MAVESZ Közgyűlés 2012 Szóbeli kiegészítés az Elnökség jelentéséhez Magyar Vegyipari Szövetség Dr Blazsek István elnök MAVESZ Budapest, május 18.

Tartalom  EU vegyipar / magyar vegyipar 2011-ben  A Szövetség 2011/2012-ben – érdekképviselet, érdekérvényesítés

Rövid kitekintés EU 27-ek vegyipara: lelassult növekedés VEGYI ANYAGOK ÉS TERMÉKEK GYÁRTÁSA Forrás:

Rövid kitekintés EU 27-ek vegyipara: lelassult növekedés Forrás: 2011 EU vegyipari output +1,1% értékesítés +1,3% évi ígéretes növekedés (10,7%!) megtorpant Termelés 4,3 %-kal a válság előtti, évi csúcs alatt  Elhúzódó gazdasági-pénzügyi válság  Tartós recesszió egyes piaci szegmensekben (pl. építőipar)  Átlag feletti növekedés csak néhány területen: kozmetikai és háztartás-vegyipar, egyes agro-kemikáliák Mindez a magyarországi vegyipari termelésre is igaz!

EU 27 vegyipar % részesedés 8 országban állítják elő a vegyipari termékek 90 %-át Továbbra is Németország a legnagyobb vegyipari „hatalom”, őt követi Franciaország, Olaszország és Hollandia. E négy ország adja a vegyipari termelés 64 %-át Európában. Magyarország, Dánia, Portugália: 0,8-0,9% EU 27: VEGYIPARI VÁLLALKOZÁS – 96 % KKV 1,3 millió munkahely, a világ vegyipari termelésének 22 %-a (2005-ben még 1/3 volt ez a szám)  497 mrd € vegyipari értékesítés (2011),  43 mrd € pozitív külkerkereskedelmi egyenleg  Termelékenység növekedése az ipari átlag felett  Egy főre jutó hozzáadott érték – az ipar egyik vezető ágazata Forrás: Cefic ChemData International 2011

Vegyipar Európában és a világban Összes vegyipari output (2010) milliárd € Ázsia = Európa + É-Amerika A világ vegyipari termelésének egynegyede Kínában (2010) Forrás: Cefic ChemData International 2011 A feltörekvő régiók gyors ipari fejlődése, az ezt követő feldolgozóipari migráció következtében az EU vegyipara veszít világgazdasági súlyából, Versenyképességet veszélyeztető körülmények: -más régióknál költségesebb szabályozási környezet (REACH, SEVESO, ETS 2013, stb.) -20 év alatt az árbevétel arányos K+F ráfordítások 2,8%-ról 1,5%- ra csökkentek, jelentősen elmaradva a 3-5,5 % közötti USA és Japán értékektől

Magyar vegyipar – 2011 – hullámvölgyben?

2011. II. félévtől a termelés és az értékesítés növekedési üteme folyamatosan csökkent. Az árbevételek növekedésében, a vegyipari társaságok stabilitásának megőrzésében az export piacok meghatározó jelentőségűek maradtak. A vegyipari társaságok jövedelmezőségére több tényező is negatívan hatott: nyersanyagok és az összes energiafajta áremelkedése, szállítási és raktározási költségek növekedése, a társaságokat sújtó adminisztratív, bürokratikus költségek európai összevetésben is igen magas szintje A legtöbb szegmensben növekvő árbevételek mellett csökkenő eredmények 2011-ben

Vegyipari kibocsátás - nagy szóródás az ágazatok között vegyipar termelése összehasonlító áron 4,7%-al (folyó áron 754 milliárd Ft-tal) növekedett. A teljes vegyipar évi termelési értéke 4654 milliárd forint (16,67 milliárd EUR). A vegyipari termelés a teljes ipari termelés 20,6%-a - változatlanul jelentős nemzetgazdasági tényező! Értékesítés: +4,4%, ezen belül export értékesítés +10,5% belföldi értékesítés - 1,2% Ipari átlag Vegyipari ágazatok volumenindexei 2011 Összehasonlító árakon, előző év = 100,0 Forrás: KSH

