Közösségek szünbiológiája 1. Alapfogalmak

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Események formális leírása, műveletek
Advertisements

BABAI DÁNIEL: SÁSKÁK ÉS SZÖCSKÉK A KUNHALMOKON
Függvények.
NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 12. előadás Dr. Bartha Dénes
1 -40dB 20dB -20dB 0dB f h -2f h -1 fhfh f h +1 eheh v ≤ e h -e z -4.07dB A TETRA BÁZISÁLLOMÁS VEVŐBERENDEZÉSÉNEK AZ ANALÓG KÁBEL- TV SUGÁRZÁSSAL SZEMBENI.
FRAKTÁLOK.
8. A Föld történetének időbelisége, órája
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
Útépítési munkálatok természetvédelmi kérdései Lovászi Péter.
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Közösségek szünbiológiája 3. Táplálkozási hálózatok
Populációk tájban: Habitat-szelekció és metapopulációk
Halmazok.
FRAKTÁLOK.
A személyiség Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény. (Ady)
Összefüggés vizsgálatok
Népesség és társulás Az ökológia alapjai.
Programfejlesztési Központ
Növényrendszertan 1. előadás Dr. Király Gergely április 4.
Növénytársulástani gyakorlatok / Fátlan növénytársulások ismerete NYME EMK Növénytani Tanszék 2008/2009. tanév, II. szemeszter.
Vámossy Zoltán 2006 Gonzales-Woods, SzTE (Kató Zoltán) anyagok alapján
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
FRAKTÁLOK.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Aggteleki Nemzeti Park
Növényökológia gyakorlat
Halmazok Összefoglalás.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc
Az élőlények rendszerezése
Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
Natura 2000 Okolicsányi Viktor. Az Európai Unió a területén megmaradt természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényfajok védelme érdekében.
Függvények.
Aszexuális, szimpatrikus speciáció
Biotikus környezeti tényezők
Az egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó szünbiológia
Szünbiológiai alapfogalmak
Gyakorlati alkalmazás Biológiai felmérés és monitoring.
Dendrológia előadás Környezetmérnöki Szak Környezettudományi Szak
Gyomfelvételezés Mintaterület kijelölése: a társulásra jellemző összes fajt tartalmazza, reprezentálja a társulást (2 m x 2 m) Feltüntetendő adatok: Felvételező.
Irodalom: Mátyás Cs. (szerk.) (1996): Erdészeti ökológia. – Mező-gazda Kiadó, Budapest. Ajánlott fejezetek: oldal, oldal Hortobágy T.
Nagy adatbázisok alkalmazása a cönológiában: európai kitekintés és hazai lépések Botta-Dukát Zoltán – Csiky János – Horváth Ferenc.
OKJ A szakmai vizsgák. Szakmai vizsga I. Fogalmak II. A szakmai vizsga időtartama és keretei III. A szakmai vizsga feladatai, tevékenységei, és.
Közösségek szünbiológiája 2. Populáció-egyedszám viszonyok
Paleobiológiai módszerek és modellek 7. Hét TÖBBVÁLTOZÓS ADATELEMZÉS
Mert kell egy rendszer (legalábbis a biológiában)
Szerveződési szintek, élettelen környezeti tényezők
Információ ... Számítógép: Információ:
A genom variabilitás orvosi jelentősége Gabor T. Marth, D.Sc. Department of Biology, Boston College Orvosi Genomika kurzus – Debrecen, Hungary,
Ökológia  Biológia tudományának része
GR. SC. CSEREY- GOGA CRASNA
Adatbáziskezelés. Adat és információ Információ –Új ismeret Adat –Az információ formai oldala –Jelsorozat.
Készítette: Mátyás István agrár mérnöktanár szakos hallgató,
Halmazok Érettségi követelmények:
Környezetvédelem.
Ipari ökológia 2 Dr. Bezegh András.
Terminus (terminus technicus). Terminology - Vocabulary International standard: Terminology - Vocabulary (ISO 1087, 1990 Genf)
A cellás elv A besugárzás cellás elve A frekvencia újrafelhasználása Lehetséges cluster méretek Szektorizálás.
 A legveszélyesztetettebb fajokról összegyűjtött tudományos adatokat külön nyomtatványokban az ún.  Vörös könyvekben jelentetik  meg.Már a címükkel.
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
Alapfogalmak Táblázatkezelés 1.. Tartalom Táblázatok készítése Cella, tartomány, munkalap, munkafüzetCella, tartomány, munkalap, munkafüzet Állományok,
Az élőlények és környezetük tanításának módszertana.
9. lecke A társulások.
ÖKOLÓGIA.
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens
Életközösségek a Földön
A 2013-as országjelentés tapasztalatai, felkészülés a következőre
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
Bevezetés Tematika Számonkérés Irodalom
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
Növényrendszertan 1. előadás Dr. Király Gergely június 29.
Előadás másolata:

Közösségek szünbiológiája 1. Alapfogalmak

Történeti áttekintés (1) Möbius (1877): Biocönózis, olyan egyedeknek és fajoknak a külső körülmények szerint kiválogatott tömege, amelyek egymástól kölcsönösen függnek és szaporodásuk következtében egy területen maradnak. Dudich (1938): Az életközösség bizonyos biotópban állandóan és következetesen együtt előforduló, a környezeti viszonyokhoz alkalmazkodott, a biotóphoz és egymáshoz okszerű kapcsolatokkal fűzött, meghatározott minőségű növény- és állatfajok határozott egyedeinek összessége. DuRietz és a Zürich—Montpellier-i/Braun—Blanquet fitocöno-lógiai iskola: A társulás definíciója összetételi alapokon, az összetétel törvényszerű ismétlődése, állandósága, és a környezeti igények meghatározottsága alapján.

Történeti áttekintés (3) Balogh (1953): a biocönózis környezetének egész élővilágát egységbe foglaló, sajátos jellegű, stabilis, szintközösségekből felépített, összefüggő vagy térbelileg elkülönülő állományrészeket magábafoglaló állomány, amelyet többnyire nem rokonfajok egyedei alkotnak, de amelyben az állomány zömét kitevő fajok egy része legalább egy szintközösségen belül cönológiai affinitásban van egymással. Szelényi (1956, 1957): állattársulás tagjai (1) a növény nyújtotta tálálékforrás kihasználására társulnak és (2) direkt vagy indirekt táplálkozási kapcsolatban vannak egymással.

Alapfogalmak (1) Fauna/Flóra (Biota): adott, kisebb vagy nagyobb terület fajlistája Együttes: adott élőhely faunájához vagy flórájához (faji szinten diszkriminált populációk listájához) szünbiológiai szempontból értelmes, további információt rendelünk (pl. tömegesség) Közösség: olyan koegzisztens populációk halmaza, melyekről feltételezzük, hogy direkt vagy indirekt kapcsolatban vannak egymással Társulás: koegzisztens, egymással bizonyítottan kapcsolatban levő populációk halmaza

Alapfogalmak (1) : példák Fauna (Szigetköz, Derék-erdő): Ponera coarctata Myrmica rubra Myrmica microrubra Myrmica sabuleti Leptothorax crassispinus Leptothorax nigriceps Leptothorax parvulus Dolichoderus quadripunctatus Stenamma debile Camponotus fallax Lasius platythorax Lasius brunneus Lasius fuliginosus Formica fusca Formica pratensis Formica rufa

Alapfogalmak (1) : példák Együttes (Gönyű, 2002)

Alapfogalmak (1) : példák Közösség

Alapfogalmak (1) : példák Társulás

Alapfogalmak (2): Dodds & Nelson (2006) Dodds és Nelson (2006) újra próbálkoztak a közösségek/társulások definíciójával. Hang-súlyozták az indirekt interakciók fontosságát és eloszlását és a közösség/társulás méretét az indirekt interakciókkal adták meg. 4 direkt és 6 indirekt interakció

Alapfogalmak (3): JNP 1993 1 2 3 4 5 Ponthalmaz Szimplex Venn- „Sorted”- „Allocated” komplex komplex komplex

Alapfogalmak (3): koalíciók A koalíció valamely szünbiológiai szempont szerint összerendelhető, koegzisztens populációk halmaza. Két klasszikus példája a syntrophium (Balogh 1953) és a guild (Root 1967). A koalíciók alkalmazásának haszna: (1) A teljes életközösségek populációkig hatoló vizsgálata megoldhatatlan. A koalíciók feltárása a viszonylag egyszerű, a fenti példákban csak az azonos készleten élő populációkat kell tanulmányoznunk. (2) A taxocönózis és a sociacio partialis nem közösségrész. (3) Az interakciók színterei, segítik a társulások megismerését. (4) Egyes esetekben a közösségek összevetése és jellemzése csak koalíciók alapján lehetséges (pl távoli kontinensek összevetése). (5) Olykor a teljes életközösségek analízise is megoldható a koalíciók szintjén.

