Mezey Barna egyetemi tanár Európai parlamentarizmustörténet (Magyar állam- és jogtörténeti tanszék) Mezey Barna egyetemi tanár Horda, törzs, állam (alapfogalmak) http://www.majt.hu

Amiről szó lesz 0. Alapfogalmak 1. A hordatársadalom 2. A vérségi társadalom 3. A törzsi társadalom 4. A barbár állam kialakulása

0. Alapfogalmak Alkotmány Alkotmánytörténet Állam Államtörténet Parlamentarizmus Jog Jogtörténet

Állam

Állam A társadalom hatékony integrációját biztosító megoldás, történeti jelenség, mely egyidejűleg Hatalmi apparátus Területileg szerveződő igazgatás Fenti célok érdekében működő adóztatás

Az állam funkciói külgazdaság hódító nemzetközi kapcsolatok védelmező külső Szervező funkció Erőszak- funkció belső termelésszervező rendfenntartó elosztó elnyomó társadalomigazgató- és szervező

Államtörténet Adott állam históriája, tehát Az állam létrejöttének, fejlődésének, felbomlásának Az állam-és kormányformák, a főhatalom változásaink, Az államapparátus alakulásának, az egyes szerveknek, szervcsoportoknak Az állam területének, népességének, szimbólumainak valamint A közjognak a története

Alkotmány Földnélküli János aláírja a magna chartát

Alkotmány = Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek összessége, melyek A főhatalom gyakorlására Az állami szervek működésére, az apparátus működésére Állam és polgára viszonyára A polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkoznak

Az alkotmányok két alaptípusa Történeti (vagy íratlan) tradícionális plasztikus rugalmatlan heterogén következetlen értelmezésfüggő Kartális vagy írott politikai akaratformálta rugalmas homogén következetes garanciális

Az angol történeti alkotmány elemei JOG (Law) = írott vagy íratlan jognak, törvényeknek nem minősülő, bírói úton ki nem kényszeríthető konvenciók EGYEZMÉNYEK (Conventions) = írott vagy íratlan jognak, törvényeknek nem minősülő, bírói úton ki nem kényszeríthető konvenciók

Az angol történeti alkotmány elemei EGYEZMÉNYEK (Conventions of the constitution) JOG (Law) 1. Staute Law (törvényi jog) = Acts of Parliament 2. Common Law (szokásjog, bírói esetjog) politikai magatartásszabályok király jogállása parlament jogállása miniszterek jogállása

Az angol történeti alkotmány elemei 1. Staute Law (törvényi jog) = Acts of Parliament (kb. 350 törvény) Magna charta libertatum (1215) Petition of right (1628) Habeas corpus act (1679) Bill of rights (1689) Act of settlement (1701) Stb.

Alkotmánytörténet Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek , így A főhatalom gyakorlására Az állami szervek működésére, az apparátus működésére Állam és polgára viszonyára A polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó princípiumok alakulásának története

Politika

Politikatörténet Politika = az a társadalmi tevékenység, melynek során a fontos döntéseket a közösségben és a közösség számára meghozzák. Politikatörténet = a döntések meghozatalára irányuló tevékenység (cselekvések, intézmények, programok, kapcsoalatok,stb,) története

Politikatörténet Politika ≠ Állam Politikatörténet ≠ Államtörténet Politika ≠ Alkotmány Politikatörténet ≠ Alkotmány-történet

Jog A nürnbergi per vádlottjai

A jog A jog szó használata Magyarországon a 19. század (1827) előtt: jus (vagy) törvény, igazság, hatalom

A jog 1827 után első ízben 1827-ben a mai értelemben (Pauly Károly: Magyar tiszti írásmód a polgári igazgatás és törvénykezés szótárával, Budán 1827)

a yog, jog szócska értelmében kettévált A jog etimológiailag: yog = egyenes, egyenes irány Vö. francia:droit, olasz:dritto, német: Recht a yog, jog szócska értelmében kettévált s kifejlődött belőle helyes, igaz, jó jobb, jó

A jog feladata a társadalomban a jog = magatartásszabály, melyet a közösség ilyen vagy olyan módon kikényszerít vagy amit a társadalom jogkövető, módon betart A jog tehát rendező eszköz és a egyben az uralmon lévők hatalmi eszköze is elképzeléseik valóra váltásához, érdekeiknek megfelelő magatartások betartatásához.)

Két legjellegzetesebb formája: A jog A kényszerítő erő jellege változik. Két legjellegzetesebb formája: a közvélemény ereje és a hatalmi erőszak.

