FILOZÓFIATÖRTÉNET II. Ismeretelmélet

Korszakolás Ókor Preszókratikus filozófia (i.e. 6-5. sz.): Hérakleitosz, Prótagorasz Klasszikus görög filozófia (i.e. 4. század): Platón, Arisztotelész Hellenizmus (i.e. 322. − i.sz. 3. sz.): Diogenész Laertiosz Középkor Patrisztika (2-7. sz.): Szent Ágoston Skolasztika (9-14. sz.): Aquinói Szent Tamás Reneszánsz (15-16. sz.): Bacon Újkor Racionalizmus (17. sz.): Descartes, Leibniz Empirizmus (17-18. sz.): Locke, Berkeley, Hume Felvilágosodás (18. sz.): Kant

Ismeretelmélet Episztemológia = ismeretelmélet epistēmē: tudás (↔ doxa: vélemény) a tudás mibenlétének és feltételeinek tana a metafizikával és logikával ellentétben csak a 19. században alakul ki. Megismerés: a megismerő elme és a megismerendő tárgy között létrejövő viszony. A megismerés eredményeként alakul ki az ismeret. Az ismeretelmélet fő kérdései: Hogyan megy végbe a megismerés? Hogyan tudjuk megkülönböztetni az igaz és a téves ismereteket? Létezik-e teljesen bizonyos ismeret?

A modern ismeretelmélet alapfogalmai Érzékelés (sensation): érzéki tapasztalatok regisztrálása. Nem vonható kétségbe: „Zöld színérzetem van.” Észlelés (perception): az érzékszervi benyomások jelentéssé szervezése. Kétségbe vonható: „Ezt a tárgyat zöldnek észlelem.” Gondolkodás: az érzetek és észleletek elraktározása, előhívása, összehasonlítása az elmében.

Korai görög ismeretelmélet Nem létezik az elme fogalma. Nincs különbség érzékelés és észlelés között. Az érzékelés testi állapotváltozás. Az érzékelt elem a bőr pórusain át áramlik be a testünkbe. A gondolkodás azonos az érzékeléssel; csak a tárgyuk különböző. A tudok (oida), elmélet (theória), gondolkodom (noeó) a látni igéből származik. A természeti tárgyakat érzékelem, a geometriai alakzatokat „belátom”. Igazán megismerni csak a gondolkodás változatlan tárgyait lehet, a természeti tárgyakat nem. Még nem létezik a faj- és a nemfogalom; az individuumok pedig állandó változásban vannak (Hérakleitosz).

Prótagorasz télele Prótagorasz: a természeti dolgok megismerésére vonatkozó elmélet Homomensura-tétel: „Minden dolognak mértéke az ember; a létezőknek, hogy léteznek, a nemlétezőknek, hogy nem léteznek.” (B 1) (Wine is sweet for me and it is dry for you.)

Anamnézis-tan anamnézis = visszaemlékezés Platón: A tanulás visszaemlékezés az ideákra. Menón: Szókratész: Mekkora az oldalhossza az egy négyzetnél kétszer nagyobb területű négyzetnek? Rabszolga: Szókratész: 16 ≠ 8 Szókratész: 9 ≠ 8

A barlanghasonlat Állam 6, 514a – 516e A megismerés fokozatai: a Nap – a Jó ideája a csillagok és külvilági tárgyak – ideák a külvilágbeli tárgyak árnyképei – a matematikai tárgyak a barlangbeli tárgyak – élőlények és tárgyak a barlangbeli tárgyak árnyképei – észleletek

Theaithétosz Mi a tudás? Theaithétosz: A tudás érzékelés. Szókratész: Aki látja a betűket, még nem tud olvasni (a tudás több, mint érzékelés); az emlékezés is tudás, még sincs jelen a tárgya (a tudás kevesebb, mint érzékelés). Theaithétosz: A tudás igaz vélemény. Szókratész: A bírák a védő és vádló beszéde alapján igaz véleményt képes alkotni a tényállásról, még sincs tudásuk róla. Theaithétosz: A tudás megindokolt igaz vélemény. Szókratész: A megindokoláshoz tudás kell, a definíció tehát körbenforgó. „De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra.” (210 d)

Arisztotelész: a megismerés fokozatai A növények életfunkciói: táplálkozás, szaporodás Az állatok életfunkciói: táplálkozás, szaporodás + érzékelés Az emberek életfunkciói: táplálkozás, szaporodás, érzékelés + emlékezés, tapasztalat, mesterség (gyakorlati képességek) matematika, filozófia (elméleti tudományok)

