Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BAKTERIOLÓGIA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BAKTERIOLÓGIA."— Előadás másolata:

1 BAKTERIOLÓGIA

2 BAKTÉRIUMOK MÉRETE Baktériumok: a legkisebb önálló anyagcserére képes individuális szintű biológiai rendszerek. Méretük, mennyiségük: Nagyságuk: 1-10 mikron (a mm ezred, ill. század részének megfelelő) Mennyiségük: 1 mikron nagysággal számolva 1mm3 –ben milliárd , 1cm3-ben billió nagyságrendű baktérium lehet. Felületük, mely a környezettel anyagcserét folytat 1 cm3-esetén 31000cm2 (ember esetében cm2 ).

3

4 BAKTERIUMOK ALAKJA Alakjuk:
gömbcoccusok (görögül bogyó) micrococcusok, streptococcusok, staphylococcusok, ez utóbbiak gennykeltők. pálcika bacillus (végén megvastagodott bunkó van), pl.: Tífusz, Lactobacillus. csavar spirillum (görögül kecskeszakáll), lehet vibrio negyed és fél csavarral, és spirochaeta sok csavarral, mint pl.: Kolera, Spirochaeta szennyvíztisztító baktérium.

5 BAKTÉRIUMOK ÖSSZETÉTELE
A baktériumsejt kémiai összetétele: Víz: 75% (spórák=”fiatal”) 90% („öregedő”) Szárazanyag-tartalom kb.10-25%, ebből: 60-80% protein, 15(40)% lipid, 20% DNS és RNS, 3% poliszacharid, 2% egyéb kis molekulasúlyú anyag

6 BAKTÉRIUMOK FELÉPÍTÉSE
Tok vagy nyálkás burok – szénhidrátokból (poliszacharid, glükóz, laktóz) épül fel. S-smooth, R-rough. (K-antigén) Sejtfal – fehérje (murein) és szénhidrát tartalmú. Sejthártya– lipoproteid (70% fehérje)

7 BAKTÉRIUMOK FELÉPÍTÉSE
Sejtplazma – fehérjét és nukleinsavakat tartalmaz. Sol és gél állapot Riboszóma Gáz vakuolum Kloroszóma Karboxiszóma Magnetoszóma

8 GRAM ELJÁRÁS Gram festési eljárás - Gram - pozitív és Gram - negatív baktériumok A baktériumok sejtburka különbözőképpen reagál a Gram festésre (sejtfaluk nm murein= peptidoglikán összetételű), ez hatással van az egyes gyógyszereknek a sejtfalon való áthatolóképességére. A Gram-féle festési technikában a tárgylemezre vitt baktérium kenetet megszárítják és genciánibolya oldatba mártják. Vizes öblítés után jódos kálium-jodid oldattal fikszálják, majd etanollal mossák. A kékre festődő baktériumok Gram - pozitívak, míg a rózsaszínűek a Gram – negatívak.

9

10

11 GRAM NEGATÍV BAKTÉRIUMOK
A Gram-negatív baktériumok külső hártyája lipopoliszacharidban gazdag . Ez a véráramban magas lázat és vérnyomásesést okoz→ endotoxin. A Gram-negatív baktériumok örökítő anyag (DNS) cserélő képességgel rendelkeznek. Egy Gram-negatív baktérium akár mutáción megy keresztül, akár antibiotikum rezisztenciát hordozó genetikus anyagot szerez, ezt később megoszthatja egy másik baktériumtörzzsel, ellenállóvá téve azt is (enterococcus). Gram-negatív baktériumok alkohol tartalmú talajon nem nőnek.

12 GRAM NEGATÍV BAKTÉRIUMOK 2.
Haemophylus influenzae: torokban ált. van, másodlagosan fertőző baktérium, influenza utáni légúti fertőzések, torokfájás előidézője. Különleges táptalajon tenyészthető, mert igen tápigényes, lassan nő. A csokoládé táptalajt kedveli. („Orrváladék szagú”)

13 GRAM NEGATÍV BAKTÉRIUMOK 3.
Corynebacterium diphteriae- torokgyík: A diftéria baktérium a levegőbe köhögött cseppekkel terjed. A baktérium általában a száj vagy a garat nyálkahártyájának felszínén szaporodik, és itt gyulladást is okoz. Speciális (claubert) és csokoládé táptalajon is kitenyészthető („fokhagyma szagú, fekete színű telep eozin-metilénkék táptalajon).

14 GRAM NEGATÍV BAKTÉRIUMOK 4.
Pseudomonas aeuginosa: jellegzetes szagú, veszélyes baktérium. Képes a műanyag felületén is megtelepedni, túlélni. Egy „film” – réteget hoz létre. Rezisztensé válhat az antibiotikumokkal szemben. Eozin típusú táptalajon kitenyészthető. E coli: eozin táptalajon kitenyészthető, toxin termelő, elfolyósítja a sejteket. Rezisztens a penicillinre, mert B laktámot termel, ami lebontja a penicillint (marhahús hamburgerben előfordulhat). Normál bélbaktérium, K vitamint termel és inzulint.

