hidroszféra Vízburok

A víz fizikai tulajdonságai A szférák mindegyikében jelen van hidro-, atmo-, lito-, bioszfér 3 halmazállapot (szilárd«­»folyékony«­»gáz) Jég - Antarktisz - Arktisz - Magashegységi jég - jégkristályok

Vízburok felosztása Föld felszín: 510 millió km² Ebből világóceán:361 millió km²(71%) Felszíni vízkészlet: 1 384 000 000 km³ -világóceán: 97,4% -jég: 2% -felszín alatti vizek: 0,58% -egyéb(folyók, tavak, bioszféra):0,02%

Hőháztartás Az óceánok hőkicserélődésében fontos szerepet játszik: -hullámzás -sótartalom A sótartalom miatt 0 °C alatt fagy a tengervíz. A képződő jégből a só egy része kifagy. Többszöri újrafagyás esetén kiédesedhet. Hőleadás: párolgással áramlásrendszerek

Atlanti óceán Labrador-áramlás Golf, Észak-Atlanti-áramlás Észak-Egyenlítői-áramlás Egyenlítői ellenáramlások Dél-Egyenlítői-áramlás Brazil-áramlás Agulhas-áramlás

Vízek felszíni nedvesség Talaj- talajvíz rétegvíz alatti Felszín állóvíz Tenger óceán tavak folyóvíz szakaszjellegek

Óceánok felosztása

Csendes-óceán A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja. Északon az Arktisz, délen az Antarktisz, nyugaton Ázsia és Ausztrália, keleten pedig Amerika veszi körül. Az Egyenlítő mentén két, északi és déli félre osztják. A bolygó felszínének 35%-át, vízzel borított felszínének pedig 50%-át fedi le. Átlagos mélysége 4188 m (melléktengerekkel 3940 m), legmélyebb pontja (mely a Föld legmélyebb pontja is egyben) a Mariana-árok (11 034 m).

Atlanti-óceán Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb. 20%-át foglalja el. Az óceán medencéje megközelítően É-D-i irányban, elnyújtott S alakban húzódik végig a nyugati féltekén. Két jelentős területre szokás osztani, az Északi és Déli Atlanti- óceánra, a választóvonalat a Egyenlítői ellenáramlás jelenti.

Indiai-óceán Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön. Nyugaton Afrika, északon Ázsia, keleten a Szunda- szigetek és Ausztrália határolják. Déli határának bajos megállapítani a helyét, Területe 74 039 600 négyzetkilométerre számítható, tehát csaknem két és félszer akkora területet foglal el, mint Afrika.

Tengerek A tenger nagy kiterjedésű, ingadozó sótartalmú, önálló medencével nem mindig rendelkező, saját áramlásrendszerrel nem bíró víztömeg, mely lehet peremtenger – amelyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak, nincs önálló medencéje,szigetívek választják el az óceántól –, beltenger – van önálló medencéje, csak vékony csatornákkal,szorossal érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sós vízű tó valamely kontinens belsejében (pl.Kaszpi-tenger, Holt-tenger)

A tengerfenék morfológiája

A tengervíz a tenger színe: Általában kék vagy zöld, mert a tengervíz a fénysugarak vörös tartományát 1-2 m-en belül elnyeli, a zöld és kék tartományát visszaveri. A melegebb tengereknek kisebb az O2-elnyelő képességük, ezért kevesebb plankton él bennük, így ezek kékes színűek, átlátszóak. A hideg tengerekben több az O2, több a plankton, ezért ezek zöldes színűek, kevésbé átlátszóak. Az átlátszóságot egy 30 cm átmérőjű koronggal (Secchi-korong) mérik, a tengerbe leengedve figyelik, hogy milyen mélységig látszik. A legátlátszóbb tenger a Sargasso-tenger, 66 méter mélységben tűnik el a korong.

A tengervíz hőmérséklete Mivel a víznek viszonylag magas a fajhője ezért lassabban és kevésbé melegszik fel illetve hűl le, mint a szárazföld Jelentékeny sótartalma miatt a tengervíz 0 °C alatt (kb. -2 °C-on) fagy meg, de a mozdulatlan tengervíz hőmérséklete fagypont alá is süllyedhet, így túlhűtött víz keletkezik, ami már kis mozgásra is azonnal jéggé fagy. A tengereken először jégtáblák alakulnak ki, majd ezek összefagyásával összefüggő jégmező jön létre. A tengeri jég vastagsága csak 2,5-3,5 méter, mivel a jég jó hőszigetelő képessége nem engedi lehűlni a mélyebb rétegeket. A tengeri jégből a só egy része kifagy, így a sótartalma csökken. A tengerben végződő gleccserek homlokfalának letöredezését "borjadzásnak nevezzük".

