
A CSALÁDOK HITVALLÁSA.
A KORMÁNYPOLITIKA RADIKALIZÁLÓDÁSA
Kegyelem által Élet Világosságban.  Jn20,30-31 Sok más jelt is tett Jézus a tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezek.
Aba Novák Vilmos Festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legelhivatottabb tehetsége. A budapest Képzőművészeti Főiskolán.
ABA - NOVÁK (1894 – 1941) a barbár zseni Életmű - kiállítás MODEM Debrecen
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2013
Készítette: Balázs Hanna, Erdélyi Gyula
Készítette: NoNameTeamAnonymus csapat, 2. forduló, 3.feladat
Vincent van Gogh művészete Van Gogh 1880-tól teljesen a festészetnek szentelte magát. Hágában élve eleinte a bányászok életét örökítette meg vázlatain,
Az E-galéria kiállítása Gergely Borbála első önálló tárlata az E-galéria „Tehetségek” című sorozatában december 2 – december 2 – 18.
Kihagyhatatlan! Itt lehet gyakorolni a belső tér ábrázolását. Többnyire kint vagyunk, érdemes árnyékot keresni.
BARABÁS MIKLÓS (1810, Kézdimárkosfalva , Budapest)
a kifejező és az ábrázoló jelleg
Zala okt Szentpétervár február 28.
A Biblia és a képzőművészet
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Arany János Vojtina Ars poetikája
Előadás másolata:

Vajda Lajos (1908-1941) a magyar avantgárd és az önarcképek mestere – centenáriumi kiállítás Nemzeti Galéria 2008.XII.13.- 2009. III. 1-ig meghosszabbítva !!

Vajda Lajos, ez a művelt multikulturális ember, aki anyanyelvi szinten beszélt és olvasott németül, szerbül és franciául, aki ismerte a legújabb nyugat-európai festészeti áramlatokat, mert három és fél évet nyomorgott végig Párizsban a 20-as években és látta, amit látnia kellett, nos ő Szentendrét, ezt a modern világon kívüli, szláv ortodox zárványt választotta témául és színhelyül.

„Ki vagyok én?” Kalapos önarckép 1924

Felemelt karú önarckép 1925

Esti utca - 1929

Kínai kivégzés – fotómontázs, 1930/33 (e technika a párizsi évek orosz avantgárd hatása)

Párduc és liliom fotómontázs 1930/33

Párizs után Önarcképek – első korszak Végsőkig leegyszerűsített, vonalas önarcképeinek egyike sem fejez ki semmilyen karakteres hangulatot vagy lelkiállapotot. Lényegében csak Vajda személyének azonosítására szolgálnak, mint egy aláírás. (Műveit nevével csak egészen ifjú korában jelezte)

Önarckép bő inggallérral 1935

Kettős arckép, házzal 1936

Önarcképek – második korszak Ide az ún Önarcképek – második korszak Ide az ún. ikonos és egyéb festmények sorolandók. Az ikonos festmények különösen azért érdekesek, mert itt Vajdának valóságos, földi jellegű önarcképeihez képest egy másik, egészen más és mégis mindenben rá jellemző, őt ábrázoló, megdicsőült arcképeivel szembesülünk. Ezek közül kiemelkedik az Ikonos önarckép és a Liliomos önarckép.

A Vajda-életmű fő alkotása, a „Felmutató ikonos önarckép” (1936) címen ismert pasztell festmény. A mű az önarckép műcsoport szintézise. A képben összefutnak a vonalas önarckép-rajzok és az ikonos képek fejlődésvonalai: összegződnek a korábbi motívumok.

A halálfejes önarcképek mondanivalója, egyértelműen a „memento mori” A halálfejes önarcképek mondanivalója, egyértelműen a „memento mori”. Ezekben a rajzokban, de különösképpen az Önarckép koponyával címűben, melynek szuggesztív hatásához a fekete háttér és a fekete félszem is nagyban hozzájárul, bizonyítékot látunk arra, hogy Vajda tudta, de legalábbis érezte: kevés időáll rendelkezésére. Életművét a halál fenyegető árnyékában hozta létre, a halál állandó kísérője volt gondolatainak.

Önarckép, koponyával 1936

Fekete önarckép 1935

Álarcos önarckép 1935

Szentendrei városrajzaiban a nyugat-európai szubjektivizmust és individualizmust a végső konzekvenciáig feszítve eljutott az objektív tér képéig. Vajda e korszakát a „transzparens montázs” jellemzi, mely konstruktív szürrealista tematikában testesült meg.

Madonna a kapu felett, 1937

Szentendre, vízparti házak 1935

Szentendrei házak, 1936

Szentendrei házak, feszülettel (az életmű legérettebb darabja)

Szentendre Torony tányéros csendélettel 1936

Két nővér 1936

Dinnyefej 1936

1937-ben a szovjetunióbeli koncepciózus perek hatására kiábrándul az eszméből és leszámol az orosz avantgárd-utópiával. Festészetében a transzparens montázst felváltja a tudatosan felvállalt szürrealizmus. A szeszélyesen csapongó alakzatokból helyenként démonikus maszkok, világító szemű ősállatok baljóslatú képe bontakozik ki.

Csendélet patkó alakú asztalon 1937

Petróleumlámpa vásári síppal - 1937

Kollázs-technika Vajda képein

Absztrakt önarckép 1937

Barátok 1937

Fej nélküli Krisztus 1937

Feszülettel 1937

Rajzmontázs, fekete arcú Krisztus - 1937

Zöld félkör, naranccsal - 1938

Északi táj – 1938 (az elmagányosodás képi megjelenítésének gyöngyszeme)

Kompozíció fával - 1938

Perui múmiafej - 1939

Szörny, kék térben 1939

1940. Vajda művészetének utolsó csúcsponti szakasza és záróakkordja 1940. Vajda művészetének utolsó csúcsponti szakasza és záróakkordja. Nagyméretű szénrajzait szegénysége miatt csomagoló papírra készíti. E művek egyik fontos eleme a félelem, a kultúra széthullásának s a személyes sors kilátástalanságának rettenete, a tragédia elemi erejű közvetítése. Gyógyíthatatlan TBC-je 1941-ben vitte sírba. (A budakeszi Erzsébet királyné szanatóriumban hunyt el)

Madárnövény ezüst háttérrel 1940

Háború, harc - 1940

Ősnövényzet 1940

A nyugtalanító Vajda- életmű Egy nagy tehetséggel megáldott kiváló elme a társadalom szempontjából illetlent és befogadhatatlant gondolt magáról. A normális ember pedig kénytelen azt mondani: „ez maga a téboly”. Vajda képei után viszont eltűnődhet: vajon nem a téboly-e az emberi nem igazi sajátja ? Műveit felesége előbb rejtegette, majd kiállítási lehetőség, múzeumi érdeklődés híján a lakásában őrizte. Passuth Krisztina 1966-ban innen bányászta elő a magyar avantgárd főműveit: a démonokat az ágyneműtartóból…. Egyes motívumai és rajztechnikája másokra is hatott: Kondor Béla szárnyas emberei, El Kazovszkij „vándorállata” tőle valók. Az ő lényegét mégsem merte érinteni senki….

E kiállítást az idei New York-i magyar kulturális év keretében is bemutatják, ahonnan Amszterdamba utazik tovább a tárlat. Születése után 100 évvel így a világ is (talán) megismeri a magyar avantgárd méltatlanul feledésbe merült művészét. László Judit 2009. II. 15.