A szláv történelmi-kulturális típus A szláv kultúra A szláv történelmi-kulturális típus

A szláv történelmi-kulturális típus Etnikum, amelyre nyelvi, földrajzi, történelmi, kulturális (világlátásbeli) közös gyökerek jellemzőek (Írásteremtés és választás, pánszláv eszme) Az ószláv nyelv A szláv pogány hiedelmek és motívumok összessége Közös „indulás” és fejlődés: történelmi aspektus: már létező civilizációs környezetbe kapcsolódik be, földrajzi aspektus: határ / kapocs Észak (barbárok) és Dél (civilizált világ), Kelet (Ázsia) és Nyugat (Európa) között, kereszténység felvétele → Pax Slavia Christiana, → Slavia Orthodoxa és Slavia Latina. Az összetartozás tudata Közös nyelv Közös kultúra és hagyomány Történelmileg kialakult

Történelmi fejlődés Kezdeti korszak (kereszténység előtti) I.–VIII./IX. század Kereszténység felvétele és szláv államok kialakulása (VII.–XI.) Középkor (XII.–XVI./XVII.) A szláv Barokk (XVII.) Szláv nemzetek újjászületése (XVIII.–XIX.) A szláv népek államiságának újjászületése (XIX.–XX.) Szocialista közösségbe való összevonás Poszt szocialista korszak

Az szláv etnikum keletkezése A szláv etnikum őshazája A Dunai őshaza  mint határ (Pax Slavia és Bizánc között),  a világmindenség középpontja = saját hely az oikumenében.

Kiválás a baltó-szláv etno-lingvisztikai közösségből (i. sz. e. I Kiválás a baltó-szláv etno-lingvisztikai közösségből (i. sz. e. I. évezred második fele, „a temetkezési urnák mezeinek kultúrája“) I. autóhton koncepció: az indoeurópai nyelvű etnikumok epicentrumában (Duna mentén)alakul ki, ezek migrációja során Dunáról északra települnek, a Nagy népvándorlás korában (II.  IV./V. sz.) – visszatérés a Dunai őshazába.

II. autóhton koncepció: A baltó-szláv etno-lingvisztikai közösségből kiválva Visztula mentén alakul ki, A Nagy népvándorlás korában nomád népek támadásai elől először délre (a Duna-medence déli régiója) és észak-nyugatra (a mai Bajorország területéig) egy részük keleti irányba indul két útvonalon: északon (a Balti tenger mentén) és délebben (Lengyelország mai területén keresztül) A három (déli, nyugati és keleti) szláv népcsoport szétválása.

A szláv etnikum történelmi „megjelenése” Az első történelmi adatok:  Jordanes gót történetíró latinul (552)  Prokopius bizánci történetíró (VI. sz.)  Az etnogenezis: vénetek (Tacitus: az i.sz. kezdetén az oikumené szélén laknak)  antok (a VI.–VII. sz-di források) és  szklavenok (a legelterjedtebb etnonim latin és görög forrásokban). Az önmegnevezés: szlovene (gör. szklavenok / szklavinok) a „szó” / „szlovo”-ból (a többiek – „némák”/ „nemci”/ „németek” vagy idegenek – „чуждые / чужые”  „csud” a finnugor népek szláv etnonimja)

A közös eredet Archeológiai adatok Nyelvészeti (nyelvtörténeti) adatok A „prágai-kocsáki” (Közép és Kelet Európa) – a legkorábbi szláv kultúra  lakóház tűzhellyel a sarokban  antropomorf rituális temetkezési korsók A „hosszú kurgánok kultúrája“ (V.–VI. / VIII.–IX. sz., Kelet Európa).  a sztyeppei népek hatása Nyelvészeti (nyelvtörténeti) adatok  balti-szláv nyelvi közösség  szláv kolonizáció és migráció irányai  három nyelvcsoportra szakadás (XI. századig fennáll a közös nyelv)

A szláv mitológia kezdetlegességének okai: A folklór és régészet adatai (A szlávok világképe) A világkép alapja – a mezőgazdasági kalendárium: A világ központja / tengelye – a világfa: összefogja a három szférát (ég, föld, alvilág) és az időt, színjeit szakrális vagy khtonikus állatok (madarak, méhek, kígyó) képviselik, a háromfejű istenség, Triglav istenben testesül. A szláv mitológia kezdetlegességének okai: A belső fejlődés és a környező népek fejlettsége közti aszinkrónia. Területi tényező – nem volt állandó, rendkívül nagy kiterjedésű. A kereszténység hatása.

Képek és hátterek forrásai http://www.ido.rudn.ru/psychology/anthropology/6-33.html Szlávok őshazája i. sz. e. I. évezred http://rushistory-box.stsland.ru/Map/16_map_max.jpg Szlávok migrációja i. sz. e. I. évezred második fele – i. sz. 5. század http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0e/Slav-7-8-obrez.png A szlávok és szomszédaik 7. – 8. században http://www.ostu.ru/personal/nikolaev/europe700.png Európa a 7. század második felében http://fotki.yandex.ru/users/nadezhdmorozova/view/136578?page=4 A „hosszú kurgánok” kultúrája: ruhadíszek

http://archeoclub.narod.ru/2.htm Az ősszláv ház (rekonstrukció) http://www.swarog.ru/m/mirdrewo.jpg „A világfa” http://www.rusbm.ru/fotogalereya/Russian_Arts/rerih-idoly1.jpg N. Roerich, Idolok (1901). Vázlat. Orosz Állami Múzeum. Backgrounds: http://www.grsites.com http://bogigeroi.narod.ru/jazich/all.html