INNOVÁCIÓ: ESÉLY A FELZÁRKÓZÁSRA PÁLINKÁS JÓZSEF Az MTA Elnöke

AZ MTA MISSZIÓJA A KÖZTESTÜLETÉBEN ÉS AZ INTÉZMÉNYEIBEN FELHALMOZÓDOTT TUDÁST A NEMZET GYARAPODÁSA, NÖVEKEDÉSE ÉS FELEMELKEDÉSE ÉRDEKÉBEN FEJLESSZE ÉS MŰKÖDTESSE.

AZ MTA ELNÖKÉNEK FELADATA ÉS PROGRAMJA A FELADAT: ITT ÉS MOST MEGTALÁLNI A MÓDJÁT ANNAK, HOGY AZ AKADÉMIA A TUDOMÁNYT, AZ ORSZÁG ÉS A NEMZET FELEMELKEDÉSÉT, GYARAPODÁSÁT SZOLGÁLHASSA. KORLÁTAI: AZ ADOTT GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FELTÉTELEK. LEHETŐSÉGE: EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ AZONOS ÉRDEKŰ SZEREPLŐKKEL (EGYETEMEK, IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK, KORMÁNYZAT STB.) ERRŐL A PROGRAMRÓL LESZ SZÓ AZ AKADÉMIA ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TERÜLETÉN

EGY SZEMÉLYES MEGJEGYZÉS AZ AKADÉMIAI KUTATÓHÁLÓZAT SOHASEM VOLT TÁVOL AZ EREDMÉNYEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁTÓL: Szalay Sándortól, az ATOMKI alapító igazgatójától tanulhattuk már az 50-s évektől: „Igyekeznünk kell a természeti jelenségeket a maguk valóságában vizsgálni.” Így vált ő úttörőjévé hazánkban az orvosi izotóp-alkalmazásnak, az uránkutatásnak, eljutott a mikroelemek termőtalajokban való szerepének kutatásáig. Ez a szemlélet alapozta meg az ATOMKI kapcsolatait a széles értelemben vett gyakorlattal.

AZ INNOVÁCIÓS RENDSZER ELEMEI NEMZETI ELEMEK K+F intézményrendszer: Kutatóintézetek, egyetemek Üzleti szféra Hídképző szervezetek Humán erőforrás utánpótlás Kormányzat Gazdasági és jogi környezet Karrier lehetőségek rendszere NEMZETKÖZI ELEMEK AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG Az együttműködés intézményei: kutatási és fejlesztési hálózatok EU keretprogramok A globális piac Kapcsolatok (nyelvtudás) A munkaerő szabad áramlása EU alapok Nemzetközi finanszírozás (pályázatok,befektetések) A mobilitás hatása EZEN ELEMEK STRATÉGIAI RENDSZRBE FOGLALÁSA VEZETHET EREDMÉNYRE!

NÉHÁNY PROBLÉMA GERD=Gross R&D Expenditure KÖVETKEZMÉNY: 1/4 erőforrással nem lehet 100%-os teljesítményt elérni!

További problémák: A vállalkozásoknak csak 20%-a innovatív A kockázati tőke volumene alacsony A K+F+I rendszer irányításának problémái A képzés nem fedi le a munkaerőpiaci igényeket A képzés és oktatás problémái

K+F ráfordítások és a foglalkoztatottak számának alakulása Magyarországon Forrás: KSH, 2007

Helyünk a világban ,26 A évi összesített innovációs index

Az innováció hajtóerői A tudás létrehozása Az innováció és a vállalkozások Alkalmazások Szellemi tulajdon Vezetők Követők Lemaradók Felzárkózók AZ INNOVÁCIÓS TELJESÍTMÉNY DIMENZIÓI ORSZÁG-CSOPORTONKÉNT

2006 SII Innovációs vezetők Követők Felzárkózók Lemaradók

EURÓPAI TRENDEK A K+F+I TERÜLETÉN (ú.n. ljubljanai folyamat) Több és hatékonyabb befektetés a képzésbe, a kutatásba és az innovációba Az 5. szabadság: a tudás szabad áramlásának megteremtése Modern kutatóintézetek és egyetemek kialakítása Meg kell erősíteni Európa innovációs rendszerét Az üzleti potenciál kiteljesítése (KKV-k) Az európai sikerek bátorítása a globális piacon Családbarát karrierlehetőségek kialakítása A polgárok számára a haszon nyilvánvalóvá tétele

ITTHON: A) MIT NEM SZABAD TENNI? A TUDÁS LÉTREHOZÁSA GLOBÁLIS, EZT NEM „MEGVÁLTOZTATNI” KELL, HANEM ELŐNYÜNKRE FORDÍTANI! (Nincs „önálló nemzeti innovációs lánc”!) AZ INNOVÁCIÓ NEM LINEÁRIS FOLYAMAT, AZ ELAVULT KÉPZETEKET EL KELL FELEJTENI! NEM SZABAD A KUTATÓHELYEKBŐL VÁLLALATOKAT CSINÁLNI! NEM SZABAD AZ EGYETEMEKET DIPLOMAGYÁRAKKÁ ALACSONYÍTANI!

