A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja Előadó: Oláh Anita Khetanipe Egyesület Cím: 7621 Pécs, Béri Balogh Ádám u. 3. Tel.: 72/ Fax: 72/ Mobil: 20/ „ROMÁK A MUNKAERŐPIACON” konferencia Pécs, szeptember 28. Pécs, szeptember 28.

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja „ROMÁK A MUNKAERŐPIACON” konferencia Pécs, szeptember 28. Pécs, szeptember 28. A cigányság rövid története, kiemelten ennek hazai vonatkozásai

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja „ROMÁK A MUNKAERŐPIACON” konferencia Pécs, szeptember 28. Pécs, szeptember 28. Az őshazától Európáig  A cigányok/romák őshazája Észak-India nyugati területe – Pandzsab.  A romák/cigányok i.sz. 700 és 1000 között indultak el indiai őshazájukból.  Az elvándorlás több hullámban történt meg.  Nem elképzelhetetlennek tűnő elmélet, hogy nem Indiából, hanem Közép-Ázsiából érkeztek a cigányok.  Egy másik feltételezés szerint a cigányok Indiából i.sz körül keltek útra.  Kb. másfél évszázadot tartózkodtak a romák/cigányok Perzsia területén.  A vándorlás során Örményországba jutottak el.  A szeldzsuk törökök támadást indítottak.

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja „ROMÁK A MUNKAERŐPIACON” konferencia Pécs, szeptember 28. Pécs, szeptember 28. A cigány/roma népesség Európa területén  A XV. Sz. –ban Magyarországon a cigány/roma népesség jelentős része a Német Birodalom, Svájc, Franciaország területére vándorolt tovább.  Több ország területéről kitiltották, üldözték a cigányokat.  Az 1400-as évek végén számos országban pl. Svájc törvények szabályozták a cigány/roma népesség életét.  A XVI. sz. –ban általánossá vált az erőszakos asszimilációs politika.  A XIX. sz.- tól a „náci harci gépezetnek” cigány/roma esett áldozatul.

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja „ROMÁK A MUNKAERŐPIACON” konferencia Pécs, szeptember 28. Pécs, szeptember 28. A roma/cigány népesség Magyarországon – A 19. századig  A romák/cigányok a 15. század idején jelentek meg Magyarországon.  Az 1400-as évektől a cigányok vándorló életmódot folytattak, melyek zavartalanságát a menlevelek biztosították.  A Habsburg-uralom alatt a cigányellenes törvénykezés érvénybe lépett Magyarországon is.  I. Lipót 1701-ben törvényen kívül helyezte a cigányokat.  Mária Terézia évi rendeletében kiutasított az országból minden cigányt, aki nem telepedett le, további rendeleteivel pedig teljes asszimilációt szorgalmazott.  II. József folytatta az erőszakos asszimiláló politikát, illetve kiterjesztette azok érvényességét Erdélyre is.  Mária Terézia és II. József rendelkezéseit Magyarország és Erdély nagy részén sem a hatóságok, sem a cigányok nem vették túl komolyan.

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja „ROMÁK A MUNKAERŐPIACON” konferencia Pécs, szeptember 28. Pécs, szeptember 28. A cigány népesség területi elhelyezkedése Magyarországon Forrás: KSH, a évi Népszámlálás adatai)

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja „ROMÁK A MUNKAERŐPIACON” konferencia Pécs, szeptember 28. Pécs, szeptember 28.

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja „ROMÁK A MUNKAERŐPIACON” konferencia Pécs, szeptember 28. Pécs, szeptember 28. A cigányság helyzete Magyarországon 1945-ig  Az 1893-ban tartott cigányösszeíráskor cigányt írtak össze hazánkban.  1931-től a vándoripari engedélyek kiadását korlátozták tovább nehezítve ezzel a cigányság életkörülményeit, hiszen a munkavállalási lehetőségeket tovább szűkítették a cigányok számára. Egy 1938-as rendelet szerint minden cigányt gyanús egyénnek kell tekinteni.  Endre László későbbi államtitkár 1934-es követelése a cigányok koncentrációs táborba való zárásáról és a férfiak sterilizálásáról a közvetlen előzményeit és alapját képezik a magyarországi romák holokausztjának.

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja „ROMÁK A MUNKAERŐPIACON” konferencia Pécs, szeptember 28. Pécs, szeptember 28. A cigányság helyzete Magyarországon 1945-től napjainkig  A cigányok 70-80%-a a társadalomtól elkülönülten, telepeken élt kóborcigányok sátrakban, míg a letelepedettek vályogkunyhókban.  A telepeken erőszakos mosdatások, fertőtlenítések folytak, ha bűncselekményt követett el valaki, a rendőrség sorra vette a telep lakóit, akik védelem nélkül álltak a hivatalos szervvel szemben.  A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége az ötvenes években a cigány értelmiségiek – László Mária kezdeményezésére alakult meg.  1965-ben indítottak egy, a cigánytelepek felszámolására irányuló programot – az állandó keresettel rendelkezők kedvezményes kamatú kölcsönt vehettek fel „CS” lakások építésére, illetve régi parasztházak felújítására.  Az 1980-as évek végére a cigányság helyzete sokat javult.

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja „ROMÁK A MUNKAERŐPIACON” konferencia Pécs, szeptember 28. Pécs, szeptember Létrejöttek a kisebbségi, köztük a cigány önkormányzatok. - Kialakult egy cigány értelmiségi réteg. - Romológia tanszékek szerveződtek. - Jelentősen megszaporodott a cigánysággal foglalkozó publikációk. - Cigány nyelvű kiadványok száma megnőtt. - Cigány nemzetiségi iskolák jöttek létre.

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja „ROMÁK A MUNKAERŐPIACON” konferencia Pécs, szeptember 28. Pécs, szeptember 28. Köszönöm megtisztelő figyelmüket