A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év máj. 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabad nap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepeli. Máj 1-je nem csak a munka ünnepe, hanem katolikus ünnep is.
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.
Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzé tette a munkások követelését.A követelés ervényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak. A mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket.
Dávid házából való ácsmester, nevelt fia Jézus tőle vette át az ábrahámi örökséget, így vált az Ószövetségi jövendölések beteljesítőjévé. A jegyesek és iparosok védőszentje. Május 1.-én őt ünnepeljük ben IX. Piusz pápa az egyház védőszentjévé választotta. A spanyol Avilai Nagy Szent Teréz, látomásban sokat tudott meg Szent Józsefről, például hogy gyermek korában, szüleitől kapott zsebpénzéből, a szegényeket támogatta alamizsnálkodásával. Egészen fiatalon könyv nélkül tudta idézni a zsoltárokat és más ószövetségi könyveket. Soha senkivel nem vitatkozott, és éppen szerénységével, szelídségével győzte meg az embereket.