Alapfogalmak, definíciók ÁVF Civil társadalom 1
A civil társadalom fogalmának történeti fejlődése, változásai I. Ókor (Arisztotelész): politikai társadalom, amelyben az aktív állampolgárok alakítják a politikai közösség ügyeit (leigázott népek, rabszolgák, nők kizárása) XVII- XVIII. század (Hobbes, Locke, Ferguson): a civil társadalom szembeállítása a természeti állammal, a társadalmi szerződés és jogrend által működtetett társadalomé a despotizmussal – civil/vad ellentét
A civil társadalom fogalmának történeti fejlődése, változásai II. XIX. század: Hegel: A civil társadalom (gazdasági és társas kapcsolatok) elkülönülése az államtól (a kormányzástól és a direkt politikától) Marx: A civil társadalom fogalmának azonosítása a polgári társadalommal, leszűkítése a gazdaságra (önző érdekek hajszolása, elidegenedés) Tocqueville: Önszerveződés és demokrácia kapcsolata (civil társadalom említése nélkül)
A civil társadalom fogalmának történeti fejlődése, változásai III. XX. század első fele (Gramsci): A civil társadalom az állam és a piac között elhelyezkedő intézmények társas érintkezések világa Államszocialista időszak (Konrád, Havel, Michnik): A civil társadalom mint a diktatórikus állammal való szembenállás, önszerveződés közege, „antipolitika”, „párhuzamos polisz”, „hatalomnélküliek hatalma”
A civil társadalom mai fogalma* A modern civil társadalmat a civil kezdeményezések és önszerveződések változatos formái alkotják, s egy olyan, az elemi emberi jogok érvényesülését garantáló jogrendszer intézményesíti, amely tiszteletben tartja a társadalom sokszínűségét. A civil szervezetek közvetítenek az állam és polgárai, valamint a gazdasági hatalom és az állampolgárok között *Arató nyomán
A civil társadalom intézményeinek szerepe I. Eszközül szolgálnak a különféle komplex társadalmi szükségletek kifejezéséhez és a társadalmi problémák aktív kezeléséhez. Az embereket arra ösztönzik, hogy a társadalmi élet minden területén állampolgárokként viselkedjenek, ne hajoljanak meg az államhatalom előtt, ne hagyatkozzanak annak jóindulatára.
A civil társadalom intézményeinek szerepe II. Védelmezik és erősítik a pluralizmust és a társadalmi sokszínűséget, így a kulturális, etnikai, vallási, nyelvi (és egyéb) identitástudatot is. Létrehozzák azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a kormány és a piac a közösség által ellenőrizhető és felelősségre vonható.
Nonprofit szektor és civil társadalom
A nonprofit intézményegyüttes összefoglaló elnevezései Nonprofit szektor Civil szektor (civil szféra) Civil társadalom Harmadik szektor Szociális gazdaság Önkéntes szektor Független szektor Nem-kormányzati szektor
A nonprofit szervezetek különböző elnevezései Civil szervezet Önkéntes (öntevékeny szervezet) Önszerveződés NGO (non-governmental organization) nem kormányzati szervezet
A nonprofit szektor definíciójának elemei I. 1. A nonprofit szektor szervezetei nem profitorientáltak. Ez nem a profitszerzés megtiltását, hanem az esetlegesen elért profit szétosztásának tilalmát jelenti. Ez az önként vállalt korlátozás különbözteti meg a nonprofit szervezeteket a versenyszféra vállalkozásaitól.
A nonprofit szektor definíciójának elemei II. 2. A szervezetek közhatalmi funkciót nem gyakorolnak, továbbá nem függnek közvetlenül a kormányzattól. Ez a függetlenség elsősorban működési, gazdálkodási, vezetési autonómiát jelent, és nem a költségvetési pénzeszközök felhasználásának tilalmát. A nonprofit szervezeteket ez az autonómia különbözteti meg az állami szektor intézményeitől.
A nonprofit szektor definíciójának elemei III. 3. A szervezetek intézményesültek, s ennek megfelelően szabályos vezetőségük és kialakult működési szabályaik vannak, bejegyzett szervezetek. Ez az intézményesültség a háztartásokon belül és az informális szférában nyújtott, szintén nem profitorientált szolgáltatásoktól különbözteti meg a nonprofit szervezetek tevékenységét.
A nonprofit szektor definíciójának elemei IV. 4. A nonprofit szektort alkotó szervezetekre általában a valamilyen szintű, közvetlen vagy áttételes közhasznúság a jellemző. 5. Működésükben az öntevékenység (az ellenszolgáltatás nélkül végzett munka) és az önkéntes adományok kisebb-nagyobb szerepet játszanak. 6. Politikai szerepvállalásuk korlátozott, nem törekedhetnek a politikai hatalom megszerzésére. A politikai pártok nem tekinthetők nonprofit szervezetnek.
Nonprofit szervezeti formák a magyar jogrendszerben Nonprofit definíciónak megfelelő formák: Alapítvány Közalapítvány Egyesület (társadalmi szervezet) Köztestület Közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság Nonprofit definíciónak meg nem felelő formák: Politikai pártok Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak ?????????? Egyházak ??????????
Jogi és statisztikai fogalom
A nonprofit szervezetek közhasznúsági besorolása A közhasznú szervezetekről szóló törvény (nonprofit törvény) a nonprofit szervezetek három fajtáját különbözteti meg. Explicit módon: Közhasznú szervezetek Kiemelkedően közhasznú szervezetek Implicit módon: Közhasznú minősítéssel nem rendelkező szervezetek
FELADAT Kérem, írja fel egy papírra mindazoknak a nonprofit szervezeteknek a nevét, amelyek a következő 2 perc alatt eszébe jutnak!