Hullámmozgás A légnyomáskülönbség hatására a vízrészecskék függőleges irányú (föl-le) mozgást végeznek. A szél hatására pedig oldalirányban is kitérnek, ezért a vízrészecskék egy közelítőleg kör alakú zárt pályán mozognak. A szomszédos felszíni vízrészecskék egy adott pillanatban saját körpályájuk más-más pontján helyezkednek el. Ezeket a pontokat összekötve kapjuk a felszín jellegzetes hullámvonalát.

A hullámzás Víztömegben a szél hatására keletkezõ mozgás a hullámzás. . A hullámvölgy + hullámhegy egyesített magassága a hullámmagasság. A hullámhegy+hullámvölgy együttes hossza a hullám hossza. Hullámzáskor a vízrészecskék körpályán mozognak.                                                                                                                                         

Animáció http://m.blog.hu/ak/akgmuveszeti/file/hullamzas .swf

A hullámtörés a hullámok nekiütközése a magas és meredek partoknak. A hullámmarás a hullámzó víz által szállított törmelék koptató, csiszoló hatása. A hullámverés és hullámmarás hatására a meredek partfalban hosszan elnyúló mélyedés, abráziós fülke alakul ki, amely folyamatosan mélyül, hátrál

Hullámmorajlás-laguna/ hullámtörés-abrázió

Hullámmorajlás A lapos, sekély vizű partokra kifutó hullámok jelentős mennyiségű törmeléket, hordalékot szállítanak a part felé. A lapos partra kifutó hullámok energiája lecsökken, a hullámok átbuknak, összeomlanak, a szállított törmeléket lerakják. A lerakott hordalékból turzás keletkezik, ha ez közvetlenül a parton épül, akkor parti turzása neve, ha a parttól távolabb keletkezik, akkor lídónak hívják. A lídó és a part közötti sekély vízterület a lagúna.

Tengeráramlás A tengeráramlat a világóceán vizének nagymértékű és állandó jellegű mozgási folyamata, A tengeráramlások összessége a földi éghajlatot mértékben befolyásoló ún. globális szállítószalag. Közrejátszó okok Szél A tenger felszínének felmelegedése Víztömegek hőmérséklete A tengerfenék domborzata Irányukat, mozgásukat befolyásoló tényezők: a Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis) a szárazföldek elhelyezkedése, alakja

Tengeráramlás A tengeráramlat a világóceán vizének nagymértékű és állandó jellegű mozgási folyamata, A tengeráramlások összessége a földi éghajlatot mértékben befolyásoló ún. globális szállítószalag. Közrejátszó okok Szél A tenger felszínének felmelegedése Víztömegek hőmérséklete A tengerfenék domborzata Irányukat, mozgásukat befolyásoló tényezők: a Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis) a szárazföldek elhelyezkedése, alakja

Tengeráramlások Hideg áramlatok: A Sarkvidékek felől haladnak az Egyenlítő felé, hideg tengervizet szállítanak. Legfontosabb hideg tengeráramlások: Labrador-áramlás (Kanada keleti partjai) Olja-shio-áramlás (Oroszország és Japán keleti partjai) Humboldt-áramlás (Dél-Amerika nyugati partjai) Benguela-áramlás K-Ausztrál áramlás Nyugati szél -áramlás Meleg áramlatok: Az Egyenlítő felől haladnak a Sarkvidékek felé, meleg tengervizet szállítanak. Legfontosabb meleg tengeráramlások: Golf-áramlás (USA keleti partjai) Kuro-shio-áramlás (Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjai) Brazil-áramlás (Dél-Amerika keleti partjai) Agulhas-áramlás (Afrika keleti partjai) Ny-Ausztrál -áramlás

Tengerjárás A Föld és a Hold közös tömegközéppontja nem esik egybe a Föld tömegközéppontjával, hanem a Hold felé mutató irányban található, itt a Hold tömegvonzása megemeli a világtenger szintjét. A Föld átellenes oldalán a másik dagályhullámot a Föld folyamatos forgása következtében fellépő centrifugális erő hozza létre. . Bolygónkon egyszerre két-két helyen figyelhető meg dagály és apály. Az egyik dagályhullám mindig Földünk Hold felőli oldalán van, a másik ezzel ellentétesen. A Hold felé eső területeken a dagályhullámot a Hold tömegvonzása hozza létre.

