DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók ÁVF – Statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazása

Mi a demográfia? Lényegében alkalmazott statisztika (szó szerinti fordításban a népesség leírása), az emberi népesség nagyságára, összetételére és ezek változásaira vonatkozó adatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése.

Miért fontos az önkormányzati szakirányon? A népesedési helyzet áttekintése A népesedési folyamatokat befolyásoló helyi politika kialakítása Az önkormányzati ellátási feladatok méreteinek és szerkezetének rövid és hosszabb távú meghatározása A helyi fejlesztéspolitika feltétel- és célrendszerének kialakítása

Miért fontos a nonprofit szakirányon? A nonprofit szervezet működési környezetének áttekintése A szolgáltatási stratégia kialakítása A potenciális tagok ügyfelek támogatók önkéntes segítők feltérképezése

A demográfiai adatok típusai I A népesség mint álló sokaság jellemzésére szolgáló, a népesség nagyságát és a népesség nem, életkor, családi állapot, iskolázottság, foglalkozás, lakóhely stb. szerinti összetételét leíró adatok

A demográfiai adatok típusai II A népességi változásokat, eseményeket tükröző mozgó sokaságok adatai (összefoglaló néven népmozgalmi statisztika): születések, halálozások, házasságkötések, válások, lakóhely-változtatások.

A demográfiai adatok forrásai A népesség számára és összetételére vonatkozó adatok legfontosabb forrása a nagyjából 10 évenkénti népszámlálás. A két népszámlálás közötti időszakra vonatkozó adatokat a „népesség továbbvezetés” biztosítja. A népességi események, változások számbavétele a hatósági nyilvántartások alapján történik.

A népességszám mutatói Jelenlevő népesség: Az eszmei időpontban az adott közigazgatási egységben tartózkodott személyek száma Lakónépesség: Az adott területen lakóhellyel rendelkező (és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező) és az ugyanitt tartózkodási hellyel rendelkező személyek száma Állandó népesség: Az adott területen állandó lakóhellyel rendelkező személyek száma

A népesség összetétele Jellemezhető az adott ismérv szerinti abszolút számokkal és megoszlási viszonyszámokkal. Például: A település 2500 lakóján belül a nők száma 1500, aránya 60 %. Egy jellemző szerinti összetétel ábrázolására többnyire kördiagramot, összehasonlítási célokra sávdiagramot használunk. A nem és az életkor szerinti összetétel együttes ábrázolási módja a korfa.

A népmozgalmi mutatók típusai A természetes népmozgalom mutatói: Születések Halálozások Születések és halálozások különbözete: természetes szaporodás vagy fogyás A mechanikus népmozgalom mutatói: Elvándorlás Odavándorlás Vándorlási különbözet

Népmozgalmi arányszámok Ezer lakosra vagy valamely speciális népességcsoport ezer főjére jutó születések, halálozások, házasságkötések válások száma Nyers és tisztított arányszámok

Születési arányszámok Az összes és az élveszületések aránya A tisztított születési arányszámok A termékenységi arányszám: Az ezer szülőképes korú (15–49 éves) nőre jutó születések száma A korstruktúra és a termékenység együttes hatása a születések, s ezáltal a népességszám alakulására

Halálozási arányszámok A halálozások ezer lakosra jutó és egyes életkori csoportokra jutó száma A halálozási valószínűségek korcsoportonkénti különbségei A halandósági tábla A születéskor és a különböző életkorokban várható átlagos életkor, illetve élettartam.

A népességszám előrejelzése Egyszerű trendszámítással A változást befolyásoló összetevők (születések, halálozások, vándorlás) tendenciáinak összegzésével Az egyéb befolyásoló tényezőket (pl. nem és kor szerinti összetételt) is figyelembe vevő modellek segítségével