Képesítési Keretrendszerek Európában 2006 március 9.

2 A bergeni ajánlások “ Elfogadjuk az Európai Felsőoktatási Térségen belüli képesítésekre vonatkozó átfogó keretrendszert, amely három képzési ciklusból (beleértve az egyes nemzeti sajátosságok figyelembevételével a nem minden esetben felsőfokú végzettséget adó képesítések megszerzésének lehetőségét), az egyes ciklusokra vonatkozó, tanulási eredményeken és kompetenciákon alapuló általános jellemzőkből, valamint az első és a második ciklus kredit tartományaiból áll. Elkötelezzük magunkat az EFT átfogó keretrendszeréhez illeszkedő nemzeti képesítési keretek 2010-ig történő kidolgozása, illetve e munka 2007 előtti megkezdése mellett.” (Bergeni Nyilatkozat) Jelentés 2007-re a nemzeti képesítési keretrendszer megvalósításáról

3 Az alapok n A képesítéseket a nemzeti jog rendszer határozza meg n A képesítések a nemzeti képesítési (keret) rendszer részei n A 45 nemzeti keretrendszer egy kapcsolódási mechanizmus útján csatlakozik az Európai Felsőoktatási Térség Keretrendszeréhez

4 Nemzeti Keretrendszer Egységes leírás, amely nemzeti szinten, nemzetközileg is érthető és koherens módon tanulási eredményekben határozza meg és illeszti össze valamennyi képesítést, és meghatározza a felsőoktatásban megszerezhető képesítések egymáshoz való viszonyát.

5 Mire jó a képesítési keretrendszer? n Segít a képesítések tartalmának elemzésében, megértésében, megjelenítésében n A hangsúlyt az eljárásokról a tartalomra helyezi (learning outcomes) n Logikus következménye  A tömeges felsőoktatásnak  A tudás gyors fejlődésének és elévülésének  A nemzetközesedésnek  Az EFT-nek n Megkönnyíti a képesítések többféle módon történő megszerzését (LLL) n Kifejezi és rendszerezi a felsőoktatás céljait

6 Nemzeti Képesítési Keretrendszer n Közmegegyezésen alapuló nemzeti rendszer (képzők, munkáltatók, hatóságok, szakmai szervezetek, hallgatók) n Valamennyi képesítés rendszerezett, koherens leírása, kiszűri az esetleges átfedéseket n Az országos kívül is érthető (versenyképesség, mobilitás) n Alapul szolgál a meglévő képesítések felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére. n Ösztönözheti új képesítések kialakítását.

7 Nemzeti Képesítési Keretrendszer n Leírja az egyes képesítéseket, valamint azok egymáshoz való viszonyát, kölcsönhatását n Világossá teszi, hogyan lehet továbbhaladni az egyes képesítések között minden irányban (rugalmas, egyéni tanulási utak) n A kimenetekre koncentrál n Felismeri, hogy a képesítések összetettek: tantárgyi, illetve általános készségek és kompetenciák n Hatással van az intézmények és hatóságok viszonyára n Ösztönző lehet oktatási-képzési reformokra  Elősegíti a hozzáférést – azzal hogy alternatív utakat kínál, be és kilépési pontokkal, amelyek elismerik a teljesítést  Elősegíti a képesítések reformját hogy azok megfeleljenek a változó gazdasági-társadalmi igényekhez  Növeli az intézményi autonómiát  Előmozdítja a tantervi reformokat (nemzetközi kooperáció)

8 Alapelemek n Tanulási eredmények (Learning Outcomes) n Kompetenciák n Szintek n Szint jellemzők n Kreditek n Profil

9 Tanulási eredmények Tanulási eredmények: Azon ismeretek, készségek és kompetenciák összessége, amelyeket az egyén a tanulási folyamat végére elsajátított. A tanulási eredmények kifejezik, hogy a tanuló milyen tudással, ismeretekkel rendelkezik, hogyan tudja a megszerzett tudást alkalmazni, illetve milyen, az adott szakterület sikeres műveléséhez szükséges általános kompetenciákra tett szert a képesítés megszerzéséig. Számos oktatási rendszerben ezen tanulási eredmények mérése alapján döntik el, hogy a képesítés kiadható-e.

10 A tanulási eredmények szerepe n Fő cél a képesítés pontosabb meghatározása, annak végiggondolása, hogy a tanuló milyen tudást, készségeket, kompetenciákat sajátít el egy tanegység, modul, stb. sikeres befejezésével. n A tanuló teljesítményére koncentrál – és nem a tanár szándékára – számos formája létezik (szűkebb, szélesebb) n Kategóriák: tantárgyi (az adott szakmára/diszciplinára, stb. vonatkozó tudás, készségek n Általános eredmények pl. transferábilis készségek A tanulási eredmények fogalma azt sugallja, hogy kevésbé fontos hogyan szerezték meg a képesítést (pl. a korábban szerzett tudás elismerése).

