A hőmérséklet mérése Gabriel Daniel Fahrenheit (1686-1736) higanyos hőmérő (1700-1730), skála René-Antoine de Réaumur (1683-1757) alkoholos hőmérő, skála (1730) Anders Celsius (1701-1744) skála (1742)

A hő Joseph Black (1728-1799) fajhő, látens hő, hőmennyiség, kalorimetria, kalorikum (1757-1763) Benjamin Thompson [Rumford gróf] (1753-1814)

“Alig szükséges hozzátennem, hogy akármi, amit bármely elszigetelt test, vagy testek rendszere korlátozás nélkül képes szolgál-tatni, az nem lehet anyagi szubsztancia: és számomra rendkívül nehéznek, ha nem le-hetetlennek tűnik, bármely más gondolatot kialakítani arról, amit létre lehet hozni és to-vábbítani, azon a módon ahogy a Hőt létre-hoztuk és továbbítottuk ezekben a Kísérle-tekben, mint hogy ez MOZGÁS.” (előadás 1798-ban)

Joseph Louis Gay-Lussac (1778-1850) gázok hőtágulása (1802) léghajón 7 km magasra - a levegő hőmérsékletét, nyomását és összetételét mérve (1804) gázok térfogati arányai (1808-1809) út az egyesített gáztörvény felé (1826)

John Dalton (1766-1844) a gázok parciális nyomásának problémája (Dalton-törvény, 1801)  atomhipotézis (1803-1810)

Elméleti hőtan Jean Baptiste Joseph Fourier (1768-1830) Théorie analytique de la chaleur (1822) a hővezetés differenciálegyenlete Fourier-sor Fourier-integrál

Nicolas Léonard Sadi Carnot (1796-1832) Réflexions sur la puissance motrice du feu et sur les machines propres à développer cette puissance (1824) reverzibilis körfolyamat kalorikus mechanikai modellje  hatásfok Benoit Paul Emil Clapeyron (1799-1864) Carnot-féle körfolyamatok: fordítva, matematikailag, diagrammokon (1834) ideális gázok állapotegyenlete a folyadékkal egyensúlyban lévő gőz egyenlete

Az energia Julius Robert Mayer (1814-1878) “Az erők okok: ennek megfelelően velük kapcso-latban teljes mértékben alkalmazhatjuk a causa aequat effectum (az ok egyenlő az okozattal) elvet. Ha a c oknak e okozata van, akkor c = e; ha történetesen e egy második f okozatnak az oka, akkor e = f, és így tovább: c = e = f … = c. Az okok és okozatok láncolatában egyetlen tag vagy egy tag egyetlen része sem tűnhet el, ahogyan ez világosan következik az egyenlet természetéből. Minden ok eme első tulajdonságát elpusztíthatatlanságuknak nevezzük.” (1842)

James Prescott Joule (1818-1889) On the Production of Heat by Voltaic Electricity (1840) az áram hőhatása (I2R) a hő mechanikai egyenértéke (1843)

Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (1821-1894) a fiziológiai hő is csak fizikai energiából származhat „Azzal a feltevéssel kezdjük, hogy akármilyen természeti testek bármilyen kombinációjával is lehetetlen semmiből folyamatosan erőt előállítani. E tétel révén Carnot és Clapeyron elméletileg levezettek egy sor törvényt, amelyek egy részét a kísérlet bebizonyította, más részét még nem ellenőrizték … . Jelen tanulmány célja ezt az elvet ugyanúgy érvényesíteni a fizika összes ágában …” (előadás 1847-ből)