Érzékelés, képzetalkotás, gondolkodás Érzékelés: csak a tárgy formáját fogadja be, az anyagát nem. „ahogy a viasz a pecsétgyűrű jelét a vas vagy arany nélkül fogadja magába” öt érzékszerv + közös érzék (méret, alak, mozgás érzékelésére) Képzetek: Egy részük az elmébe kerülő érzetekből származik, más részük gondolati forma (pl. genus, species). Gondolkodás: Föloszthatatlan tárgyra irányuló: Geometriai pont: a kiterjedés tagadásával ismeri meg az elme. Infima species (kutya): apprehenzióval ismeri meg az elme. Fölosztható tárgyra irányuló: Ez a kutya barna: A kutyát apprehenzióval, a barnaságot érzékeléssel, majd gondolkodással vonatkoztatja egymásra őket az elme. Szillogizmussal: Minden kutya élőlény. Argosz kutya. Tehát: Argosz élőlény.

Sztoikus ismeretelmélet A megismerés fokozatai: érzet képzet (phantaszia) asszenzió: világos képzet: asszenzió megadása → komprehenzív képzetek homályos képzet: asszenzió megtagadása → nem komprehenzív képzetek tudás: komprehenzív képzeteink összessége

Szkeptikus troposzok szkeptomai: „megvizsgálok” epokhé: az asszenzió felfüggesztése troposz: érvelési mód 5. „Például a perzsák semmi kivetnivalót nem találnak abban, hogy valaki feleségül vegye a saját nővérét, a görögök meg bűnösnek tartják az ilyen viszonyt.” 6. „Például a bíbornak más színe van napon, holdvilágnál és lámpafénynél.” 9. „Például a földrengések nem keltenek megdöbbenést ott, ahol gyakran fordulnak elő.” (Diogenész Laertiosz, Híres filozófusok élete, IX. könyv)

Aquinói Szent Tamás Arisztotelész skolasztikus továbbfejlesztője A képzet kettős aspektusa: érzékelésünk számára egy individuum képmása; gondolkodásunk számára az individuum speciesének formája. A gondolkodás elvonatkoztat a tárgy egyedi tulajdonságaitól, és a tárgy absztrakt formáját megfelelteti egy elmebeli fogalomnak.

Az újkor ismeretelmélete A 16-17. század korszakhatár: Eddig a létezőket vizsgálják, ezután a tényeket. Tények ismerete = jelenségek észlelése + észleletek elemzése Tapasztalat: a jelenségek öntudatlan észlelése. madárcsicsergés az erdőben Megfigyelés: figyelemmel párosult tapasztalás. Vajon hányféle madarat hallok? Kísérlet: a megfigyelés körülményeit mi rendezzük be. Vajon miattam ad vészjelet a madár? (közeledés-távolodás)

Francis Bacon Induktív módszer: ködképek: egyedi megfigyelési tapasztalatok szerzése a közös vonás kiemelése, elvonatkoztatás ködképek: a törzs ködképei a barlang ködképei a piac ködképei a színház ködképei

A matematika szerepe Kepler: Galilei: a bolygómozgás matematikai leírása Galilei: a mozgás matematika elmélete az érzetminőségek visszavezetése mennyiségekre

A módszeres kételkedés Mi a garanciája annak, hogy a jelenségeket helyesen tapasztaljuk meg? Szkeptikus argumentumok: Illúzió-argumentum: Sokszor csalódtam már érzékeimben. Mi a garanciája, hogy most nem csalódom? Álom-argumentum: Amikor álmodom, nem tudom, hogy álmodom. Mi a garanciája annak, hogy most nem álmodom? Démon-argumentum: Mi a garanciája annak, hogy egy gonosz démon nem csal meg észleleteimben? Descartes: a szkeptikus argumentumokat a biztos tudás keresésére használja.

Gondolkodom, tehát vagyok Szent Ágoston: a kételkedés egy kételkedő tudat létezésére utal Cogito, ergo sum Gondolkodás: valamennyi mentális aktus gyűjtőneve. Csak az öntudatom bizonyosságát mutatja, a testemét nem. Kérdés: Mi garantálja a külvilág létezését?

Az újkori filozófia A földrajzi és tudományos felfedezések nyomán megrendül a középkori kollektív tudásba vetett bizalom. A fizikai világ két részre oszlik: természetre és elmére; a filozófia ismeretelméleti álláspontra helyezkedik. Empirizmus és racionalizmus Bacon: Novum Organum, 1620 Descartes: Értekezés a módszerről, 1637

Racionalizmus és empirizmus A megismerés az érzéki tapasztalatból származik. nominalista hagyomány Locke, Berkeley, Hume Racionalizmus: A megismerés a gondolkodásból származik. realista hagyomány Descartes, Spinoza, Leibniz

Descartes: a külvilág bizonyítása Az ideák fajtái: velünk született idea (idea innata) percepcióval nyert idea fikció Mi garantálja, hogy a percepciós ideák reprezentálnak valamit? A világos és elkülönített (clare et distincte) megismerés. Isten. A karteziánus kör: Csak akkor tudhatom, hogy amit világosan és elkülönítetten felfogok, az igaz, ha Isten létezik. Csak akkor tudhatom, hogy Isten létezik, ha mindaz, amit világosan és elkülönítetten felfogok, igaz.