Árapály jelenség Az apály- és a dagályszintek közötti legnagyobb különbségek: Fundy-öböl, Új-Skócia (Kanada): 21,3m St. Malo (Franciaország): 13m Amasonas-torkollat: 9m Le Havre (Franciaország): 8,3m Liverpool (Nagy-Britannia):8,2m Hamburg,(Németország): 3,5m Legkisebb különbségek: Bréma, (Németország): 0,45m (1890); A Weser szabályozása óta: 4,54m (2005) Bremerhaven, (Németország): 4,0m Rijeka (Fiume): 0,06m Szentpétervár: 0,05m

Árapály http://www.sulinet.hu/foci/workshop/termfoci/ arapaly/arapaly.html

Apály-Dagály szélsőségek

Folyótorkolat A tengerjárás mértékétől függően 2féle torkolat- típus alakult ki. Delta-torkolat Tölcsér-torkolat gyenge erőteljes Tengerjárás http://m.blog.hu/ak/akgmuveszeti/file/torkolat_ara paly.swf

Delta-torkolat Nagy mennyiségû finomszemcsés szilárd törmeléket szállító folyók torkolatánál a szállítási energia jelentõsen csökken, s a szállított szemcsék leülepednek, hordalékkúp, delta keletkezik

Tölcsér-torkolat Az erőteljes tengerjárás miatt a folyótorkolat elmélyül, a víz kimossa a hordalékát, ezért jól hajózhatóvá válik, mélyen felhajózhatóvá válik.

A Folyóvíz A folyók vize alapvetően 2 forrásból tevődik össze -felszíni lefolyás -közvetlen csapadék (eső) -késleltetett (hó- és jégolvadás) -felszín alatti (a beszivárgás következménye, szállítója a talajvíz)

Folyóvíz felszínformálása bevágódó (felső-)szakasz hegyvidék nagy esés » nagy sebesség » pusztító munka bevágódó V alakú völgy ^ szurdok-, hasadék-, sikátorvölgy, kanyon a/ felsőszakasz Az esésgörbe meredek, az energia teljes hányada a meder mélyítésére fordítódik Erózió jelentős, V alakú völgyek, amelyek gyorsan mélyülnek.

Folyóvíz felszínformálása feltöltő (alsó-)szakasz hegyláb v. torkolatvidék hirtelen lecsökkent esés » lecsökkent sebesség » munkavégző képesség lerakja a hordalékot  szétágazik zátonyok, szigetek törmelékkúp, hordalékkúp B/ alsószakasz jellegű A víz mozgási energiája az addig szállított hordalék továbbmozgatására nem elég. Következmény: a folyó hordalékából zátonyokat épít, majd ezeket kerülgetve több ágra szakad. Lapos elterülő meder jellemzi

Folyóvíz felszínformálása oldalazó (közép-)szakasz síkság mérsékelt esés  egyensúlyi állapot meanderezve (kanyarogva) szélesíti völgyét meanderek és morotvák Szakaszjellegek c/középszakasz Egyazon időben erózió és hordalék-lerakás is történik „Meanderező”- kanyargó- tevékenység, U alakú völgy. A kanyar külső oldalán erózió (felsőszakasz), a belső oldalon hordaléklerakás (alsószakasz) történik. Jellegzetes tevékenység a meander (morotva, holtág) képződés

OLDALAZÓ (KÖZÉP) SZAKASZ Pusztít – partalámosás Sodorvonal (a leggyorsabban haladó víztömeg vonala) Épít- övzátony

Felszín alatti vizek

Származás: kis részben a a kéregből döntő hányad a felszínről A FELSZÍN ALATTI VIZEK A becslések pontatlanok, az édesvizek (folyók, tavak, bioszféra, atmoszféra) kb. 10x-ese. Származás: kis részben a a kéregből döntő hányad a felszínről Megjelenés a porózus (kőzetszemcsék közötti pórusokban) és a hasadékos kőzetekben jellemző.

