Shakespeare és a káosz-elmélet 19/C
Pillangó-effektus Edward Lorenz meteorológus: újra meg akarja nézni szimulációja utolsó szakaszát Megadja a középső fázis három paraméterét Egészen mást lát, mint előző nap Hat helyett csak három tizedespontossággal adta meg a paramétereket Pillangóhatásnak nevezi: egy brazil pillangó szárnycsapása tornádót okoz Texasban
Eredetileg sirályt mondott, későbbi beszédeiben pillangót (a Lorenz-attraktor által készített kép) A szabálytalanság határok között marad, kaotikus, ugyanakkor valamiképpen rendezett
2. Szent Ágoston és a káosz Ágoston ragaszkodott hozzá, hogy a teremtés egyetlen pillanat volt: utóbb kifejlő csíraként benn volt minden előre – predestináció Az is benne lehetett, hogy egyszer egy pillangó miatt valahol tornádó lesz – predestináció Ugyanakkor a rendszer képes kaotikusan működni a rendezettségen belül – szabad akarat Benoit Mandelbrot mutat rá a szabálytalanságokban a fraktálokra: önmagukhoz hasonló formák
3. Káosz a Rómeó és Júliában, Szentivánéji álomban Rómeó nem akar elmenni Capuleték báljába, Rózába szerelmes – végül rábeszélik Nem akarja megölni Tybaltot, éppen békítené őket, mégis gyilkossá lesz Lőrinc barát levélben értesítené, de épp járványzárlat van, és elakad az üzenete Júlia magához tér, de épp azután, hogy Rómeó meghalt Szentivánéji álom: A szerelmi csöppeket Puck, a manó összekeveri Mindenki mást szeret, és senki sem szereti viszont az övét
4. Káosz a Hamletben Hamlet nem döntheti el, igaz szellem beszél hozzá, vagy gonosz kísértet Higgyen-e neki vagy sem Fraktál: színház a színházban, anyjával való vitájában képen is megmutatja apját és Claudiust - - Kiszámítható és kiszámíthatatlan keveredése Ha kipusztulna az emberiség, az új lakosság ugyanazt a matematikát fedezné fel A műalkotások nem születnének újjá, mások jönnének létre