Prokarióták országa Megveszek érted….

Mi jut eszedbe erről a szóról: Asszociációs játék Mi jut eszedbe erről a szóról: BAKTÉRIUM Csak 45 másodperced van! Csak szavakat írj le!

Elnevezés Görög eredetű szó. Pro= előtt Karion= mag sejtmagnélküliek

Eredet A 4.6milliárd éves Földön a biológiai evolúció elején, 3.5 milliárd éve megjelent első sejtes szerveződésű élőlények. Mai megkövült maradványaik a stromatolitok. Ausztrália K-i partjainál megfigyelhetőek. A prokariótákat elsőként a holland Leeuwenhoek természetbúvár írta le őket.

Otthoni munka Ki volt Leeuwenhoek, mivel foglalkozott? Mely biotechnikai eszköz feltalálása fűződik nevéhez?

Prokarióták rendszere Prokarióták országa/domén Baktériumok törzse Kékeszöld baktériumok törzse

Felépítésük Méret: 1-10 mikrométer Alak: Pálcika-bacillus Gömb-coccus, Csavart- spirillum sejtfal Kocsonyás tok sejtplazma Örökítő- anyag Csilló, ostor Felépítésük

Méret μm-es nagyságrend » 1-10 μm

Alak gömb (coccus) pálcika (bacillus) csavar (spirillum)

Felépítés 1-10 µm sejtfal sejthártya kocsonyás burok DNS plazma ostor/csilló

Csillók

nincs csilló

1 db csilló

2 db csilló

sok csilló

sok csilló

E. coli

Szaporodás Osztódással (hasadás) Spóraképzéssel szaporodás) (nem valódi bimbózás

Szaporodás: 1. kettéhasadás

http://www.youtube.com/watch?v=b_CCwWqP284 pl: a szalmonella

Szaporodás: 3. spóraképzéssel ellenálló burokkal rendelkező baktériumsejt

Életmód Heterotróf szaprofita szimbionta parazita Autotróf fotoszintetizáló kemoszintetizáló

Életmód

- Magas sótartalom 46%o Holt-tenger Elterjedés -A Földön mindenhol előfordul, szélsőséges körülményeket is képesek elfogadni. Pl. 80-90C’ vízhőmérséklet - Magas sótartalom 46%o Holt-tenger

Betegségek Anthrax - lépfene Tuberculosis TBC Himlő – Jenner kolera, szifilisz, lépfene, lepra vagy a pestis Pasztörizálás Erjesztés ( sörerjesztő, tejerjesztő baktériumok, Savanyítás) http://www.youtube.com/watch?v=fXt9W6pvIk4&feature=related

Lépfene-kór A lépfenét vagy anthrax-ot a bacillus anthracis okozza. Ez a bacillus a nevét a görög anthrakisz szóból nyerte, ami szenet jelent, mert a betegség bőrön jelentkező változata fekete sebek formájában jelentkezik. A betegséget az alapján osztályozzák, ahogyan az ember megszerezte, így három fajtája létezik: bőranthrax, bélanthrax és tüdőanthrax.

Biológiai-fegyver 1995-ben az USA 17 államot vett listára, mely biológiai fegyverek fejlesztésével foglalkozik. Ezek: Bulgária, Dél-Afrika, Dél-Korea, Egyiptom, Észak-Korea, India, Irak, Irán, Izrael, Kína, Kuba, Laosz, Líbia, Oroszország, Szíria, Tajvan és Vietnam. Orosz vezetők ugyan hangoztatták, hogy már évekkel korábban felszámolták biológiai fegyverprogramjukat. Korábban más országok, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is folytattak biológiai fegyverfejlesztést, de ezeket a programokat 1972-ben leállították, amikor a nemzetközi aggályok nyomán szerződést írtak alá az ilyen fegyverek gyártásának és tárolásának a betiltására. A japán Aum Sinrikjo csoport, mely 1995-ben a tokiói földalattin szarin ideggázzal hajtott végre támadást, lépfene-kórokozókat is szabadba engedett, de senki nem fertőződött meg. A belégzéses lépfenével a legsúlyosabb emberi fertőzés 1979-ben történt az oroszországi Szverdlovszk egy biológiai fegyverközpontjában. Baleset folytán anthrax spórák szabadultak a környezetbe, ami 79 lépfenés megbetegedést okozott, melyek közül 68 halálos kimenetű volt.

Tüdőbaj

Himlő A feketehimlő a Poxvirus variolae által okozott, heveny, ragályos betegség.. A nemzetséghez sorolják a tehénhimlő, a tevehimlő és a majomhimlő vírusát is. 1796. május 14-én Edward Jenner angol orvos megtalálta a fekete himlő ellenszerét. Jenner vizsgálódásai során rájött, hogy a fejőasszonyokon megjelenő tehénhimlő védettséget nyújt az emberi himlővel szemben. A kórokozó természetes körülmények között a betegek légúti váladékával, cseppfertőzéssel terjed. A fertőzés bekövetkezhet a beteg légúti váladékaival, továbbá a bőr- és nyálkahártya-elváltozások tartalmával történő közvetlen érintkezés az aktív immunizálás élő vakcinavírust tartalmazó vakcinával történik. A himlő elleni oltás 3-5 évig biztosít csaknem kifogástalan védelmet

Tudománytörténet

1882: TBC-bacillusok, 1884: kolerabaktérium felfedezése Tudománytörténet A lépfene (anthrax) volt az első ismert baktérium, melyet 1877-ben Robert Koch laboratóriumában mutattak ki. 1882: TBC-bacillusok, 1884: kolerabaktérium felfedezése 1905: Nobel-díj

pasztőrizálás eljárása lépfene elleni védőoltás (1880-as évek) 2. Louis Pasteur pasztőrizálás eljárása lépfene elleni védőoltás (1880-as évek)