A vidéki élettér jövője - szegénység vagy élhető környezet Velez Zoltán Szent István Egyetem Gazdasági Tanácsának Elnöke Címzetes Egyetemi Docens Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON 2006 november 16.

Alapvetések Előadásom, nem tér ki az egészségesen fejlődő országrészekre, a főváros és a megyei-jogú városok aglomerációjára. Mondanivalóm közvetlenül érint közel 2 millió embert az ország Észak-Keleti, Keleti, Dél-Nyugati, valamint Dél- és Közép-Dunántúli térségeiben. A globalizáció, értelmezéséhez szorosan hozzátartozik a regionalitás, a hely szerepe, és szelleme.

A vidék és a közelmúlt A rendszerváltás legnagyobb vesztese a vidék és a benne élő roma társadalom. Érdemtelenül megdőlt az agrártermelés birtokszerkezete. Fölborult a vidék társadalma, megrendültek gazdasági alapjai . Elvesztette aktív és motivált értelmiségének jelentős részét. Megkezdődött a népességi viszonyok jelentős átalakulása, nem csak etnikai összetételében, hanem gerontológiailag is. A vidék a nagyvárosok népesség-tartalékává vált. Nincs sem vidék, sem agrárstratégiánk

A vidék jelene Nem tudjuk, vagy nem akarjuk kimondani, milyennek szeretnénk látni és alakítani a vidék Magyarországát. A vidékfejlesztés hangzatos szlogenje gazdasági értelemben felértékeli, de gazdasági erejében nem erősíti a vidéket. Nem dőlt el, hogy a 2500 milliárd Ft., agrár- és építőipari lobbyk érdekét, vagy az egészséges vidéket fogja-e szolgálni. Folyamatban van egy „vidéki gerontológiai Trianon”, amelynek a politika, a fiatal generáció, és az egész ország tevékeny szemlélője.

Nincs rendszerszemlélet. Vidék egészségügy nincs a közgondolkodásban Nincs rendszerszemlélet. Vidék egészségügy nincs a közgondolkodásban. Pénz centrikus, mivel alapvetően forráshiányos. Nem túlélési koncepciókban gondolkodik, hanem pillanatnyi konfliktus-, és forrás kezelésben. Fogja a rendszerváltás illúziójának, lásd iskolakérdés, saját önkormányzat. A vidék jelene II.

A politikai és társadalmi kiegyezés vidéki lét esélye Az ország lakossága várhatóan 2025 re jelentős mértékben csökken. A felerősített nemzeti érzelmek nem teszik lehetővé a más országokból történő lakosság és munkaerő-pótlást. Társadalmi és politikai kiegyezés esetén Magyarország lehet az első Európában, amely szabályozott keretek között egészíti ki lakosságát.

A politikai és társadalmi kiegyezés a vidéki lét esélye. II A politikai és társadalmi kiegyezés a vidéki lét esélye. II. A vidék már középtávon sem lehet a munkaerő-pótlás bázisa. A romák térségi gettósodása, komoly egészségügyi problémákat hoz be a vidék társadalmába. Az oktatás együtt fog mozogni az egészségüggyel. A gazdaság sajátos eszközeivel megoldja a várható munkaerő hiányát. A városokba olcsó munkaerő (török, pakisztáni) áramlik be.

Csökkenő lakosság leértékelődő családi vagyon Csökkenő lakosság leértékelődő családi vagyon. Az ingatlanvagyon egyes vidéki térségekben, főleg a keleti és észak keleti részeken, már ma is leértékelődik, reális ingatlan- piac nincs. A családi gazdaságok földje leértékelődik a leszakadó térségekben. A bankok finanszírozási hajlandósága gyenge. A kis- és közép vállalkozások erősödése, illetve létrehozása a munkaerő általános rossz állapota miatt szinte kizárt. A felsorolt problémák begyűrűznek a gazdaságilag egészséges tájakra is.

Egy prekoncepció néhány eleme Románia Uniós csatlakozása után a határ mentén lévő területek gazdasági és társadalmi folyamatai új irányokat vehetnek. A határ menti térségek eltérő gazdasági fejletsége a térség gazdaságának interregionális átrendeződését eredményezheti. Az innovációs és aglomerációs központok átkerülhetnek, a nagyobb tudáspotenciállal és hagyománnyal rendelkező Partiumba.

