A geotermikus energia hasznosításának gazdasági és környezetvédelmi szempontjai Érdekütközések, megoldási lehetőségek az agrárgazdaságban Lakatosné Dr. Nemes Sarolta

A KvVM és az MGtE közös erőfeszítései a kialakult helyzet megoldására Beszámoló a KvVM és MGtE közös munkabizottsága által elért eredményekről, kompromisszumokról

3 A kihívás (környezetvédelmi megközelítés) A geotermikus energiát felhasználó mezőgazdasági termelők nehéz helyzetbe kerülnek a 220/2004.(VII.21)sz. Kormányrendelet kapcsán a vízszennyezési bírság miatt (fizet a szennyező)

4 A kihívás más megfogalmazásban (mezőgazdasági megközelítés) A geotermikus energiát fűtésre használják fel Az üvegházakban zöldséget termelnek A zöldség ára a jelenlegi technológia mellett még versenyképes A bírság a költségeket növeli A költségek növelése a termék eladhatóságát veszélyezteti Ha a termék eladhatatlan, az ágazat és az ágazatból élők nehéz helyzetbe kerülnek

5 A kihívással érintett területek Üvegházi fűtési technológiák Termesztési technológiák Energiahatékonyság Mezőgazdasági támogatási rendszer Regionális fejlesztés Szociális kérdések Szigorodó környezetvédelmi előírások –KvVM ebben a pontban érdekelt és mélyen átérzi a helyzetet

6 A szigorodó környezetvédelmi előírások gyakorlati hatása A bírság mértéke arányos a felhasznált hőenergiával A bírság mértéke csökkenthető –Energiahatékonyságot növelő beruházásokkal (kevesebbet fogyasztunk, kevesebb a bírság) –Alternatív fűtési módokkal (vagy a beruházás - biomassza erőmű, vagy a fűtőanyag - kőolaj drága) –A kitermelt földhő más célra való felhasználásából eredő bevételekkel („kényszer-balneológia”?) –Jogi feltételrendszer módosításával KvVM ezen a területen érintett a párbeszédben

7 A párbeszéd kronológiája MGtE több alkalommal levélben megkereste KvVM-t KvVM és MGtE én egyeztetést folytattak –Munkabizottság alakult munkabizottsági ülések Elkészült a véglegesített anyag, a kompromisszumos javaslatokkal

8 A munkabizottság feladatai Megvizsgálta a különböző vizek esetében felmerülő, jelenleg érvényben lévő anyagi terheléseket Összehasonlító elemzést készített, ami bemutatta a másfajta energiát alkalmazó hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetési és amortizációs költségét Áttekintette a jogi helyzetet Kompromisszumos javaslatokat fogalmazott meg KvVM szakmai fórumot szervez júniusban

9 Kompromisszumos javaslatok A szennyvízbírságolás rendje –Indokolt lehet a türelmi idő esetleges meghosszabbítása, a vonatkozó egyeztetések már 2005 nyarán beindulhatnak Visszasajtolási kötelezettség –A visszasajtolási kötelezettség a Víz-Keretirányelvvel összhangban, a környezetvédelmi megelőzés elve miatt indokolt Jogszabályalkotás előtti egyeztetések –A termálvíz energetikai célú hasznosítása esetében indokolt az eddigieknél részletesebb gazdasági elemzés készítése (amortizált berendezések!)

10 Kompromisszumos javaslatok A termálvíz és geotermikus energia felhasználás esetén meglévő hazai forrásokat és EU támogatásokat is igénybe kell venni –Szigorú kritériumokkal kell számolni, elsősorban a villamos áram-termelést támogatja a rendszer A növénytermesztés vonatkozásában a mezőgazdaság területén rendelkezésre álló hazai és EU forrásokat egyaránt igénybe kell venni A támogatásokat az energetikai rendszer korszerűsítésére is célszerű felhasználni

11 Kompromisszumos javaslatok A hasznosítás komplex szemléletét kell alkalmazni Törekedni kell arra, hogy a fizetendő bírságot ki lehessen váltani a termálvíz és geotermikus energia hatékonyabb felhasználását és/vagy a termálvíz visszasajtolását előkészítő és megoldó beruházásokkal

12 Kompromisszumos javaslatok Támogatni kell a visszasajtolást szolgáló pályázatok eredményessé válását –A Földhő projekt I. fázis: felmérések, megvalósíthatósági tanulmány, külföldi együttműködés (VITUKI 2005 évi feladata) II fázis: félüzemi kísérletek, gazdaságossági vizsgálatok (VITUKI terve ) Működő kutak átalakítása EU támogatással (VITUKI terve )

13 Kompromisszumos javaslatok Támogatni kell a pályázatok elkészülését Együtt kell működni a pályázatok kiíróival a célterületek meghatározásában Figyelni kell a K+F forrásokat is Célszerű többszereplős modellekben gondolkodni –Állam+önkormányzatok+érintett vállalkozások+civil szervezetek Széleskörű társadalmi vitára van szükség –Regionális probléma

14 Kompromisszumos javaslatok A felhasználóknak célszerű megvizsgálni egyéb támogatási lehetőségeket is, mint például: szociális alapú támogatás, régiós támogatás, kistérségi támogatás, közvetlen EU támogatások (INTERREG)

15 Kompromisszumos javaslatok Célszerű közösen azt szorgalmazni, hogy a geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, mert ezáltal a támogatási lehetőségek növekedhetnének

16 Eredmények A május 12-i egyeztetés után az MGtE továbbra is fenntartja álláspontját, a közösen megfogalmazott kompromisszumos javaslatokat nem tartja kielégítőnek A KvVM kész a kompromisszumra, dolgozik a jogszabály megváltoztatásán, folytatni kívánja az egyeztetéseket az alábbi három tényező együttes érvényesülése mellett: Okszerű bányászat, gazdasági érdekek és a környezet védelme Együttműködést vár a KvVM az Egyesülettől, különös tekintettel a hőszivattyús rendszerek alkalmazhatósága tekintetében.