Bevezetés a neveléstudományba. Művészetpedagógia 5. előadás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Reneszánsz Reneszánsz.
Advertisements

Krúdy.
Változások az iskola pedagógiai programjában (2013/14-től): 1.Nem lesz es rendszer (azaz NYEK-be nem jelentkezhetnek a mostani 5-8. osztályos tanulók)
KÉPTÁR Reneszánsz I..
Gimnáziumi tagozat 9. a normál tantervű 9.b nyelvi előkészítő.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
AZ ÖNKÉPZŐKÖR TAGJAI ÁLTAL VÁLASZTOTT KEDVENC RENESZÁNSZ ALKOTÁSOK (A MŰVEK KELETKEZÉSÉNEK IDŐRENDJÉBEN)
RENESZÁNSZ – ‘újjászületés’
A reneszánsz.
Toszkána – Firenze: reneszánsz művészet kiindulópontja
Az érett reneszánsz festészete (A 16. század eleje)
Szeretettel köszöntjük az iskolánk, és ezen belül az informatika-matematika szakirány után érdeklődő nyolcadikos tanulókat.
A reneszánsz szobrászat
Terület : km² Népesség : fő Népsűrűrség : 191 fő/km² Főváros : Róma Fontosabb települések : Milánó,Nápoly,Torino,Palermo Legfőbb folyók.
Globalizáció és oktatás
Reneszánsz (Újjászületés) Kb. (1420 – 1540)
Aranymetszés képviselői
A KÖZÉPKORI NEVELÉS.
T.
A sárospataki Rákóczi-vár udvari loggiája ( )
Reneszánsz iskolák és pedagógia Magyarországon
Matematika Eredete és története Kaszás Tamás.
A reneszánsz.
A reneszánsz irodalom Reneszánsz: Humanizmus:
Reneszánsz Itáliában született (a renaissance francia szó, újjászületés) A képzőművészetek feladata: -természet kutatása és megismerése -valóság hiteles.
N.5 Bibliai jelenetek Zene: Gregorian - Feel F:Laci.
N.10 Bibliai Jelenetek Zene: Gregorian - Feel F:Laci.
Válaszutak a művészettörténetben A reneszánsz
Válaszutak a művészettörténetben Vizsgaanyag I. évfolyam*
Reneszánsz festészet RAFFAELLO.
A humanizmus és a reneszánsz
Reneszánsz Madonnák (2008) 1.
Szűz Mária életének eseményei reneszánsz művek tükrében
Kattintással lapozható
Dávid király 11/B.
A reformáció és ellenreformáció nevelésügye XVI-XVII. század
A ROBBIA CSALÁD MŰHELYE
8. A reneszánsz vitalista világkép
Pedagógiai antropológia V.
Bevezetés a neveléstudományba Bevezetés a művészetpedagógiába 1. előadás.
A misszió Oktatás a közép- és dél-amerikai katolikus rendek misszióiban század.
Bevezetés a neveléstudományba
Összehasonlító művelődéstörténet 5. előadás
Pedagógiai antropológia és etika VIII.
A reneszánsz A szó a fr. renaissance ‘újjászületés’ szóból származik
A görög és római kultúra
San Vitale, Ravenna, 570.
Itáliai festő, a korai reneszánsz (quattrocento) idején
Koszti Tamás: A magyar humanizmus
Egyetemek és vágánsok 14/A.
„Új ég, új föld” : A reneszánsz
F AKULTÁCIÓ A P ÉCSI L EŐWEY K LÁRA G IMNÁZIUMBAN Tájékoztató a 10.a, 10.b, 10.d és 10.f osztályokban tanulók és szüleik számára.
Reneszánsz.
Az Olasz Reneszánsz Írta és Rendezte: Auerbach István.
A reneszánsz Összeállította: Fazekas Ádám 9.n.
DR. LAÁB ÁGNES: MIT ÜZEN A MA ÉLŐKNEK LEONARDO UTOLSÓ VACSORÁJA? – 3. RÉSZ – MÁRCIUS 19.
FRESCOS Hacer click para avanzar Mi a freskó?. A freskó (olasz a fresco, affresco) a falfestészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még friss,
Magyar reneszánsz Készítette : Szollár Péter.
ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. VIZUÁLIS KULTÚRA ISMERETANYAG 45.dia.
Reneszánsz festészet. A reneszánsz festészet általános jellemz ő i:  Új perspektivikus ábrázolás  Gyakori a természeti háttér  Élénk, gazdag színvilág.
A román, gótikus és a reneszánsz művészet
Pitagorasz (Püthagorasz) (Kr. e. 570-kr.e 495 körül.)
Bevezetés a művelődés- és zenetörténetbe
A humanizmus és a reneszánsz
Középkori műveltség.
A reneszánsz művészet Giorgione: Ifjú képmása.
Előadás másolata:

Bevezetés a neveléstudományba. Művészetpedagógia 5. előadás

A reneszánsz képzés Tétel: a képzőművészek és a literátorok különböző kultúrát képviselnek a képzőművészek többsége inasként tanulta meg a szakmát viszonylag hosszú idő velencei szabályzat szerint. 5 év az inaskodás 2 év vándorlás ezután szerez ahhoz jogot, hogy műhelyt alapítson fiatalon fognak a céhes tanulásba Andrea del Sarto: 7 éves, Tiziano 9, Mantegna és Sodoma 10. Uccello 11 (Lorenzo Ghiberti műhelye), Michelangelo 13 (Ghirlandaio műhelye), Palladio 11, Botticelli 13, Leonardo 14 (Veroccio műhelye) előzetesen már a városi plébániai iskolában megtanultan irni-olvasni az abacus-iskolákban megtanulták a számtant (magasabb fokú tantárgy) - főleg a kereskedők gyermekei jártak ide az inas családtagként élt (étekés és oktatás biztositottak számára) Sodoma apja 50 dukátot fizet a 7 éves képzésért máskor a tehetségesen tanulónak fizetnek (pl. Michelangelo dukátot kap az tanuló évében) néhol az inasok felveszik a mesterük nevét művészláncok sora alakul ki