11 Tanulási eredmények tantervfejlesztés n Biztosítja a képzés konzisztenziáját n Segíti a tantervfejlesztést - világossá teszi a programok, modulok, képesítések közötti átfedéseket n Segíti a tanterv tervezőit a célok, komponensek meghatározásában, a komponensek egymásra épülését n Kiemeli a tanítás, tanulás, értékelés összefüggéseit n Hatékonyabbá teszi az értékelési folyamatot – szempontok, sztenderdek n Referencia pontokat ad, segíti a képesítések átláthatóságát n Tájékoztatást ad a hallgatóknak – mit érhetnek el az adott egység végére n Világossá teszi a munkáltatók, a társadalom számára milyen képességek társíthatók az adott képesítéshez n Elősegíti a kölcsönös elismerést, a hallgatói mobilitást n Közös keretet biztosítanak a különböző tanulási formáknak (távoktatás, munkahelyi képzés, nem formális informális tanulás)

12 Képesítési keretek és minőség n AZ EFT kölcsönös bizalomra épül – a partner ország és intézmények felsőoktatásnak minőségében n Az ENQA tevékenysége n A nemzeti keretnek világos elvek szerint kell az akadémiai sztenderdekhez és a minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódnia (intézményi és nemzeti szint)

13 Az Európai Felsőoktatási Térségben megszerezhető képesítések keretrendszere n Az átláthatóság és kölcsönös elismerés eszköze, elősegíti a mobilitást n Összetevői: ciklusok, a ciklusok általános jellemzői tanulási kimenetekben, ECTS kreditek n A végzettségekért és a hozzájuk kapcsolódó minőségbiztosításért a felelősség a nemzeti hatóságoké marad.

14 EFT Keretrendszer mint metakeret n Komponensek: ciklusok, tanulási eredményekben kifejezett ciklus leírások, kreditek ECTS rendszerben, n A komponensek leírása kevésbé részletes n Nem minden nemzeti képesítés éri el a metakeret ciklusainak végpontját n A képesítésekért és a minőségbiztosításért továbbra is a nemzeti hatóságok felelnek

15 EFT Képesítési keretrendszer A felsőfokú végzettségek három ciklusa: n Első ciklus (180 – 240 ECTS kredit) n Második Ciklus (90 – 120 ECTS kredit minimum 60 kredit), n Harmadik ciklus - ?

16 Képesítések jellemzői az EFT keretrendszerben Általános jellemzők (Dublin Descriptors) n Tudás, megértés n Tudás alkalmazása n Ítélőképesség n Kommunikációs készség n Tanulási készségek A jellemzők nem szakma specifikusak!

17 Ki felel az EFT Képesítési Keretrendszeréért? n Végső soron a megfelelő állami hatóság de fontos:  Az érdekeltek (stakeholders) bevonása  A nemzeti keretrendszerek elfogadása és megvalósítása  Az EFT keretrendszer elfogadása és megvalósítása  A nemzeti keretrendszereknek az EFT keretrendszerével való „kompatibilitása”, illetve ennek igazolása

18 A nemzeti képesítési keretrendszerek hitelesítése n Átlátható és megfelel az EFT szempontjainak n Nyilvános ( a bizonyítási eljárás is) n 2010-re befejeződik n Megfelelően kapcsolódik  A minőségbiztosítási rendszerhez  A nemzetközi jogi normákhoz (Lisbon Recognition Convention)  Az EU átláthatóságot segítő eszközeihez (Diploma Melléklet, ECTS, Europass )

19 Az EKKR és a Bolognai Folyamat n Az EKKR 8 szintű európai keretrendszer az egész életen át tartó tanulásért n Felöleli a felsőoktatásban megszerezhető képesítéseket is (felső 3 szint) n De a felső szintek nem kizárólag a felsőoktatásban megszerezhető képesítéseket tartalmaznak!

20 Hogyan alkossunk képesítési keretrendszert? lépések Európai szint az EFT ciklusok jellemzői (Dublin descriptors) Nemzeti szint az egyes szintek általános tanulási eredményei a nemzeti keretekben Intézményközi szint szakma specifikus tanulási kimenetek az egyes képzési területeken Intézményi/program szint az adott képesítés (oklevél) tanulási kimenetei az adott program komponens tanulási kimenetei

21 Mit nyerhetünk az egyes szintek tanulási eredményeiből? EFT ciklusok jellemzői: - Segítenek a nemzeti keretek képesítési szintjeinek értelmezésében Nemzeti szint: - A végzettségi szintek általános jellemzői a nemzeti képesítési keretrendszerben megvilágítják az általános (generikus) képesítések szerepét a és nemzetközi viszonylatban a szintek elismerését is szolgálják Képzési terület/szak- intézményközi szint - az adott szakterületre jellemző tanulási eredmények biztosítják a nemzeti rendszer konzisztenciáját – program szinten sokkal részletesebbek -

22 Mit nyerhetünk az egyes szintek tanulási eredményeiből? II Intézményi/program szint n Az adott képesítés részletes jellemzői – nélkülözhetetlenek a képesítés elismeréséhez n Az egyes program komponensek részletes jellemzői (kurzus, modul, gyakorlat, szakdolgozat) a. segíti a kredit átvitelt b. Segítheti a korábban szerzett tapasztalatoks elismerését/beszámítását c. Előmozdítja az informális tanulás értékelhetőségét (amennyiben bizonyítható, hogy a tanulási eredményeket elérték)

23 E pluribus unum