2005. március 24.Politika és iskola - az Eötvös Károly Intézet konferenciája ISKOLA ÉS POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ Csákó Mihály ELTE TáTK

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció 2 1. A politika kirekesztése Somody Bernadett pontosan állapítja meg vitairatában: „Az iskola törvényes működéséért az intézmény- vezető felel. Végső soron tehát az igazgató felelős azért is, hogy gátat vet-e az oktatási szereplők ilyen politikai kezdeményezéseinek, ő felel az iskolán kívülről érkező politikai véle- ménynek az iskolába való beengedéséért is.”

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció 3 Ezt a felelősséget sokféleképpen gyakorolják, és ezek között valószínűleg nem ritka az a mód, hogy egyszerűen „nem odavalónak” minősítik a témát. (Ezzel magam találkoztam egy pesti gimnáziumban legutóbbi kérdőíves felvételünk szervezésekor.) A pedagógusok hivatkozhatnak arra, hogy „szülői nyomás” alatt állnak. (Erről is volt szerencsém személyes tapasztalatot szerezni, még 1994-ben.)

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció 4 2. A politikai szocializáció A politikai szocializáció kisgyermekkorban kezdődik (Easton és Hess, 1961). Lassan különül el a szocializáció folyamatán belül (Percheron, 1999), és nagy szerepük van benne a különleges időszakoknak – pl. választásoknak.

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció 5 „A képviselő- vagy az önkormányzati vá- lasztások megkülönböztetett időszaknak számítanak, felhívják magukra az állam- polgárok figyelmét és részvételre ösztön- zik őket. Ez utóbbiak tehát jól megfigyel- hető politikai jelenségek a gyerekek szá- mára, és talán a szocializáció fontos pil- lanatai is.” (Percheron, 1999:22)

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció 6 3. Iskolások politikai érdeklődése Az Egyesült Államokban 9-10 éves korban egy jelentős kisebbség úgy érzi, hogy aktívan részt vesz a választásokban: kitűzők viselésével, szórólapokkal stb. Magyarországon ez csak 1990 táján volt mérhető kisebbség – a 13 évesek között.

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció 7 Alacsony érdeklődés, magas önbizalom

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció 8 Szülői és iskolai hatás csökken – a külső nő

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció 9 Túlnyomóan negatív attitűd a politika iránt

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció Az érdeklődő kisebbség Kevésbé negatív a többieknél: de csak néhány százalékkal (3/4 rész nem szereti a politikát, 1/3 rész a választásokat) Beviszi a politikát az osztályba: -választási kampányviták; -aktív kampányolás formájában

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció 11 Az érdeklődő kisebbség hatása

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció 12 Az érdeklődő kisebbség hatása

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció A közoktatás nevelő funkciója Az iskolák nemigen veszik tudomásul a politika jelenlétét a tanulók között. (Strucc- effektus) A pedagógus szerepe: -Nem lehet kötelező az álláspontja -Mércéje a türelem, a megértés, a vita (Egy kommunista filozófiatanár korlátozott – iskolai – toleranciája mint pozitív példa.)

2005. március 24.Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció 14 Hivatkozások: Csákó Mihály, Berényi Eszter, Bognár Éva, Tomay Kyra: Politikai szocializáció Magyarországon a kilencvenes években, Szociológiai Szemle, 2000, 1, Easton, David and Robert D. Hess: The child’s political world, South- West Journal of Political Science, 1961 Percheron, Annick: Az egyén politikai formálódása, in: A politikai szocializáció, in: A politikai szocializáció. Válogatás a francia nyelvterület szakirodalmából Szabó Ildikó és Csákó Mihály szerkesztésében, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999, Szabó Ildikó – Örkény Antal: Tizenévesek állampolgári kultúrája, Minoritás Alapítvány, Budapest, (Minoritás könyvek 5.)