Példa: a studium humanitatis megkövetelte eruditio Sandro Botticelli: A Rágalom (1496.) Apellész: Rágalom Lukianosz: De calumnia, 5. Leon Battista Alberti: A festészetről (Della Pittura), bek.

néhány műhely központi szerephez jutott Lorenzo Ghiberti ( Donatello, Michelozzo, Uccello, Polloiolo, Masolino) Verochio ( Leonardo da Vinci, Botticelli, Ghirlandaio, Lorenzo DI Credi, Perugino) Raffaello (Giulio Romano, Caravaggio, Lorenzo Lotti) a műhelyeknek saját rajzgyűjteménye van – ez egységesíti a műhely stílusát általában üzleti titok fátyolozza el néhol az individuális megformálást is szrogalmazták humanisták/irók/természettudósok egyetemen képzik őket a XV. századi itáliai egyetemek: Bologna, Ferrara, Firenze, Nápoly, Padova, Pavia, Perugia, Piacenza, Pisa, Róma, Salerno, Siena, Torino (15 db) ekkor már a padovai a legjelentősebb az elit 52 tagja itt végzett (a fele nem venetóból származott!) azaz a velencei fennhatóság toleráns lehetett főleg természettudományban jó (term. Filozófia és medicina) 18 padovában végzett ilyen van (az 53 term.tud elitben) a 2. Bologna a 3. Ferrara ( az elit 12 tagja járt ide) - kb 16 éves korukba mennek a diákok egyetemre a szokásos skolasztikus képzést (az ars-on a septem artes libarales) kiegésziti 3 humanióra: történelem, poética, etika

Antonio Pollaiuolo: Meztelen férfiak küzdelme (1468 k.) Firenzei mesteriskola mozdulatok bemutató lapja egy antik szarkofágról

kötelkező a latin nyelvű oktatás ( a diákok egymás között is igy beszélnek)ű - az egyetemi költség magasabb, mint a céhes Toscanaban 1 év kb 20 forint (ebben 2 szolga is van) Az építészet nem számított külön mesterségnek épitészcéhek nem léteztek - általában másnak képezték ki őket Brunelleschi – aranyműves Alberti – universitast végzett humanista Összefoglalás: -A 15. században Itáliában 2 kultúra és ennek megfelelően 2 képzési rendszer működött -Kétkezi (olasz nyelv, céh v. műhely) -Szellemi (latin, egyetem) A literátorok birtokában vannak a magasabb műveltség fontosságának Ghiberti a képzőművészeknek is tanitattné a hét szabaed művészetet + humaniórákat Alberti is azaz a mikro- és makrokozmosz ismeretét (csillagászat stb!, püthagoreusok) -Sok értelmiségi egyetem után ‘akadémiák’ látogatója lesz -Firenzei platonikus akadémia (alapító: Bertolo- szobrász) -Milánó (Leonardo) -Róma (Bandinelli) -Az antik tudás ezeken a helyeken terjed el -Általában vannak könyvgyűjteményei is

Franchino Gaffurino: De harmonia musicorum (1512)

Maiano-testvérek (képzőművészek) – 29 saját könyvük van fele vallásos tárgyú (Biblia, Jeromos, Miasszonyunk csodái) fele világi (Dante, Boccaccio, Livius: Róma története, Nagy S-regény) Leonardo da Vinci: 116 könyv pl. 3 latin nyelvtan, Ágoston, Ambrus, humoros versek, anatómia, asztrológia, kozmológia sokan dőlt betús irásmódot használják (a modern kultúra része ez!) Raffaelo, Michelangelo, Pontormo - azaz biztosan jártak a humanisták grammatikai osztályába sokan tudnak latinul és görögül (de Tiziano pl. nem!) de egyre többen hisznek az ‘egyetemes tudás’ eszményében leghiresebb kifejtője: Castiglione: Az udvari ember (1528)

A reneszánsz matematika (amelyet a képzőművészeknek illett megtanulni) Két vonulat antik matematikai ismeretek újbóli fölfedezése - Eukleidész - Arkhimédész - Apollóniusz (kúpszeletek) jeles művelő: Luca Pacioli Leonardo da Vinci eredményeik: arab számjegyek elterjedése (+ zéró), tizedes tört (13. századtól) - ezt sokszort Boethiusnak (6. sz.) tulajdonítják (Püthagoraszt pedig az abakusszal azonosítják)

Misztikus matematika alapja: Platón a számoknak az örök igazságot tulajdonította a neoplatonisták örökségként kezelik pl: Raffaelo: Athéni iskola ( )- Euklídész Pinturicchio: Arithmetica ( ) Eukleidész: Elemek (1577. London, - előszó: John Dee, mágus: a számok okkult erejéről értekezik benne) Pico della Mirandola: „ A számok kínálják az egyik utat afelé, hogy kikutassunk és megértsünk mindent, amit tudni érdemes.”

Eukleidész: Elemek H. Billingsley fordítása, John Dee előszava 1570, London

Raffaelo: Athéni iskola ( ) részlet: Eukleidész

Pinturichio: Arithmetica ( )

Jacopo de’ Barbari: Luca Pacioli portréja (1495)