A prekoncepció néhány eleme II. Nyugat-Románia agroökopotenciálja, a térség erős gazdasági potenciáljával a versenyképesség szempontjából közép távon maga mögé utasíthatja a tiszántúli megyéket. A két térség eltérő,és azonos agrárstrukturális jellemzői (üzemméreti szerkezet, földhasználat, termelési struktúra, technológiai modernizáció, feldolgozóipar, földtörvény stb.) középtávon a román élelmiszergazdaság számára komparatív előnyöket jelentenek. A nyugat-romániai területek, – erősebb gazdasági beszívó képességük miatt – Magyarország keleti területeinél jóval kedvezőbb helyzetben várják az Európai Unió különböző támogatáspolitikai eszközeit.

Nagyvárad: Lakosság: kb. 230.000 fő Nemzetközi repülőtér Iskolák: Általános 48,Középiskolák, gimnáziumok 19, Szakmunkásképzők 8Szakközépiskolák 22 Egyetem: -a XIX. Század elején alapították,jelenleg 15 kar, 2 kutató központ, 19.000 hallgató, 2.000 oktató (1.000 Professzor) - 5 kollégium - Tempus, Phare, Socrates, Leonardo nemzetközi programokban vesznekrészt Főbb kulturális intézmények: Román Nemzeti Színház, Magyar Nemzeti Színház, Gyerekszínház, Bábszínház Filharmonikus zenekar, 2 Mozi, 6 Múzeum, több mint 10 kórus, 8-10 néptánccsoport Egészségügyi intézmények:6 Kórház, 28 Rendelőintézet1 Vérellátó 7 „Poliklinika” 68 gyógyszertár, 214 magán rendelő

Arad: Lakosság: kb. 187.000 fő Működő nemzetközi repülőtér Egyetemek: „Aurel Vlaicu”, 1990-ben alapítva 13 fakultás, 5.600 hallgató, 341 oktató, EU akkreditált „Vasile Goldis”, magánegyetem 9 fakultás, több mint 15.000 hallgató, 800 oktató, külső előadó, EU akkreditált Főbb kulturális intézmények: Román Nemzeti Színház „Marionette Színház” Filharmonikus zenekar

Temesvár: Lakosság: kb. 400.000 fő Működő nemzetközi repülőtér Egyetemek: Műszaki Egyetem (Politechnika), 1921-ben alapították 9 kar, 10.000 hallgató, 900 oktató „Universitatea de Vest”, 1944-ben alapították 10 kar, 9.000 hallgató, 672 oktató, saját egyetemi könyvtár Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, 1945-ben alapították 15 kórházban működtetnek egyetemi klinikát, kb. 3.500 helyi és külföldi hallgató Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem 6 kar, 1.600 hallgató, 220 oktató, kb. 1.600 ha gyakorló földterülettel rendelkezik az egyetem a hallgatók részére Főbb kulturális intézmények:Román Nemzeti Színház, Magyar Nemzeti Színház, Német Nemzeti Színház,Opera,Filharmonikus zenekar,Francia Kulturális Intézet Konzulátusok: Ausztria Németország Olaszország

A lehetséges jövő A politikai pártok eltérő módon láttatják a népességi probléma megoldását. A jobboldal a határon túli magyarságot kezeli népesedési tartalékként. A baloldalnak nincs elképzelése, csak a piacgazdaság szabályzó erejében bízik. Az értelmiség a témát alapvetően elkerüli A gazdaságban megjelenik a humán tőke valódi tőkeként kezelése. A vidék jövője komplex, rendszerszemléletű, társadalmi gazdasági és politikai kérdés. A vidék elveszti (elvesztette) kultúrateremtő képességét. A vidék akkor lesz sikeres, ha a város „beszállítójává” tud válni.

Összefoglalás A XXI. század versenyében a vidék sorsa minden korábbinál kevésbé függ a saját teljesítményétől, annál inkább a központi szándéktól és akarattól. A média összekötötte a modernséget a városi léttel. A vidéknek le kell válnia a paraszti múltról és át kell alakítania a mondanivalóját. A vidéki civil szféra megerősítése és ezen keresztül a közösségépítés, a társulás, az agráriumban az újtipusu szövetkezés a lehetséges jövő építő erő. A kistérségi összefogás és az érdek tartós fenntartója, a vidék polgárosodása. A helyi kreativitás tovább fogja differenciálni a vidék településeit és társadalmát. A leszakadó térségek szegénysége kizárja az élhető környezetet. A szegénység kezelése egyben a társadalom biztonságának növelése.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!