ÁVF Társadalmi részvétel 1. A társadalmi részvétel fontossága az egyén és a társadalom szemszögéből ÁVF Társadalmi részvétel 1.

Egyén és társadalom kapcsolatrendszere Informális Formális közvetítő szervezetek Egyén Társadalom

Az egyén mint társas lény I. A társadalmi kapcsolódások fontossága az egyén szempontjából A fennmaradás elemi szükséglete Komfort és stimuláció (Scitovsky Tibor) A valahová tartozás igénye A hasznosságtudat fontossága A társadalmi eligazodás szükségessége A referenciacsoport szerepe

Az egyén mint társas lény II. A társadalmi kapcsolódások fontossága az egyén szempontjából A döntések megkönnyítése, visszaigazolása A biztonságérzet fenntartása A társadalmi státus kialakítása A társadalmi státus megszilárdítása, szimbolikus megjelenítése

Az egyén mint társas lény III. A társadalmi kapcsolódások fontossága az egyén szempontjából Lelki megerősítés és gyakorlati védelem a külvilágból érkező csapások és támadások ellen Szolidaritási háló A külső körülmények kollektív befolyásolásának lehetősége

A társadalmi tőke fontossága a társadalom és a gazdaság szempontjából A társadalmi tőke (social capital – Robert Putnam) hozzájárulása a fejlődéshez Az együttműködési készségek jelentősége A normarendszer szilárdságának fontossága A bizalom jelentősége

A civil társadalom fontossága a társadalom és a gazdaság szempontjából Komplex társadalmi szükségletek kifejezése, aktív kezelése A pluralizmus és a társadalmi sokszínűség védelmezése, erősítése Mechanizmusok a kormány és a piac közvetlen társadalmi ellenőrzésére, befolyásolására

A társadalmi dilemma definíciója A társadalmi dilemma olyan döntés- illetve konfliktushelyzet, amelyben a szemben álló felek, ha mindannyian önérdekük optimális érvényesítésére törekszenek (domináns stratégia), végül külön-külön is és együttesen is rosszabbul járnak, mint ha érdekeiket egyeztetve összehangoltan cselekedtek volna (kooperatív stratégia). (Hankiss Elemér)

A társadalmi csapda definíciója A társadalmi csapda olyan hibás, a társadalom ellenőrzése alól már kicsúszott automatizmus, amely egy adott társadalmi dilemma rossz, szűken önérdekű megoldásának következtében (a domináns stratégiák eluralkodása, a kooperatív stratégiák hiánya miatt) alakult ki, a döntést hozók szándékával ellentétes eredményre vezet.

A fogoly dilemmája 1. fogoly Vall Nem vall 2. fogoly 5+5=10 0+10=10 10+0=10 1+1=2

A társadalmi csapdák néhány típusa A közlegelők tragédiája: az egyéni haszon lehetősége domináns stratégia kialakítására csábít A hiányzó „hős” csapdája: a kollektív felelőtlenség A „futok a pénzem után” csapdája: lélektanilag indokolt irracionalitás

A társadalmi csapdák elkerülésének és felszámolásának feltételei A szereplők bízzanak egymásban. (Putnam) A szereplők tudják, hogy megbízhatnak a többiekben. Biztosított legyen az információáramlás. A társadalmi károk tudatosítása. Összefogás, „koalíció” a társadalmi csapdák elkerülésére/felszámolására.

A „közlegelők tragédiája” a magyar nonprofit szektorban Háttér: Általános pénzhiány, magas adószint Domináns stratégia: „Számlás foglalkoztatás” Következmények: Egyre inkább ellehetetlenülő egészségügyi és nyugdíjbiztosítás, s az ebből finanszírozott szolgáltatások és kifizetések hanyatlása A nonprofit szektor gyengesége A munkavállaló és a szervezet permanens jogsértése és kiszolgáltatottsága

A „hiányzó hős” csapdája a nonprofit szektor érdekeinek képviseletében A „potyautas” jelenség érdekképviseleti összefüggései Az „alkalmi hősök” megjelenésére alapozott szektorszintű érdekképviselet A 90-es évek adóvitái - alkalmi koalíció 1% – alkalmi szakértői koalíció NCA – államigazgatási pozícióban levő szakértők