Leibniz rendszere Monászok: egyszerű szubsztanciák „gondolkodó metafizikai pontok” „Minden egyes szubsztancia olyan, mint egy egész világ, és mint Istennek vagy inkább az egész világegyetemnek tükre, s mindegyik a maga módján fejezi ki a világegyetemet” percepcióval / appercepcióval és appetícióval rendelkeznek „nincsenek ablakaik” Ideáink velünk születnek.

Locke: az idea innata-elmélet cáfolata Ismereteink a tapasztalatból származnak. idea: „ami az elmét gondolkodás közben foglalkoztatja” Locke: az idea innata-elmélet cáfolata „Nincsenek az elmébe pecsételve, mivel a gyermekek, elmebetegek stb. nem ismerik őket.” „Egész nemzetek vetnek el különböző erkölcsi szabályokat.” Egy példa: „Az azonosság ideája nem velünk született” (Püthogorász és Euphorbosz) Az elme születéskor: tabula rasa Az ideák két forrása: érzékelés: külső tárgyak megfigyelése reflexió: saját elménk megfigyelése

Az ideák fajtái Az ideák fajtái: egyszerű ideák: színek, ízek (érzékelés) „az elme más ideák körül végzett műveletei” (reflexió) összetett ideák: szubsztancia: dolgok ideái (alma) módozat: dolgok tulajdonságainak ideái (szépség) viszony: dolgok egymáshoz való viszonyainak ideái (nagyobb, mint) Az elme képességei összetett ideák létrehozására: összetétel, összehasonlítás, elvonatkoztatás

Elsődleges és másodlagos minőségek Kérdés: Mi a viszony az ideák és azok között a dolgok között, amire az ideák vonatkoznak? Elsődleges minőségek: kiterjedés, alak, mozgás, szám, tömörség „a testtől teljesen elválaszthatatlanok” „a testek elsődleges minőségeinek ideái hasonlatosak az illető minőséghez, s ezek előképei valóságosan is léteznek a testekben magukban” Másodlagos minőségek: szín, hang, íz, illat, sűrűség „a dolgokban lakozó képességek, [amelyek] változatos érzeteket hoznak létre bennünk” „nem hasonlítanak létrehozóikra”

Berkeley: a szubsztancia-fogalom kritikája Locke: Az elsődleges minőségek „olyan dolgok lenyomatai, amelyek az elmén kívül egy általuk anyagnak nevezett nem gondolkodó szubsztanciában léteznek.” Berkeley: A szubsztancia nem észlelhető, és az „esse est percipi”-elv miatt („létezni annyi, mint észlelve lenni”) nem is létezik. Szolipszizmus: (solus: csak + ipse: magam) a külvilág nem létezik. Berkeley nem szolipszista. „Hogy a dolgok, amelyeket a szememmel látok és a kezemmel megtapogatok, léteznek, valóban léteznek, azt a legkevésbé sem vonom kétségbe. Az egyetlen, amelynek létezését kétségbe vonom, az az, amit a filozófusok anyagnak vagy testi szubsztanciának neveznek.” A dolgok egy végtelen és mindenütt észlelő Elmében (Isten) állnak fenn.

Hume: Berkeley továbbfejlesztése Az észleletek fajtái: benyomások (elevenebbek) és ideák (gyengébbek) Empirista alapállás: „ideáink nem mások, mint benyomásaink másolatai.” Az ideák logikailag függetlenek; pusztán asszociációk (hasonlóság, tér- és időbeli érintkezés) léteznek közöttük. Berkeley továbbfejlesztése Ahogy a szubsztancia-fogalom felesleges (Berkeley), úgy az „én” fogalma is az. Az „én” pusztán percepciók kötege. Az okság nem szükségszerű kapcsolat, hanem „bennünk magunkban lakozik, és valójában nem más, mint szellemünknek az a megszokás által kialakított hajlama, amely arra késztet, hogy az egyik tárgyról gondolatban átmenjünk annak szokásos kísérőjéhez, az egyiknek a benyomásától a másiknak az eleven ideájához.”