Kilátások Legfontosabb export piacainkon: EU gazdasági bizalmi index alacsony értéken, kizárólag Németországban mérik a hosszú távú átlagérték felett Az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése szerint az EU gazdasága stagnálni fog az elkövetkező hónapokban, az euroövezet pedig enyhe recesszió felé halad. Az év második felében kismértékű növekedés várható. EU gazdasági bizalmi index (ESI) A magyar gazdaság helyzetét a világban, és az Európai Unióban végbemenő globális változások határozzák meg. A különböző előrejelzések a hazai GDP 0 - 1,5%-os csökkenését prognosztizálják. Az iparban 2012 második felétől várható a konjunktúra javulása, éves átlagban 4,5%-os növekedés várható (GKI). A vegyipar tekintetében az üzleti várakozások általában optimisták. Kedvező esetben a vegyipari termelés növekedésének üteme 2012-ben is meghaladja az ipari átlagot.

Kilátások A KILÁTÁSAINKAT BEFOLYÁSOLÓ KÖRÜLMÉNYEKRŐL  Kül- és belpiaci piaci környezet, recessziós várakozások fékező hatása  Kormányzati gazdaságpolitika kérdőjelei pl. NGM Magyar Növekedési Terv – nem realizálódik az üzleti környezet javításában Széll Kálmán Terv 1.0 – olcsóbb állam, vállalkozások terheinek csökkentése nem érezhető – ellenkezőleg! A termelő szféra szavakban deklarált elismertsége nem ölt testet az ipart, és különösen a vegyipart ténylegesen támogató intézkedésekben  Hazai hitelezés problémái  EU vegyipari stratégiája / Fenntartható Fejlődés: az emberi egészség és környezet védelme, ill. az ipar verseny-képességének megőrzése közötti egyensúlyra törekszik – mérsékelt sikerrel REACH / ETS /SEVESO  A közösségi szintű és hazai szabályozási környezet alakulása Támogatás: NEM Terhek bővítése: IGEN (Az EU előírásainál szigorúbb követelmények alkalmazása)

MAVESZ szakmai érdekképviselet MIT JAVASOL A MAVESZ?  Az EU előírásainál szigorúbb, versenyhátrányt okozó jogszabályi követelményeket, pénzügyi terheket el kell törölni. Jó irány: katasztrófavédelmi hozzájárulás tervezett eltörlése  Egyszerűbb és átláthatóbb hatósági engedélyezési és ellenőrzési eljárások szükségesek. A párhuzamosságokat meg kell szüntetni. Ipari tapasztalat: növelni kell a hatósági szakértők gyakorlati szakmai ismereteinek a szintjét.  Nyersanyagok és elektromos energia: hozzáférés és árak Energia adó csökkentése, rendszerhasználati díjak tényleges költségekhez igazodó megállapítása A földgáz nyersanyagként való felhasználásának külön kezelése Energia hatékonyságot növelő pályázati források biztosítása (létszámkövetelmények)  Vegyipari K + F tevékenység támogatása

MAVESZ szakmai érdekképviselet 2011 – 2012 – fő irányok, témák KÖZÉPPONTBAN - a hazai vegyipar versenyképességének megőrzése  Támogatjuk, hogy mielőbb legyen a kormányzatnak vegyipari fejlesztési / befektetési stratégiája - aktív MAVESZ részvétel az NGM vegyipari munkacsoportban A válság (egyik) tanulsága – állami koordináló, orientáló szerep nélkül nem lehetséges nemzeti szintű vegyipari fejlesztési koncepció - vállalatok aktívabb bekapcsolódása / szellemi kapacitásainak mozgósítása is nélkülözhetetlen feltétel  Főbb érdekképviseleti témák – 2011/ Hatósági jogértelmezések / jogos ipari érdekek érvényesítése - ETS irányelv és kapcsolódó jogszabályok - Felkészülés a 2. REACH regisztrációs határidőre (2013), vegyipari kkv-k támogatásának napirenden tartása - Környezetvédelmi termékdíjról és hulladékokról szóló jogszabályok - Katasztrófavédelmi trv. és végrehajtási rendelet módosítása