ITTHON: B) MIT KELL TENNI? AZ AKADÉMIA CSAK EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN KÉPES TERMÉK- ÉS SZOLGÁLTATÁS-INNOVÁCIÓRA. MINDEN SZEREPLŐNEK MEGVANNAK A FELADATAI (VÖ. OECD FELMÉRÉS). A TTI STRATÉGIÁT FOLYAMATOSAN FRISSÍTENI KELL. A KONVERGENCIA-PROGRAM FIGYELEMBE VÉTELÉVEL ÚJ MÓDON KELL BEVONNI A STRUKTURÁLIS ALAPOKAT A K+F+I FINANSZÍROZÁSÁBA. A KORMÁNYZATNAK VILÁGOS PARTNERSÉGRE KELL TÖREKEDNIE A SZEREPLŐKKEL.

AZ MTA HÁZATÁJÁN A KÖZTESTÜLETI MUNKA HATÉKONYABBÁ TÉTELE (RESEARCH COUNCIL RENDSZER KIÉPÍTÉSE) HATÉKONY VAGYONGAZDÁLKODÁS KIALAKÍTÁSA A KUTATÓHÁLÓZAT IGAZGATÁSÁNAK MEGÚJÍTÁSA A KUTATÓHÁLÓZAT NEMZETKÖZI SÚLYÁNAK NÖVELÉSE A VERSENY ÉS A BIZTONSÁG EGYENSÚLYÁNAK MEGTALÁLÁSA (A KUTATÁS NEM RÖVIDTÁVÚ TEVÉKENYSÉG!) A SZELLEMI TULAJDONNAL, A SZELLEMI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS ELŐTÉRBE ÁLLÍTÁSA AZ EREDMÉNYEINK BEMUTATÁSA ÉS HATÉKONY ELJUTTATÁSA A POTENCIÁLIS FELHASZNÁLÓKHOZ HATÁRON TÚLI BIZOTTSÁGOK SZEREPE

VAN MIRE BÜSZKÉNEK LENNI Vetőmag nemesítés Gyógyszerkutatás Informatika Izotópgyártás Balaton vize Paks Gépi fordítás Szótárak A kutatóintézetek „tőkevonzó” képessége

Az MTA kezdeményező – közvetítő szerepe az INNOVÁCIÓ területén 1.Ismeri-e az Akadémia a (nemzetközi és hazai) nagyvállalatok kutatási és fejlesztési igényeit? 2.Ismerik-e a (nemzetközi és hazai) nagyvállalatok az Akadémia kutatási és fejlesztési kapacitásait és képességeit? GO GLOBAL WITH HUGARIAN KNOWLEGDE! 1.Ismeri-e az Akadémia a hazai kis- és közepes vállalatok kutatási és fejlesztési igényeit? 2.Ismerik-e a hazai kis és közepes vállalatok az Akadémia kutatási és fejlesztési kapacitásait, képességeit? TUDÁSINTENZÍV BESZÁLLÍTÓI PROGRAM

Az MTA kezdeményező – közvetítő szerepe a TUDOMÁNY ÉS A TUDOMÁNYPOLITIKA területén 1.Ismeri-e az Akadémia a saját globális tudományos lehetőségeit? 1.Ismeri-e az Akadémia a magyar társadalom kutatási és fejlesztési igényeit? 2.Ismeri-e a hazai társadalom az Akadémia kutatási és fejlesztési kapacitásait és képességeit? SOCIAL SCIENCE – SERVING THE SOCIETY GO FOR WORLD EXCELLENCE – SUPPORT THE BEST ONES FIRST INSTITUTE RESEARCH GROUP RESEARCHER

AZ AKADÉMIA INTÉZETEI 1.NEMZETKÖZILEG KIEMLEKEDŐ, MÉRHETŐ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEKET PRODUKÁLNAK 2.NEMZETI KÖZFELADATOT LÁTNAK EL MAGAS SZÍNVONALOM 3.HASZNOSÍTHATÓ EREDMÉNYT, TERMÉKET, SZOLGÁLTATÁST ÁLLÍTANAK ELŐ

NE FELEDJÜK: „EGY NEMZETNÉL SEM VAGYUNK ALÁBBVALÓK”!

Köszönöm a figyelmet! Budapest, május 22.