A vegyiparral kapcsolatos kormányzati politika alapvetései Zsarnóci Csaba Belgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, május 18.
2 Általános gazdaságpolitikai célkitűzések Fiskális konszolidáció, államadósság csökkentése Foglalkoztatottság Versenyképesség Növekedés
3 A vegyipar lehatárolása TEÁOR ’08 alapján 1. Kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás (TEÁOR 19) 2. Vegyi anyag, termék gyártása (TEÁOR 20) - szűkebb értelemben vett vegyipar - kiemelkedően magas ütemű bővülés jellemzi - kulcságazat a műanyag alapanyaggyártás 3. Gyógyszergyártás (TEÁOR 21) - nemzetközi szinten mért export- és versenyképes ágazat - erőteljes K+F+I kapacitások - pozitív szakágazati külkereskedelmi mérleg 4. Gumi-, műanyag termék gyártása (TEÁOR 22)
4 A szakágazat nemzetgazdasági jelentősége I. Vegyipar - TEÁOR (KSH adatok alapján) A vegyipari tevékenység export és ágazati árbevétele ( )
5 A szakágazat nemzetgazdasági jelentősége II. Vegyipar - TEÁOR (KSH adatok alapján)
6 A szakágazat nemzetgazdasági jelentősége III. Vegyipari foglalkoztatottság, K+F+I beruházások - TEÁOR (KSH adatok alapján) A teljes munkaidős foglalkoztatottság fő (35% szellemi, 65% fizikai) Az ágazati K+F-ben foglalkoztatottak száma 2900 fő (80%-a a gyógyszeriparban) A K+F beruházás összege 54 milliárd forint (50 milliárd a gyógyszeriparban)
7 A gazdaságszabályozás aktuális kérdései I. Tárcánk ágazati szintű stratégiákat készített el elektronika és híradásipar, gyógyszeripar és orvosi eszközök gyártása, fémalapanyag- és fémfeldolgozó ipar, járműipar, szerszám- és gépipar, fa- és bútoripar, logisztika, bányászat, építő- és építőanyag ipar, textilipar, védelmi- és biztonsági ipar, vegyipar, vendéglátóipar és turizmus A kidolgozott stratégiák alapvető célja: a gazdaságfejlesztés a foglalkoztatottság növelése az iparágak egyes problémáira azonnali megoldások, lehetőségek felvázolása Az egyes szakágazatok fejlesztésének alapja a belföldi piac erősítése mellett a hazai vállalkozások exportképességének javítása. Az iparstratégiák egyeztetésébe a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium különböző területeinek delegáltjai mellett a szakágazat képviselői is bevonásra kerültek lehatárolt iparág széles körben egyeztetett stratégia a Növekedési Tervnek megfelelően, KKV fókusszal 1.Szakágazati Iparstratégiák
8 A gazdaságszabályozás aktuális kérdései II. 8 ágazat 5 éves időhorizontra tekintő stratégia konkrét cselekvési tervek 2., Befektetői Tanáccsal közös stratégiai tervezés Az elkészült iparstratégiákból kiindulva tárcánk a Befektetői Tanács ágazati delegáltjaival közösen 5 éves időhorizontra kitekintő stratégiai terveket készít. elektronika, gépipar, építőipar, gyógyszeripar, orvosi eszközök gyártása, járműipar, vegyipar és logisztika A stratégia tervezés ágazati versenyképességi szerződéseket alapozhat meg a Kormányzat és a szektorok között a Nemzetgazdasági Minisztérium által képviselt KKV beszállítói kapacitások integrálása és foglalkoztatottság maximalizálása mellett.
9 Együttműködés a Vegyipar és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői között I. Az együttműködés formái 1., Szakágazati stratégia elkészítése 2., Befektetői tanáccsal közös stratégiai tervezés Munkacsoport tagjai: MAVESZ, TVK Nyrt., NOVOCHEM Kft., Michelin, Unilever, Henkel, BorsodChem, A stratégiaalkotásba bevont gazdasági szereplők: Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség, Deloitte 3., Vegyipari ágazaton belül Kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag termék gyártása NGM GSZFÁ – Egészségipari Osztály - szoros ágazati együttműködés - dedikált szervezeti egység - önálló iparstratégia, 2 stratégiai terv
10 Együttműködés a Vegyipar és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői között II. A Vegyipari Almunkacsoport stratégiai terve 1.SWOT analízis készült el az ágazati által küldött észrevételek figyelembevételével 2. Az NGM Iparstratégiai Főosztálya elsőverziós akciótervet dolgozott ki a szakágazati javaslatok szerint a., közoktatás modernizációja idegen nyelvek és a természettudományok oktatása, szakképzés és a felsőoktatás fejlesztése, felnőttképzés modernizációja, mérnöki és természettudományos területek propagandája b., kompetenciaközpontok alapítása A szakterülethez szükséges elméleti és gyakorlati tudás, a szakértelem központjai az ipari termelés és az oktatás összekapcsolódásával. A szakterületen végzett K+F+I tevékenység, beszállítók képzése, nemzetközi kapcsolattartás c., a túl- és alulszabályozási esetek felülvizsgálata A katasztrófavédelmi törvény és az európai ún. SEVESO III. irányelv összhangja A biocid termékek és a kozmetikumok külön, eltérő európai szabályozás alá vont termékkategóriák, ellenőrzésük esetén nem egyértelmű besorolásuk d., párhuzamos hatósági eljárások megszűntetése pl.: ÁNTSZ külön eljárásban eljáró hatóság környezetvédelmi engedélyezésnél és építési engedély kiadásánál is 3. Az akcióterv alapján ágazati versenyképességi szerződések köthetőek
11 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!