Érdekképviselet, érdekérvényesítés A Szövetség érdekérvényesítő képességét befolyásoló tényezőkről  Szakmai érvek iránti kormányzati fogadókészség és fogékonyság megléte vagy hiánya – jogi kényszer hiányában erősen személyfüggő az együttműködési hajlandóság  Gyakori szervezeti változások és személyi cserék az államigazgatásban bizonytalansághoz vezetnek, nehezítik a hatékony párbeszédet  Tagvállalatok közreműködési készsége és képessége – a vállalati szakemberek leterheltsége szab elsősorban korlátokat  Szövetségi apparátus kapacitása – a költségvetés szab korlátokat; a meglévő kapcsolati tőke és szakmai felkészültség és tapasztalat ellensúlyozza a kis létszámból fakadó hátrányokat.

Érdekképviselet, érdekérvényesítés (folyt.) 2011/12-ben elért szakmai eredményeinkről  A katasztrófavédelmi hozzájárulás eltörlése (Széll Kálmán Terv 2.0) - a MAVESZ a javaslat felvetődésétől minden lehetséges fórumon érvelt az egyfajta „különadó” bevezetése ellen; Bürokrácia csökkentő elemek elfogadtatása az új katasztrófavédelmi szabályozásban (kevesebb engedélyezés„ szakhatóság megszüntetése, veszélyes üzem” fogalom kiiktatása, stb.)  A vegyipar biztonságát veszélyeztető nyílt légterű dohányzóhelyek kötelező kialakítását előíró törvény iparág számára kedvező módosítása  Kiváló szakmai kapcsolatnak köszönhetően nagyobb nyitottság a REACH, a vegyianyagok címkézése területén az illetékes hatóság (Országos Kémiai Biztonsági Intézet) részéről a gyakorlatban felmerülő problémák iránt. MAVESZ kezdeményezésre e- hírlevél tájékoztatás a cégek részére a szabályozás változásairól, az aktuális vállalati teendőkről.  Az ingyenesen kiosztandó kvóták megítéléséhez szükséges adatok és információk időben történő benyújtása a minisztérium részére. Ez elsősorban a MAVESZ ETS Munkacsoportban működő tagok aktivitásának, egymás segítésének köszönhető. A minisztérium szakértőjének felkészülését is előmozdította a Munkacsoportunkban folyó színvonalas munka.  2011 – Kémia Nemzetközi Éve: sikeres középiskolai pályázat / előadások (MKE, OKBI) a vegyipar társadalmi-gazdasági jelentőségének, elismertségének növelése érdekében

Munkaadói érdekképviseleti feladatok A Szövetség hozzájárul a korrekt munkaadói-munkavállalói viszonyok, a munkabéke fenntartásához 2005 óta jól működik a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság, és aktív a MAVESZ részvétel az EU Vegyipari Társadalmi Párbeszéd Bizottságban június 2-3-n az Európai Vegyipari Munkaadók Szövetsége (European Chemical Employees Group) irányító testülete Budapesten tartotta ülését, külön nyilatkozatban méltatta a MAVESZ e téren végzett tevékenységét. Pozitív jelzés a vegyiparból március 12-én a MAVESZ és VDSZ ágazati bérmegállapodást írt alá. Ennek célja és értelme: a vegyipari vállalkozások versenyképessége, ill. a munkavállalók motivációja, elkötelezettsége nőjön, a munkaügyi kapcsolatok a jövőben is korrektek, kiszámíthatóak legyenek a magyar vegyiparban! A MAVESZ a versenyszféra szabad béralku mechanizmusát a piacgazdaság egyik alapintézményének tekinti. Az általunk alkalmazott paraméterek egyértelműek: verseny-, jövedelem-termelő és költségviselő képesség, a foglalkoztatás biztonsága. Az adószabályok változásainak kompenzációja nem tartozik ebbe a körbe.

MAVESZ Közgyűlés Köszönöm a figyelmet!