A jog A jog „kezdete” ubi societas ibi ius

Erős szabályozási igény A jog A jog az ősi társadalomban Erős szabályozási igény Kiszolgáltatottság Szolidaritás, kohézió Egymásra utaltság Jogkövetés

A jog kofliktuskerülés, konfliktuskezelés a jog jelentése: szocializációs folyamatok + tabuk kofliktuskerülés, konfliktuskezelés Jogkövetés A konfliktusok kezelői: közvélemény+ vezetők A konfliktuskezelés eszközei: Jogszabályok alkalmazása, kikényszerítés

A jog A jog jellegének megváltozása Kiszolgáltatott- ság csökkenése Csökkenő egymásra utaltság Növekvő érdekellentétek Kényszerítés növekedése jogkövetés csökkenése, jog tekintélyvesztése

A jog konfliktuselnyomás A jog új értelme: a politikai osztály Önkéntes megoldási igény nélkül (helyett): konfliktuselnyomás Melynek eszközlője a politikai osztály Eszköze (és feltétele) kényszerítő apparátus

A jog Megjelenési formája a jogszabály Területei: a jogalkotás, a jogképződés és a jogalkalmazás

Jogtörténet a társadalmi élet szempontjából leglényegesebb viselkedésmódok, magatartások általános szabályozósának valamint az előírt magtartások kikényszerítésének története

1. A hordatársadalom

A hordatársadalom jellemzői esetleges viszonyok alapján, a fennmaradás érdekében (a sikeres vadászatra mint gazdasági célra) szerveződő alkalmi közösségek

A hordatársadalom jellemzői közösséghez fűződő laza kötelékek gyermekutánpótlás harmadlagos jelentősége a konfliktusok kiválással történő levezetése önzés rendezetlen szexualitás az uralom jellegzetes szerepe brutális versengés

(rokonság, család, nemzetség) 2. A vérségi társadalom (rokonság, család, nemzetség) =

A vérségi társadalom jellemzői vérrokonságon alapuló szokásszerű társadalomszerveződés, a biológiaival szemben a szociális törvényszerűségek fölényévek kialakult szolidáris szerkezetekből épül fel

A vérségi társadalom jellemzői közösséghez fűződő erős kötelékek gyermekutánpótlás hangsúlyos jelentősége a konfliktusok csoporton belüli kezelése szolidaritás vérségi nyilvántartáson nyugvó rendezett szexualitás az vérségi demokrácia jellegzetes szerepe

A nagycsalád Vérközösség Munkaközösség Elosztási közösség Vagyonközösség Élet-és házközösség Szakrális közösség Jogközösség

A nemzetség tagjai a vérségi összetartozást tudatosan vallják rokonokságon alapuló csoport mely nem tartja fenn az együttes gazdálkodást és a közös vezetést sem az élet-és házközösséget, de tagjai a vérségi összetartozást tudatosan vallják "várományosi közösség”. a vérségi kötelékek legmagasabb foka (férfi- és női ágak nyilvántartása) funkciója a koordináló feladatok ellátása és közös katonai vállalkozások szervezése.

(Törzs, törzsszövetség) 3. A törzsi társadalom (Törzs, törzsszövetség)

Életmódváltozás: a katonai demokrácia nemzetségek a vérségi szerveződés a nemzetségi nyilvántartás vérségi a demokráciát egyenlőségi elosztás termelés alapú gazdálkodás vagyoni egyenlőség társadalmi egyenlőség törzsek politikai szerveződés szomszédsági nyilvántartás katonai demokrácia egyenlőtlen, zsákmányoláson alapuló elosztás zsákmányoláson alapuló gazdagodás vagyoni egyenlőtlenség társadalmi egyenlőtlenség

A törzs Az életmódváltozásból következendően kialakult politikai alapú társadalomszerveződés fő funkciója a harci erő fokozása (támadás és védelem biztosítása) ennek megfelelő katonai(politikai szervezet) kialakítása és működtetése a sikeres hadi vállalkozások garantálása ennek érdekében a nemzetségek közötti kapcsolatok koordinálása

A törzsszövetség vérségi háttér nélküli politikai kapcsolatrendszer A minél nagyobb katonai erő biztosítására létrejött megállapodás és politikai szervezeti konstrukció az együtt élő törzsek között. vérségi háttér nélküli politikai kapcsolatrendszer a hadakozásnak (a politikai hatalomnak) alárendelt katonai és politikai szervezet törzsek fölötti irányítási, igazgatási és igazságszolgáltatási struktúra

4. A barbár állam A törzsi-törzsszövetségi rendszer katonai demokráciájából kifejlődött katonai jellegű államalakulat, mely még akceptálja a vérségi szervezeteket, de már túlnyomó jelentőséget biztosít a politikai konstrukciónak. ►a területi szempontú hatalomgyakorlás előtérbe kerülése ► az adóztatásra (még: zsákmányolásra) épített pénzügyek ► a hadsereg professzionalizálódása ► az adminisztratív apparátus kialakítása ► a társadalmi rétegződésnek megfelelő hatalmi struktúrák

A barbár állam De (amitől demokrácia) ► még a törzsi demokrácia formai érvényesítése ► a fegyverképes férfiak politikai befolyásának érvényesülése ► törzsi szerkezetre épülő hadsereg ► a szabad germánok „jogainak” biztosítása