Az orosz kultúra jellegzetessége

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Bizánci birodalom.
Advertisements

Oroszország története
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem március 9. Körmendy Zsolt
A nemzetközi üzleti élet etikája
Klasszicizmus Romantika
A magyar nyelvtörténet korszakai
A görög történelem kezdetei
Politikai és szociálgeográfia I.
A romantika irodalmából
Az ortodox Európa geopolitikája
A POLGÁRI EURÓPA KIBONTAKOZÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
Oroszország és az orosz nyelv Kelemen Bálint
A társadalmi változások elmélete
A felvilágosult abszolutizmus
Készítette: Szalay Zoltán
A középkori filozófia főbb kérdései
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásába
Kisebbségi kultúrák.
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
I. Előadás Az anyanyelvi nevelés alapjai, célja, területei és elvei
Építészettörténet.
A keresztény egyház a korai középkorban
A reneszánsz A szó a fr. renaissance ‘újjászületés’ szóból származik
A görög és római kultúra
A nagy népvándorlás.
A magyar nyelv történetének főbb korszakai
Társadalmi és kultúraközi kommunikáció I.
Salamon temploma 11/C.
Európa nyelvei.
Európa városi történelme
Európa vallásai.
Kijevi rusz - A sztyeppe harcosai -
Az orosz kultúra jellegzetessége
A versmérték és a műfaj összekapcsolása „Nemek” szerinti hierarchia: Líra Melosz (zene) Dráma II. A műfajok rendszere Жанровая система.
Történelmi áttekintés. 1696–1725 – I. Péter önálló uralkodása 1703 – Pétervár alapítása 1721 – I. Péter felveszi a császári címet 1725–1741 – a palotaforradalmak.
Szervezeti kultúra a közszolgálati- és a versenyszférában
EURÓPA A XVIII.SZÁZADBAN
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
A Frank Birodalom Nagy Károly és kora.
1. Magyarország Európában
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
A szláv kultúrák összefoglaló áttekintése
Az újjáépítés kora Magyarországon
Történelmi áttekintés. Uralkodások – 18. század I. Péter ( –1725)
Az orosz kultúra története 2.
Történelmi háttér 1240–1480Tatár uralom és a széttagoltság kora Csúd-tavi csata („a jégcsata” – Ледовое побоище, németül – Schlacht auf.
3. A Kijevi Rusz és a magyarok Magyar őstörténet 2015/2016, 2. félév.
Az iszlám civilizáció kialakulása és elterjedése Tk. 23.
A felvilágosult abszolutizmus
A világ az első világháború után
Kelet-Európa és a Balkán
Kialakulása, nyugati és keleti
Vándorlás a kelet-európai pusztán
Bevezetés a művelődés- és zenetörténetbe
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Cseh- és Lengyelország
II. József uralkodása A kalapos király
Az ókori kultúrák.
A nemzeti irodalom megteremtése. 2.
Szövetségi rendszerek
A KÖZÉPKORI EGYHÁZ KIALAKULÁSA.
Lengyelország története
A 18. századi orosz irodalom
MOGUL birodalom India tört nov. 8..
A 18. századi orosz irodalom
MŰVELŐDÉS SAJTÓ – CENZÚRA.
Az orosz kultúra klasszikus korszaka (18. – 19. század)
Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei
Ókori közel-keleti vallások
Előadás másolata:

Az orosz kultúra jellegzetessége

Evolúció és robbanás a kultúrában A keleti szlávok Egy állam kialakulása, a középkori kultúra konzerválása (17. sz.-ig). A „nagyorosz” – „kisorosz” – „fehérorosz” kultúra problémája (velikoroszy – maloroszy – beloroszy) Evolúció és robbanás a kultúrában A kultúra fejlődésének két modellje: fokozatosság (folytonosság) – evolúció robbanás (ugrás) – revolúció Működési területük: a kultúra belső fejlődésében, a külső kulturális környezetével való érintkezésben (az alacsonyabb / magasabb vagy az egyforma fejlettségű kultúrák között), a kultúra és a nem-kultúra közötti dialógusban. A kultúrák közötti kölcsönhatások (dialógus) formái: hatás, kölcsönzés, adaptáció, tanulás, stb.

Az orosz kultúra Az államiság kialakulása: varég és tatár-mongol elemek 6-7. sz.-tól – keletre kerülnek szláv törzsek 862. – a varégok behívása (Régmúlt idők krónikája szerint) 830-879. – Rjurik uralkodása és Rjurik-dinasztia kezdete (16. sz.-ig) 879.-912. – Oleg fejedelemsége (882. – Kijev megalapítása) v. 980.-1015. – Szt. Vlagyimir uralkodása (pogány panteon, 988 – kereszténység felvétele és a cirill írásbeliség bevezetése) részfejedelemségek és szeniorátus rend, belviszályok és polovec (kun) csatározások 12. sz. közepétől – a Vlagyimiri (északkelet) fejedelemség erősödése – a szeniorátus rend bomlása, „két központúság” 1237-40.-1480. – mongol-tatár hódoltatás A Moszkvai fejedelemség erősödése – vezető szerep a mongolok kiűzésében Rettegett Iván 1533.-tól – moszkvai nagyfejedelem, 1547.-től – minden oroszok cárja – 1237-40-ig Kijevi Rusz

„Moszkva – harmadik Róma” elmélet Az orosz ortodoxia és a hatalmi eszme bizánci indíttatása és növekvő izolacionizmusa → az egyeduralmi állami forma → a kultúra vallási jellege „Moszkva – harmadik Róma” elmélet A 17. sz. második feléig a világi kultúra szűk tere (folklór és a népi kultúra = „nem-kultúra“: igricek [szkomorohi, "скоморохи"]), „aszketizmus” (nem fejlődnek a kultúra esztétikumra orientált ágai: festészet, szobrászat, színház, líra), szó-centrikusság, kulturális korszakok kihagyása (Reneszánsz) és elhúzódó Középkor. Monomah-korona

Az átmeneti korszak – 17. század A 17. század közepe – az orosz állam és kultúra fejlődésének válsága. Okai: a 17. sz. eleji „zavargások kora“ (Смута = "szmuta") az egyházszakadás (раскол = raszkol). Folyamatok: A kulturális izolacionizmus fokozatos megszűnése A lengyel kultúra hatása (ukrán és fehérorosz közvetítéssel) Az „alacsony“ kultúra aktivizálódása Nagy Péter reformjai (adminisztratív, társadalmi, gazdasági, kulturális) → a kultúra robbanásszerű átalakulása. 1721. – Orosz Birodalom

A 18. századi orosz kultúra sajátosságai  A felvilágosodás-kori eszmék elterjedése és gyakorlatias felfogása (felülről kezdődő reform).  A felvilágosult uralkodó eszményképe és realizálódása Nagy Péter személyiségében  A kultúra intézmény-rendszerének tudatos felépítése (oktatás, életforma, társadalmi érintkezés, nyelv, és ezek intézményei) A kultúra szemiotizációja (ruha, küllem, viselkedés) Az antinómiák: saját / idegen, régi / új ↔ európai / orosz, magas /alacsony, vallási / világi kultúra, a kultúra központja / perifériája

Az orosz klasszicizmus barokkos és reneszánsz vonásai (felgyorsult fejlődés)  A kultúra többnyelvűsége. A 18. sz. végére beéri az európai kultúra fejlődési szintjét.