A számítógépek története Kezdeti eszközök Mechanikus eszközök Elektromechanikus eszközök Elektronikus számítógépek fejlődésük szerint öt generációt alkotnak.

John Napier (1550-1617) Leírja a logaritmus függvényt Szorzás összaadásra visszavezetőésének módszerét Napier pálcák -> utódja a logarléc

Wilhelm Schickard Csillagász professzor 1923: fogaskerekekből készített gép (elve a mai fordulatszámmérőhöz hasonlít) 4 alapművelet elvégzésére képes Első mechanikus gép

2. Mechanikus eszközök (gépek) Blaise Pascal (1623-1662), francia matematikus - olyan arithmométert konstruál, mely összead és kivon Hét példány Óraalkatrészek Gottfried W. Leibniz (1646-1716), német polihisztor - az ő arithmométere közvetlenül szoroz és oszt is Pascal gépének a továbbfejlesztése

Joseph-Marie Jacquard (1752-1834) francia selyemszövő lyukkártyás vezérléssel működő szövőgép Charles Babbage (1792-1871) angol matematikus műveletsorok elvégzésére programozható arithmométer George Boole (1815-1864) angol matematikus megalkotja a boole algebrát, melynek a programozásban van nagy jelentősége Hermann Hollerith (1815-1864) amerikai feltaláló Olyan gép amelyet népszámláláshoz használ az általa tervezett adatkezelő rendszer az ő vezetésével 2 és fél év alatt feldolgozza 63 millió ember népszámlálási adatát 1911-ben megalakítja a Computing Tabulating Companyt, melynek neve 1924-től IBM

3. Elektromechanikus eszközök Vannevar Bush (1890-1974) amerikai mérnök 1930-ban megalkotja az első, még relés számítógépet Konrad Zuse (1910-1995) német mérnök 1938-ban Z1 (relés), és 1940-ben Z2 (elektromechanikus gép) Világháború hatására megnőtt a számítási igény Bináris számrendszerre épül

Konrad Zuse számítógépe

4. Elektronikus számítógépek ENIAC (1946) az első elektronikus számítógép 500-szor gyorsabb a többinél 30 egységből állt Kártyaolvasó -> eredmény lyukkártyán IBM 650 (1954) az első nagy sorozatban készült számítógép

Neumann János (1903-1957) matematikus lefekteti a korszerű számítástechnika törvényeit, mely alapelvek máig érvényesek Magyar sztármazású Haditechnikai tapasztalatokra alapoz 1945. június 24. EDVAC jelentés első vázlata Megfelel az univerzális Turing-gépnek, amely szerint ha egy gép el tud végezni néhány alapműveletet bármely számításra képes (aritmetikai egység)

„EDVAC jelntés első vázlata”

Számítógép generációk A digitális (elektronikus) számítógépeket a fejlettségi fokuk szerint 5 osztályba (generációba) sorolhatjuk Áramkörök fizikai működési elve maghatározó

Első generációs számítógépek (1937-1953)

működésük nagy energiafelvételű elektroncsöveken alapult, Tulajdonságaik:    működésük nagy energiafelvételű elektroncsöveken alapult, terem méretűek voltak, gyakori volt a meghibásodásuk, műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként, üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt.

Második generációs számítógépek (1954-1962) Ebben a generációban a gépek elektroncső helyett már tranzisztorral működnek. Ekkor jelentek meg az első program-nyelvek is: Fortran (1954), ALGOL (1958), Cobol (1959), BASIC (1964). IBM 1401 (1959) az időszak legnépszerűbb, legnagyobb számban értékesített számítógépe

helyigényük szekrény méretűre zsugorodott, Tulajdonságaik:    az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették, helyigényük szekrény méretűre zsugorodott, üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt, kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok készítésére, tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt.

Harmadik generációs számítógépek (1962-1971) Jellemzői integrált áramkörök az adattárolás területén megjelent a mágneslemez Megjelentek a magas szintű programnyelvek: a FORTRAN, COBOL, .

megjelentek az operációs rendszerek, Tulajdonságaik:    jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már csak asztal méretű volt, megjelentek az operációs rendszerek, a programnyelvek használata általánossá vált, megjelentek a magas szintű programnyelvek (FORTRAN, COBOL), műveleti sebességük megközelítette az egymillió elemi műveletet másodpercenként, csökkenő áruk miatt egyre elterjedtebbé váltak, megindult a sorozatgyártás.

Negyedik generációs számítógépek (1971- ) Jellemzőjük: mikroprocesszor megjelenése Intel 4004 (1971) az Intel cég által kifejlesztett első mikroprocesszor Intel 8080 (1973) az első már használható teljesítményű mikroprocesszor Xerox PARC a XEROX kutató-fejlesztő központja

asztali és hordozható változatban is léteznek, Tulajdonságaik:    asztali és hordozható változatban is léteznek, hatalmas mennyiségű adat tárolására képesek, műveleti sebességük másodpercenként több milliárd is lehet, alacsony áruk miatt szinte bárki számára elérhetőek, megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (ADA, PASCAL).

Altair 8800 (1975) Microsoft (1975) Apple I-II (1976-1977) CP/M (1977) az első PC Microsoft (1975) a világ legnagyobb informatikai (szoftver) cége Apple I-II (1976-1977) az Apple cég személyi számítógépei, melyek akkoriban a legnépszerűbb PC-k voltak CP/M (1977) az első személyi számítógépekre írt operációsrendszer

Intel 8088 (1978) Xerox Alto (1979) Chess (1980) IBM PC (1981) az Intel újabb processzora Xerox Alto (1979) az első, már grafikus kezelőfelületű számítógép Chess (1980) az IBM személyi számítógép fejlesztő projektje IBM PC (1981) az IBM első személyi számítógépe

Intel 80286 (1982) Compaq Portable (1982) 123 (1982) IBM PC XT (1983) az Intel új, nagyobb teljesítményű mikroprocesszora Compaq Portable (1982) az első hordozható PC 123 (1982) az akkoriban legnépszerűbb táblázatkezelő program neve, melyet a Lotus nevű cég fejlesztett ki IBM PC XT (1983) az IBM új, kibővített PC-je

Apple Lisa (1983) IBM PC AT (1984) Apple Macintosh (1984) a világ első grafikus felületű PC-je IBM PC AT (1984) az IBM új, az Intel 80286-os processzorára épített PC-je Apple Macintosh (1984) a világ első, elérhető árú, grafikus kezelőfelületű PC-je Windows 1.0 (1985) az IBM PC kompatíbilis gépekre írt első grafikus kezelőfelület

Ötödik generációs számítógépek Internet és a multimédia elterjedése fémjelzi Robotika Hangfelismerés Kéz felismerése A mesterséges intelligencia megjelenése Felhasználó-orientált kommunikáció.