Felszín alatti vizek kategorizálása A felszíni hőmérséklet ingadozás a talajban lefelé csökken Hévíz: adott terület átlaghőmérsékleténél magasabb hőmérsékletű rétegvíz Mo. átlagos khm.-je 10 °C, tehát a 15 °C-os víz már hévíz. A balneológusok meghatározása szerint 20 °C- nál magasabb. A Kárpát-medence (Alföld rétegvizei jelentős hőenergiát hordoznak Felszín alatti vizek kategorizálása Talajnedvesség:A talajvíz felett helyezkedik el, a talaj pórusait NEM tölti ki teljesen A talajnedvesség mozog: A kapilláris erők a nehézségei erőt leküzdve a vizet fölfelé emelik (kapilláris víz) Talajvíz: a talaj valamennyi pórusát kitölti, a legfelső vízzáró réteg felett helyezkedik el Rétegvíz: két vízzáró réteg között elhelyezkedő víztartó rétegben (nyomás alatt) levő víz. Már az ókori Egyiptomban és Kínában is ismerik, Európában először Artois tartományban (Lille) furnak először rétegvízkutat >> artézi vizek. Mivel nyomás alatt van az artézi kút vize a magától a felszínre emelkedik. Ásványvíz: ha a forrásvíz különböző elemekből vagy vegyületekből az átlagosnál többet tartalmaz (legkevesebb 1000 mg/l oldott anyagot) Gyógyvíz: « ha betegségek gyógyítására is alkalmas az ásványvíz

Felszín Talajvízlencse VÍZZÁRÓ (IMPERMEÁBILIS) vÍZTARTÓ

A tó minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz Tavak A tó minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz

Tavak keletkezésük szerint 1. belső erők által létrehozott tómedencék 1/a tektonikus árokban kialakult tómedencék (pl. Bajkál, Tanganyika, Kaszpi, Aral, Viktória, Balaton, Velencei-tó. 1/b vulkanikus eredetű tavak - krátertó (vulkán egykori kráterében összegyűlt víz), pl. Szent-Anna tó; - kalderató (vulkán kalderájában összegyűlt víz), pl. Crater-tó (USA, Oregon);

Tavak keletkezés szerint 2. külső erők által létrehozott tómedencék glaciális tómedencék (a jég felszínformáló hatására alakultak ki, a Föld tavainak többsége ide tartozik) - jégperemi tavak (az egykori jégtakaró peremén alakultak ki), pl. Winnipeg, Athabasca, Nagy-Rabszolga-tó, Nagy-Medve-tó, Ladoga, Onyega; - morénatavak (a moréna gátolta el őket), pl. a Német-Lengyel-alföld tavai; - tengerszemek (a kárfülkékben kialakult tavak), a magashegységekben jellemzőek; - végmoréna-tó= fjordos tavak (a végmorénasáncok mögött felduzzadt tó, pl., Lago Maggiore, Garda-tó, Comoi-tó, Luganoi-tó.

Tavak keletkezés szerint - folyók által kialakított morotvatavak (a folyók kanyarulatainak lefűződésével visszamaradó holt medrekben kialakult tavak), pl. Szelidi-tó; - szél által elgátolt tavak, pl. szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sóstó; - lagúnatavak (tengerpartokon az egykori lagúnák helyén kialakult, a tengertől teljesen elzárt, kiédesedett tavak)Délnyugat-Franciaország tavai; - hegyomlással elgátolt tavak, pl. Gyilkos-tó.

folyók törmelékkúpja: Szamos–Tisza » Ecsedi- láp Duna–Rába–Ikva » Fertő, Hanság   dolina- (töbör-) és polje-tavak: Shkodrai-, Ohridi-, Preszpa-tó Aggteleki-tó édesvízi mészkő gátolta: Plitvicei-tavak mesterséges tavak: Nasszer-tó, Kiskörei-vízt. halastavak, víztárolók, bányatavak

Tavak pusztulása A tavak pusztulása tó » nyílt víztükör fertő » nagyobb a vízfelület, mint a növényzettel borított rész mocsár » nagyobb a növénnyel borított rész, mint a szabad vízfelület láp » a növényzet benövi a tavat  

Tavak gazdasági jelentősége A tavak gazdasági jelentősége halászat ipari és ivóvíz üdülő- és sporthelyek Hajózó-utak nád sós tavak: gipsz, konyhasó, szóda, keserűsó, salétrom

A víz körforgása- házifeladat

Érettségizőknek A vízfolyásokkal összefüggő fogalmak: a vízfolyás utánpótlásától függően lehet állandó vagy időszakos nagysága szerint ér, csermely, patak, folyó és folyam   vízgyűjtő: az a térség, ahonnan a felszínen lefolyó és a felszín alatt áramló vizek egy vízfolyásba futnak össze vízválasztó » a vízgyűjtő terület határvonala (általában a perem legmagasabb pontjait összekötő vonal) a főfolyó és mellékfolyói folyórendszert alkotnak bal- és jobboldali mellékfolyók Vízállás – vízhozam – vízjárás vízállás: a folyó vízszintmagassága » a víz szintjének a mérce „0” pontjához viszonyított, cm-ekben kifejezett magassága kisvíz vízjárás: a vízhozam és a vízállás többé kevésbé átlagos, szabályos változása

Fogalmak Kisvíz;középvíz;nagyvíz A mederből kilépő nagyvíz az árvíz   Vízhozam: a meder adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó vízmennyiség » m3/s Függ: a vízgyűjtő terület nagyságától a lefolyó víz mennyiségétől Mennyisége: Csapadék eloszlása Minősége : hőmérséklet felszín anyaga (agyag «–» homok) Vízjárás: a vízhozam és a vízállás többé kevésbé átlagos, szabályos változása

Édesvíz a jég fogságában A glaciális erózió » szelektív A glaciális hordalék, a moréna.   a) gleccserek hó » firnjég (csonthó) » gleccserjég

Édesvíz a jég fogságában b) jégtakarók Antarktisz Grönland szelektív lepusztítás vásott sziklák sziklamedencés és enyhén hullámos tájak tavak glint  glinttó   fenékmoréna-formái drumlin (fenékmoréna-sziget) óz (esker) (kígyózó, kanyargó vonulat [sánc]) kettle (leszakadó jégtömbök elolvadása után keletkező mélyedések tavai)

Karsztjelenségek Karsztvíz: a mészkő repedéshálózatába kerülő csapadékvíz. A karsztvíz pusztító, szállító és építő munkát végez. ( karsztjelenségek: karmező,barlang, víznyelő, dolina, polje,sztalagtit, sztalagmit) A benne levő CO2 hatására,a mészkő oldódik. CO2 + H2O= H2 CO3 (szénsav) Ez oldja a mészkövet: H2 CO3 + CaCO3= Ca (HCO3)2 (kálcium-hidrokarbonát)

Karsztjelenségek

Tölcsér alakú mélyedés Víznyelő ( több dolina = uvala) karsztjelenségek Tölcsér alakú mélyedés Víznyelő ( több dolina = uvala) Kerekded berogyás Dolina Több km2.nyi kiterjedésű besüppedés Polje Mészkőbe vájt barázdált felszín Karr

http://sdt. sulinet. hu/Player/default. aspx http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=7ff57ede-d95a-441a-b98f-dcebda6a83f1&v=1&b=2&cid=549947ec-203a-4a4b-87e7-c47cec8d0feb

Fogalmak Vízgyűjtő terület:A földfelszínnek az a része, melyről egy adott vízfolyás, az összes felszíni és felszín alatt folyó vizet összegyűjti, vízgyűjtő területnek hívjuk. Vízválasztó vonal: A vízválasztó területet vízválasztó vonal határolja ( rendszerint a földfelszín kiemelkedései)

Vízgyűjtő terület – vízválasztó vonal főfolyó Vízvá-lasztó vonal Vízgyűjtő terület mellékfolyó

Fogalmak Vízhozam: A folyómeder keresztmetszetén 1mp alatt átfolyó vízmennyiség m3ben. Vízállás: A vízhozam változásával, változik a vízszint magassága, vagyis a vízállás. Vízjárás: A vízhozam és a vízállás többé-kevésbé szabályszerű változása a vízjárás.

A folyók vízállása A folyó vízszintmagasságát jelenti a vízmérce „0” pontjától számítva. A vízállás lehet: - kisvíz (KV) - középvíz (KÖV) - nagyvíz (NV) A medréből kilépő víz az ÁRVÍZ.