Kant: analitikus és szintetikus ítéletek Ítélet = kijelentés = állítás Ítélet = szubjektum + predikátum (alany + állítmány) Analitikus ítélet: A predikátum benne foglaltatik a szubjektumban „A háromszögnek három oldala van” Nem bővíti ismereteinket Szintetikus ítélet: A predikátum nem foglaltatik benne a szubjektumban „A háromszög belső szögösszege egyenlő két derékszöggel” Bővíti ismereteinket

A priori és a posteriori ítéletek A priori ítélet: tapasztalatra nem szoruló ítélet „Minden töltés vagy pozitív vagy nem pozitív” A posteriori ítélet: a tapasztalaton alapuló ítélet „Az azonos töltésű részecskék taszítják egymást”

Az ítéletek fajtái Ítéletek: analitikus szintetikus a priori ? „A háromszögnek három oldala van” ? a posteriori X „Az azonos töltésű részecskék taszítják egymást”

A priori szintetikus ítéletek Lehetségesek-e a priori szintetikus ítéletek? Empiristák: Nem, mert minden ismeretet bővítő ítélet a tapasztalatból származik. Kant: Igen, a matematika és a természettudomány ítéletei ilyenek, pl. „A háromszög belső szögösszege egyenlő két derékszöggel” A megismerés nem passzív folyamat. → kopernikuszi fordulat

A kopernikuszi fordulat „Mostanáig feltételezték, hogy ismereteinknek mindig tárgyakhoz kell igazodniok; ám a föltevés következtében megbukott minden kísérlet, hogy fogalmak útján a priori módon megtudjunk valamit a tárgyakról, és bővítsük ismereteinket. Próbáljuk hát meg egyszer, nem jutunk-e messzebbre a metafizika feladatainak terén, ha feltesszük, hogy a tárgyaknak kell ismereteinkhez igazodniok. (…) Itt ugyanarról van szó, mint Kopernikusz legfontosabb gondolatánál: midőn azt találta, hogy az égitestek mozgását nem tudja kielégítően magyarázni, ha feltételei, hogy a csillagok serege forog a megfigyelő körül, Kopernikusz kipróbálta, nem jár-e nagyobb sikerrel, ha a megfigyelő kering, és a csillagok nyugalomban vannak. Ugyanezt a kísérletet elvégezhetjük a metafizikában is, a tárgyak szemlélete kapcsán.” (A tiszta ész kritikája, Előszó)

Az a priori ismeret Ismereteink a tapasztalattal kezdődnek. De mi teszi lehetővé a tapasztalatot (Erfahren)? A világra vonatkozó tudásunk egy része megismerőképességünk szerkezetétől függ. Transzcendentális ismeret: „Transzcendentálisnak nevezek minden ismeretet, amely nem magukkal a tárgyakkal foglalatoskodik, hanem a tárgyakra irányuló megismerésünk módjával, amennyiben ez a priori lehetséges kell legyen.”

A tárgyalkotás folyamata Érzékelés (esztétika): Szemléletekhez juttat bennünket. A priori szemléletek: a tér és az idő A tér és az idő empirikusan reálisak, de transzcendentálisan ideálisak. Értelem (logika): Fogalmak alá rendezi a szemléleteinket A priori kategóriák Mennyiség: egység – sokaság – általános Minőség: valóság – tagadás – korlátozás Viszony: szubsztancia és akcidens – ok és okozat – kölcsönhatás Mód: lehetőség és lehetetlenség – lét és nemlét – szükségszerűség és véletlen Tárgykonstitúció: A kategóriák segítségével az értelem a térben és időben adott szemléleti sokféleségekből tárgyat alkot. „Gondolatok tartalom nélkül üresek, szemléletek fogalmak nélkül vakok” Tárgy ≠ (magában való) dolog, (Ding an sich)

Lehetséges-e a metafizika mint tudomány? Matematika: a szemlélet tárgyiasult formáinak tudománya idő: aritmetika (5 + 7 = 12) tér: geometria (∑ αΔ = 180o) Természettudomány: a kategóriák tárgyiasult formáinak tudománya Metafizika: az ész-ideák tárgyiasult formáinak tudománya? Isten → istenérvek Kozmosz → kozmológiai antinómiák lélek → pszichológiai paralogizmusok Az ész-ideák nem konstitutív, hanem regulatív princípiumok. Az új filozófia feladata: az ész helyes használatának vizsgálata (A tiszta ész kritikája)

A kanti kriticizmus utóélete I. Klasszikus német filozófia 1871-1848 Fichte, Schelling, Hegel II. Újkantiánus filozófia 1860-as évek – II. világháború Marburgi iskola, Hermann Cohen Badeni iskola, Wilhelm Windelband