Sün? LOL! Politika 2.0 Aki a figyelmüket kéri: Dr. Sós Péter János KJF

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 2 Generációváltás A világban a Y2K óta, Magyarországon legalábbis a 2006-os választás óta számolni kell a generációváltással: A Z generáció (más néven net-generáció) az ezredforduló óta választásra jogosult korba ért Magyarországon a 2006-ban 18 éves korba lépettek a rendszerváltás idején tanultak meg beszélni – a demokrácia és a net gyermekei A városi professzionálisok számára a net- penetráció az ezredforduló óta természetes Ma már a városi 70+ korosztály egy része is netezik A legidősebb választók lassan kihalnak

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 3 Magyar korfa (KSH, 2000) 2009-re választójog (A két csoport együtt több mint 1,1 millió szavazó) 2006-ra választójog Mostanra elveszítjük őket

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 4 A net-generáció jelentősége Az első szavazók általában a választók >=1/10-ét teszik ki Bipoláris társadalmakban ekkora választó tömegnek döntő jelentősége van A netpenetráció az USA-ban és Nyugat- Európában ma már a választók többségét eléri Magyarországon is legalább a felét 2006-ig Magyarországon 2.8—3.2 millió határozatlan (pártot-nem-választó) volt, míg ezer szavazat már eldöntötte a választás kimenetelét

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 5 Mai pártválasztás (Szonda-Ipsos, március)

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 6 Mi a Web 2.0 jelentősége? (A politikai kommunikáció szempontjából) Interaktivitás? Szabad tájékozódás? Felületesség? Flame wars? Mozgósító eszköz? és IP címcsapdák? Mindegyik! De a legfontosabb: a KÖZÖSSÉGKÉPZŐ ERŐ!

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 7 Közösségi kommunikáció IWIW, Facebook, Flickr, Twitter, LinkedIn és társai: Régi közösségi élet ápolása Új közösségek kialakítása: tematikus kötődés, véleményközösség, Új Népművészet ( ) A közösség tagjainak aktivizálása Lépésről lépésre: A Second World még csak reklámfelületet jelentett Sárközy számára Obama kampányában a Facebook már önkéntesek és adománygyűjtők szervező központjaként működött

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 8 Obama a Facebookon

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 9 Közösségi nyelv Az egyes közösségeknek kialakul a saját nyelvezetük Net-mémek jönnek létre, pl. SÜN, vagy LOL A közösségek pontosan tudják, hogy „tag” szólal-e meg, vagy kívülálló. Eszerint viselkednek. A net-mém mára külön műfajjá vált (lásd: )

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 10 Eszközök Web 1: Pártok és politikusok web oldalai Sms-mobilizáció Web 2.0: Közösségi site-ok fan-oldalai Vírusmarketing, lánclevél Obama-microsite, Gyurcsányblog, OrbánTV Kérdőív, véleménykutatás – mint promóciós eszköz és címcsapda Photoshop háború, zenés videó és mp3 dalok Dokumentumok (esetleg hamisítottak)

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 11 SWOT – 1. Erősségek Közösségképző hatás („mi” és „ők”) Egyre több választót ér el – sokszor érzelmileg Akcióra mozgósít Gyors és rugalmas Real-time közvetítésnél a „virtual experience” élménye Nagy tömegben is személyes érzetet kelt Híres emberek, sztárok személyes részvétele Gyengeségek Felületes Könnyen hamisítható – ezért megbízhatatlan (pl. hamis dokumentumok, híresztelések) A törvényi szabályozás teljes lemaradása (kampánycsend, területen kívüli szerverek, személyiségi jogok megsértése, stb.) Könnyen megfigyelhető („Big Brother hatás”)

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 12 SWOT – 2. Lehetőségek Egyre több embert ér el (növekvő generációs hatás, net-penetráció) Kombinálható a mobil- telefonnal és a Bluetooth-szal Virtuális „pressure group”-ok térhódítása On-line szavazás Fenyegetések A szélsőségesek – politikai, vallási, stb. – térnyerése, potenciális terroristák beépülése Szervertámadások esélye megnő Személyes adatok illetéktelen kezekbe kerülése – pl. chatszobák tartalmi rögzítése révén – titkosszolgálatok túlhatalma

2009. május 8. Politikai Web 2.0 kommunikáció 13 Jövőkép -- kérdőjelekkel Biztos, hogy a célközönség egyre növekszik (Magyarországon is) Vajon a törvényi szabályozás eléri-e valamikor a technikai-társadalmi követelményeket? Vajon meddig maradnak biztonságban a személyes adataink? Vajon a tények és vélemények keveredése, a hamisítványok tömege akadályozza-e majd a politikai véleményalkotást? Vajon marad-e semleges, megbízható hang – vagy mindent átfognak a pártok beépített manipulátorai?