Választójog és választási bíráskodás

Reformjavaslatok a XVIII. században  Cél: a képviseleti rendszer alapjainak kiszélesítése  Hajnóczy József Alkotmánytervezete (1790)  A törvényhozásban csak azok vegyenek részt, akik saját jogon földbirtokkal rendelkeznek  1790/91. országgyűlés  Bizottság felállítása a városok szavazati jogára vonatkozó tervezet kidolgozására

Reformjavaslatok a XVIII. században  Martinovics Ignác „Magyarország új alkotmányának tervezete” (1793)  Három rend képviselői egykamarás rendszerben  A nemesség jövedelme, a „harmadik rend” népessége arányában választana képviselőt  Berzeviczy Gergely Alkotmánytervezete (1809)

Reformjavaslatok a XIX. században  Megyegyűlések (1843)  Népképviselet megvalósítása  Ellenzéki Nyilatkozat (1847)  Népképviseleti parlament  Országgyűlési bizottság (1847)  Szabad királyi városok országgyűlési részvételi jogának vizsgálata, javaslat kidolgozása

1848:5. tc.  Ghyczy Kálmán – Kossuth Lajos – Szemere Bertalan  „Ideiglenes” törvény  Aktív és passzív választói jogosultság

1848:5. tc. Aktív választójogi feltételekPasszív választójogi feltételek FérfiAktív választójog feltételei Magyarországon született vagy honosították 24. életév betöltése 20. életévét betöltötteA magyar nyelv tudása Nem állt atyai, gyámi vagy gazdai hatalom alatt Hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem állt Törvényesen bevett valláshoz tartozott Vagyoni cenzus Értelmiségi cenzus

1848:5. tc.  Választókerületek  Választási előkészületek  Székhely megállapítása  Központi Választmány felállítása  Választás  Választás napjának kitűzése  Ajánlás megtétele  Szavazatszedő Választmány  Jegyzőkönyv – mandátum

Választási bíráskodás  Igazolás  Vizsgálat elrendelése  Szavazás módja (Házszabályok)  Választás megsemmisítése

Választások megsemmisítése Érvénytelenségi okok 1. Választás előkészítése során felmerült törvénysértések, szabálytalanságok 2. Választás lefolyása alatti törvénysértések  Választókerület székhelyének jogtalan áthelyezése  Eljárási szabályok megsértése  Nyílt erőszakoskodás  Csalás  Etetés-itatás, vesztegetés 3. Képviselővé választott személyében rejlő okok

Választási bíráskodás a XIX-XX. században  Eötvös József és Tisza Kálmán indítványa (1868)  Képviselőház tagjaiból választott 7 tagú bíráló bizottság  Választójogi novella (1874:33. tc.)  Kúria – de a gyakorlatban továbbra is a Képviselőház járt el

Választási bíráskodás a XIX-XX. században  1899:15. tc. az országgyűlési képviselő- választások feletti bíráskodásról  a Kúria tanácsai és a Képviselőház bíráló bizottsága együtt járt el Abszolút érvénytelenségi okokRelatív érvénytelenségi okok Passzív választójog hiányaHarmadik személy törvényellenes magatartása a képviselő javára A képviselő törvényellenes magatartása a választási előkészületek vagy a választás során A szavazás akadályozása A választási elnök vagy a szavazatszedő küldöttség törvényellenes magatartása

Választási bíráskodás a XIX-XX. században  Hatékonyabb megoldások keresése  Közigazgatási Bíróság  Vegyes parlamenti bíróság  Kúria (1908:37. tc.)

Választási bíráskodás a XIX-XX. században  évi VIII. tv. a nemzetgyűlési választásokról  Választási Bíróság: a Kúria, a Közigazgatási Bíróság, a Népbíróságok Országos Tanácsa bíráiból, valamint a választásokon induló demokratikus pártok képviselőiből