Mit tudunk a magyar (makro)gazdaságról? Modellkészítési tapasztalatok Vincze János Budapesti Corvinus Egyetem és MTA KTI

Általános elvek: A PM-KTI modell céljai Gazdaságpolitikai szimulációk 3-10 évre A magyar gazdaság legfontosabb mechanizmusait kell kvantitatíve tükröznie, illetve azokat, amelyek a gazdaságpolitikai elképzelések fókuszában vannak

Általános elvek: Elmélet Piaci súrlódások, korlátozott racionalitás, tehát nem szükséges, hogy a modell akár hosszú távon is walrasi legyen Az árak allokatív funkciója főleg hosszú távon érvényesül.

Általános elvek: Empíria Lényeges nemstacionaritás van az adatokban, rövid idősorok Kiderült, hogy mikroadatok sem igazán használhatók Nem hisszük, hogy értelmes aggregált termelési függvény vagy output gap becslésünk lehet Tehát: általános ismeretek (elméletek és empíria), egyszerű tények és némi ökonometria józan észen alapuló kombinációja a megoldás.

Adatproblémák Főleg nemzeti számlák Negyedéves adatok becslése éves adatokból Ha lehet negyedéves információt használunk

A modell nyolc részben: Háztartások Az adatok „buffer stock” magatartást sugallnak Parametrikus fogyasztási függvény, a vagyon nem teljesen „homogén”, „viselkedési” jövedelem fogalom, nincsenek racionális várakozások. Lakáspiacot mindenképpen el kell különíteni, de ajánlatos lenne a tartós javakat is. A fő mechanizmus: a háztartások úgy költekeznek, hogy fenntartsanak egy bizonyos hónapnyi reguláris jövedelemnek megfelelő likvid vagyont.

Fogyasztás/jövedelem hányad Növekvő fogyasztási hajlandóság 2003-ig Kisebb likviditási korlátok Csökkenő jövedelem bizonytalanság?

A háztartások jövedelmének komponensei Vegyes jövedelem és vállalkozói jövedelem nagyon ingadozó Ezek reálértelemben csökkentek 2002-2003-ban, amikor a bérek és nyugdíjak jelentősen növekedtek (KSH?)

(Teljes) fogyasztás / jövedelem ráta

Munkapiac Nominálbér (bruttó és nettó) Foglalkoztatás (és munkaórák?) Aktivitás Munkanélküliség Nyugdíjasok és nyugdíjak Nettó költségvetési bevételek a munkapiacról Kell ágazati dezaggregálás és munkafajták szerinti dezaggregálás is (a megválaszolandó problémák indokolják)

Tények, amiből kiindulhatunk Magas inaktivitás, de nem túl nagy munkanélküliség Nagy regionális különbségek, és kis mobilitás Kormányzati és magánbérek nagyon eltérhetnek Termelékenység hosszú távon hat a bérekre Szektorok közti bérek rövid távon is együttmozognak a magánszférában Minimálbér emelés valószínűleg csökkentette a képzetlen munka foglalkoztatását. Nem kötelező bérmegállapodások.

Tények, amikből kiindulhatunk Talán még van képzettségi hiány, és a munkaerő tartalék képzetlen Atom van a minimálbérnél a béreloszlásban A szektorális foglalkoztatás változik trendszerűen

Relatív tradable és non-tradable foglalkoztatás bérek

Kereset-eloszlás 2004-ben a versenyszférában

Nominális termelékenység és magán bérköltség változása, 2001-2005

IV/2 Foglalkoztatás és munkanélküliség Foglalkozási ráta alacsonyabb 7-8 százalékponttal, mint az EU-15-ben 6-7 százalékponttal, mint az EU-25-ben Kis növekedés az utolsó 5 évben Munkanélküliségi ráta, bár nő, kisebb, mint az EU átlaga

IV/3 Regionális különbségek az aktivitásban

Kormányzati és magánbérek

Bérek a tradable szektorban Hosszú távú igazodás a termelékenységhez

Interpretáció Monopszonista verseny a munkapiac legalábbis bizonyos szegmensein (a bérköltség „számít” elsősorban, nem a nettó bér) Munkanélküliség és inaktivitás nehezen megkülönböztethető.

Foglalkoztatás alapfokú végzettségűek: becsült keresleti rugalmasság felső- és középfokú végzettségűek: adott cellában a foglalkoztatás/aktivitás arány állandó + korrekció az állami alkalmazottak elbocsátása miatt

Bérek közszféra bérei: exogének magánszféra béregyenletének magyarázó változói: becsült nominális magán termelékenység magán GDP felhasználási oldalról, ÁKM alapján becsülve késleltetett magánbérek a béreloszlásnak jelenleg csak az adóbevételek szimulációjánál van jelentősége (csonkolt, transzformált lognormális eloszlás)

Beruházás Alapprobléma: mi a tőkeköltség? Indirekt meghatározással próbálkoztunk Egyszerű, de még mindig plauzibilis megoldás: akcelerátor modell, némi (empirikusan indokolható) specialitással fűszerezve. Lényegében hasonló ahhoz a mechanizmushoz, amit a fogyasztásnál posztuláltunk: kívánt output-tőke arányt kívánnak elérni hosszú tűvon. Mindkét esetben eltekintünk a rövid távú relatív ár (kamatláb, hozam) hatásoktól.

„Adatok” Értékcsökkenés Tőkeköltség = Implicit tőkeköltség Mérlegadatak Túl magas amortizációs ráták (15 % átlagosan) Tőkeköltség α * nominális GDP (T+1) Beruházási árindex *tőkeállomány (T+1) = Implicit tőkeköltség

Reáltőke és implicit tőkeköltség

49 fő fölötti vállalkozások és költségvetési szervezetek beruházásainak változása (negyedév/előző év azonos időszaka): a

Nemzetgazdasági beruházások és az értékesítések (változatlan áras, szezonálisan kiigazított idősorok)

Termelés Nem hiszünk abban, hogy jó termelési függvényt tudunk gyártani, de kalibrálunk egyet (ok: nagy strukturális mozgások.) Feltesszük, hogy rövid távon a kapacitáskihasználás igazodik a kereslethez. Kalibrált export-import egyenletek. Keveset tudunk a magyar gazdaság hosszú távú pályájáról, ezért a termelési függvényt csak ellenőrzésre használjuk

Magán folyó termelő felhasználás importigényének becsült alakulása, 2000-2005

Kapacitás-kihasználás

Árak Nem szándékunk a rövid távú inflációs előrejelzés. Tradable árak Költség + markup árazás lassú igazodással. Balassa-Samuelson hatást „kívülről” raktunk az áregyenletbe (erre van evidencia).

Relatív árak és fogyasztás

Tőkepiacok Kamatláb és árfolyam lényegében magyarázhatatlan. Egyéb kamatok előrejelezhetők a rövid kamatokból.

A költségvetés Nem tételezünk fel állandó igazodást az adósság stabilizálása érdekében. Bérhez kapcsolódó adókat a béreloszlásból becsüljük.

Makrokonzisztencia Konzisztens nemzeti számla struktúra Nincs vagyon mérleg. A szokásos makroaggregátumokat csak prezentációs céllal számoljuk ki. Fontos a magán és állami szektor megkülönböztetése (árak, bérek, foglalkoztatás, output).

Feladatok Integráció és növekedés Beruházás és tőkeköltség Fogyasztás és demográfia Lakásépítés Foglalkoztatás Bérmerevség Állami bevételek