15 GRAM POZITÍV BAKTÉRIUMOK 1.
Gram – pozitív baktériumok a vért hemolizálják – lebontják (Béta haemolízis a vvt. teljesen bontja, Alfa haemolizáló részben bontja, a vvt-t, haemoglobinból hemint alakít „zöldítő baktériumok”) vagy nem hemolizálnak, csak elszaporodnak. Véres táptalajon kitenyészthetők-penicillin-érzékenyek.

16 GRAM POZITÍV BAKTÉRIUMOK 2.
Staphylococcus aureus: („szőlőfürt”) sebgenny-, váladékkeltő (pl.„pattanás”) baktérium, mely egészséges emberek bőrén előfordul anélkül, hogy bármilyen problémát okozna. Szervezetbe, vérbe kerülve veszélyes, Béta haemolizáló. Toxin termelő, toxikus sokk szindróma okozója. „Szuper baktérium”, nehezen írtható ki (fehér színű telepet alkot).

17 GRAM POZITÍV BAKTÉRIUMOK 3.
Streptococcus pyogenes: („gyöngy”) lázat, gennyesedést, sejtemésztést, szövetnekrózist (elhalást), skarlátot előidéző (következménye: szívizom gyulladás lehet) „húsevő” baktérium. Pneumococcus- Streptococcus pneumoniae: Alfa haemolizáló, részleges vér-lebontó. Tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás és vérmérgezés okozója.

18 GRAM POZITÍV BAKTÉRIUMOK 4.
Clostridium botulinum: konzervekben, füstölt vagy pácolt húsokban szennyezésként bejutott spórák elszaporodnak és méreganyagot termelnek. .

19 A baktériumok genetikai előnyei
A baktériumok prokarióták, de genetikai értelemben monoploidok, így bármely genotípus megnyilvánul a fenotípusban. Rövid a generációs idejük (20 perc), így igen nagy egyedszám vizsgálható. A biokémiai fenotípusaik jól szelektálhatók, dúsíthatók. Mitózishoz hasonló osztódással szaporodnak, így egyetlen mutánsból könnyen elkülöníthető és tovább szaporítható mutáns klón nyerhető.

20 BAKTÉRIUM ASSZIMILÁCIÓ
Beépítő anyagcsere, asszimiláció: Autotróf: testanyagaik felépítéséhez egyszerű szervetlen anyagokat használnak fel (nitrifikáló baktérium kén-, vas-, mangánbaktériumok…) Heterotróf: kész szerves anyagokat vesznek fel környezetükből. Egy részük idegen szervezeteken él, melynek többsége súlyos megbetegedéseket eredményez. Toxinokat termelnek (diftéria, skarlát, tetanusz, tüdőbaj, vérhas, szifilisz, kolera, tífusz…)

21 BAKTÉRIUM DISSZIMILÁCIÓ
Működésük szerint lehetnek: Anaerob típusúak: Oxigén nélküli környezetben is képesek megélni. Idegmérget termelhetnek, mellyel gátolják az izmok működését, pl.: tetanus. Aerob típusúak: Az életben maradáshoz oxigénre van szükségük.

22 BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA
Szaporodás: osztódás, hasadás perc alatt ismétlődik. Zavartalan fejlődés mellett egy baktériumból 8 nap alatt 47 trillió keletkezhet. Egyes baktériumsejtek spórát képeznek, ezek a szélsőséges viszonyokat is jól tűrik, így hosszú ideig életben tudnak maradni (lépfene baktérium spóra alakban a 130 ºC-ot is elviseli).

23 BAKTÉRIUMOK TENYÉSZTÉSE
Meghatározásuk részben alaktani sajátosság alapján, részben tenyésztési és festési próbákkal történik. A baktérium táptalajokon tenyészthetők. A kórokozó (patogén) baktériumok fenotípusos vizsgálatára alkalmas. Adott táptalajon csak bizonyosfajta baktériumok szaporodnak el, az egyes kórokozók morfológiai és biokémiai tulajdonságok alapján felismerhetők.

24 BAKTÉRIUM TÁPTALAJOK Folyékony táptalaj: húsleves, +kén tartalmú aminosavak, + NaCl,+magnézium, +foszfát, +antibiotikum (szelektálás miatt), +természetes adalék (szív, máj, hús). Szilárd táptalaj: -Véres: marhavér, tőlünk nyugatra lóvér -Agar-agar: vörösmoszat Ha ezt megfőzik lesz barna „Csokoládé”: főzött vér, a vörösvérsejtek szétesése miatt barna. -Eozin metilénkék (eozin metilén+anionaktív szappan,) táptalaj enterális baktériumokra Gram + baktériumra nem jó.

25 ANTIBIOTIKUMOK Antibiotikumok gombák vagy baktériumok által termelt biológiai eredetű anyagok, melyek megakadályozzák egyes kórokozók kifejlődését, szaporodását, hatékonyságának mértékét antibiogrammal mérik. Kioltási zóna: Átmérőjének méretéről lehet a baktérium rezisztenciájára és érzékenységére következtetni. o


Letölteni ppt "BAKTERIOLÓGIA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések