Állatok kültakarója ‘1rész

Kültakaró Az állati test legkülső, a környezettel közvetlenül érintkező része. Feladata a test külső és belső felszínének védelme.

A gerinctelenek kültakarója egy sejtrétegben fedősejtek Szivacsok= Csalánozók= hámszövet= hámizomsejt, +csalánsejt, hámsejtek +

csupasz,nyálkás, egyrétegű mirigysejtekben gazdag Férgek kültakarója Gyűrűsférgek kültakarója ( földigiliszta, pióca) csupasz,nyálkás, egyrétegű mirigysejtekben gazdag

Gyűrűsféreg kültakarója

Szárazföldi férgek kültakarója Nyálkás Bőrizom- tömlő Egyrétegű hámszövet izomszövet

Puhatestűek kültakarója kagylóhéj Csigaház, Mésztermelő mirigyek; mészsók ( kültakaró mirigyejtkeben gazdag része Köpeny Módosult bőrizomtömlő= hasláb

Puhatestűek kültakarója

Izeltlábúak kültakarója kitinkutikula +kálciumkristályo /rákoknál/ Kitin- a hámsejek termelik hámszövet

A vedlés folyamata 1/ A kitinkutikula nem tágul 2/Új kutikularéteget termel a hámszövet 3/ Vedlési folyadékot Választ ki 4/Ez alulról bontja a régi kutikulát 5/Elvékonyodó felső Rész felreped 6/Új kutikula megkeményedik

A vedlés folyamata 1/ A kitinkuti kula nem tágul 2/Új kutikularéteget termel a hámszövet 3/ Vedlési folyadékot választ ki 4/Ez alulról bontja a régi kutikulát 5/Elvékonyodó felső rész felreped 6/Új kutikula megkeményedik

Gerincesek kültakarója hámréteg irha bőralja A gerincesek kültakarója 3 részre tagolódik; A hámréteg lehet Egyrétegű többrétegű Halak kétéltűektől

Halak, kétéltűek, hüllők madarak kültakarója

Madarak tollai Toll- tipusok pehelytoll evezőtoll Kormány toll fedőtoll

( elszarusodó külső rész) ( kötőszövet & zsirszövet ) Emlősök kültakarója Többrétegő hámszövet ( elszarusodó külső rész) Irha ( kötőszövet, hajszálerekben,idegvégződésben gazdag : verejték,-és faggyúmirigy) Bőralja ( kötőszövet & zsirszövet )

A bőr függelékei Módosult verejtékmirigy=tejmirigy Jellegzetes szaruképződmény; szőr Szaruképződmény; pata karom, köröm,tülök, szarukáva

Szaruképződmények

Összefoglalva Az egysejtűekben a kültakaró maga a sejthártya (sejtmembrán), a szivacsokban pedig lapos fedősejtek rétegéből áll. A csalánozókban a külső sejtréteg hámjellegű sejtjei alkotják. A férgektől a puhatestűekig a kültakarót hámszövetek építik fel, a fejlettebb állatoknál viszont a hámszövethez kötőszöveti réteg, az irha is csatlakozik (szövetek). A férgekben a kültakaró összenő az alatta levő simaizomszövettel bőrizomtömlővé (mozgás). Az ízeltlábúakban a kültakaró elkitinesedik, az állat külső vázát alkotja. A gerincesek bőre hámrétegből, irhából és bőr alatti kötőszövetből áll. A többrétegű hám a kétéltűek bőrében már gyengén elszarusodik, a hűllők, a madarak és az emlősök kültakaróján pedig vastag szaruréteg alakul ki. A szaruréteg állandóan kopik, alulról az élő hám osztódásával pótlódnak a lekopott rétegek. Az irharéteg rugalmas és ellenálló rostos kötőszövetből áll, amely erekben és idegekben gazdag és a hámréteget táplálja. A bőr alatti kötőszövet testtájanként változó vastagságú, laza, zsírdús. A bőr származékai közül a szőrök, a hajszálak, a körmök a hámréteg képződményei.