Alapfogalmak (4): klasszikus fogalmak (4.1.) Ökoton (4.2.) Sávközösség, sávkomplex (zonáció, zonációkomplex) (4.3.) Mozaikkomplex (4.4.) Konnexus, konnexulus (oecus, coecus) (4.5.) Szintközösség (synusium, sztratocönózis)

Ad 4.2. Zonációkomplex a Tisza hullámterén Salicetum albae-fragilis Schlerochloo-Polygonetum „Quercetum” Salicetum triandrae Alopecuretum pratensis Cynodonti -Poetum Bidentetum

Alapfogalmak (4): klasszikus fogalmak (4.1.) Ökoton (4.2.) Sávközösség, sávkomplex (zonáció, zonációkomplex) (4.3.) Mozaikkomplex (4.4.) Konnexus, konnexulus (oecus, coecus) (4.5.) Szintközösség (synusium, sztratocönózis)

Alapfogalmak (5): növénytársulási kategóriák Braun-Blanquet szerint Alapegység: asszociáció. A tömeges és jellemző fajokról nevezik el: genus neve+-etum, faj neve birtokos esetben. Pl. a magyar csenkesszel (Festuca vaginata) jellemzett mészledvelő, nyílt homokpusztai gyep: Festucetum vaginatae Több fajjal jellemezhető asszociáció: Convallario-Quercetum roboris (gyöngyvirágos tölgyes) vagy: Genisto-pilosae-Quercetum petreae (selymes rekettyés kocsánytalan tölgyes), azonos genus esetén: Salicetum albae-fragilis (hullámtéri füzes)

Alapfogalmak (5): növénytársulási kategóriák Braun-Blanquet szerint Asszociáció feletti egységek: Asszociációcsoport: névadó növény genus neve után: -ion, fajnév genitivusban , pl. Festucion vaginatae. Asszociációsorozat: névadó növény genus neve után: -etalia, fajnév genitivusban , pl. Festucetalia vaginatae. Asszociációosztály: névadó növény genus neve után: -etea, fajnév genitivusban , pl. Festuco-Brometea. Divízió: névadó növény genus neve után: -ea, pl. Querco-Fagea (európai lombhullató erdők).

Alapfogalmak (5): növénytársulási kategóriák Braun-Blanquet szerint Szubasszociáció. A olyan asszociáció, melyben névadó faja(i) mellett mások is tömegesek és ismétlődnek. Elnevezés: asszociáció + a szubasszociáció névadójának genus neve+-etosum, faj neve birtokos esetben. Pl. a hamvas szedres hullámtéri füzes:Salicetum albae-fragilis rubetosum caesii Facies valamely asszociáció egy-egy állományában valamely faj populációja tömegessé válik, pl. Salvio-Festucetum rupicolae Stipa capillata facies vagy (ritkán) Salvio-Festucetum rupicolae Stiposum capillatae. Ha ez a lombkoronában jelentkezik, konszociáció a neve: pl. Festuco-Quercetum Populus alba konszociáció

Közösségek analízise 1. Felvételek és tabellák

Lápokon készült cönológiai felvételek (Lájer 1998)

A közösségek összetételének analízise (2) klasszifikáció és ordináció Hasonlósági ill. távolságfüggvények 1.1. Bináris függvények 1.1.1. Kontingencia-táblázat 1.1.2. Függvény, pl. 1.2.Kvantitatív függvények Pl. Renkonen-Schoener

A közösségek összetételének analízise (2) klasszifikáció és ordináció 2. Klasszifikáció, pl. cluster-analízis A B C D E F G H I J K

A közösségek összetételének analízise (2) klasszifikáció és ordináció A közösségek összetételének analízise (2) klasszifikáció és ordináció. 2. Ordináció Vetyehát szigetek gyepek erdők