Megfigyelés fogalma A tudományos megfigyelés Céltudatos Tervszerű

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hogyan értékeljünk Moodle-ban? Papp Gyula CONSEDU BT. MoodleMoot 2012 – Gödöllő.
Advertisements

A versenyképesség elméleti és mérési kérdései Török Ádám az MTA levelező tagja Veszprémi Egyetem.
A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE
A művészet autonómiája a tömegkultúra és szépség határán
Pályaorientációhoz kapcsolódó kompetencia mérések és értékelés (mit, miért mérünk, eredmények)
Tengeralattjáró győzelmi hírek elmaradása – kilövés
Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja, aki tanítani sem tudja…
„Keresztény nevelés – egyházi iskola” október 15.
Idegenforgalmi statisztika
A statisztika alapjai - Bevezetés az SPSS-be -
Ellenőrzés - értékelés
Készítette / Author: Tuska Katalin
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
A SZOCIÁLGEOGRÁFIA iii. módszertan Escher, M. C.: Hand with Reflecting Globe, 1935.
előadás A teljesítményértékelés
Bevezető előadás. Összegzően meghatározhatjuk úgy is a személyiséget, mint az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintáit, melyek.
Személyiséglélektan I.
Mérési pontosság (hőmérő)
MONITORINGRENDSZEREK
A technológia szerepe a pedagógiai értékelés fejlesztésében
A SZEMÉLYPERCEPCIÓ, SZTEREOTIPIÁK, ELŐITÉLETEK
Számvitel alapjai 3. előadás.
5. A mellékelt kép(ek)en egy üzlet elárusítóterét látja. Ön szerint milyen megfigyeléseket végezhetnénk itt el? Milyen módszerekkel egészítené ki az információszerzésnek.
Verbális kommunikáció
A szolgáltatói jelleg erősítése a postai szakképzésben Rosta Péter.
Kvantitatív módszerek
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS Dr. Molnár Béla Ph.D.. 1. PEDAGÓGIAI KUTATÁS CÉLJA, TÁRGYA Célja, hogy az új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével.
Hipotézisvizsgálat (1. rész) Kontingencia táblák
Megfigyelés Irodalom: Falus Iván (200,szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Könyvvizsgálat alapjai
Fisher-féle egzakt próba Asszociációs mérőszámok
Nemparaméteres próbák Statisztika II., 5. alkalom.
Nemparaméteres próbák
Kiválasztás: érvényesség, megbízhatóság az interjú és az Assesment Center módszere esetén Barta Bea
Óvodáskorú gyermekek szóaktiválásának funkcionális vizsgálata
Egytényezős variancia-analízis
Pedagógiai értékelés történelemből
Emberi Erőforrás Menedzsment Teljesítményértékelés
A Kt. 9. § (4) szerint országos mérések keretében rendszeresen kell mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet,
Kvantitatív módszerek
Tantárgyi Feladatbank
A pszichológia módszerei
Vizuális kommunikáció kiskamaszkorban
A MEGFIGYELÉS Hosszabb-rövidebb ideig tartó észlelés, mely bizonyos hatások okozta jelenségek, folyamatok megfigyelésére ad lehetőséget.
Személyiségelméletek
Hipotézis vizsgálat (2)
Alapsokaság (populáció)

Diszkrét változók vizsgálata
Paleobiológiai módszerek és modellek 4. hét
Többszempontos ANOVA (I
Korreferátum Herczeg Bálint: Az iskolák közötti különbségek mértékének mélyebb vizsgálata Horn Dániel Tudományos munkatárs Hétfa műhely, Budapest, 2014.
Vargha András KRE és ELTE, Pszichológiai Intézet
HIPOTÉZIS MEGFOGALMAZÁSA
A számítógépes elemzés alapjai
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
Informatikai alapfogalmak
Az idő Folyamatosan változik. Fő jellemzői: Napsugárzás,
1 Tárgy- feladatelemzés módszerei Dr. Kaucsek György.
A számítógépes elemzés alapjai
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési.
Az óravázlat felépítése
A fizika mint természettudomány
A 2013-as országjelentés tapasztalatai, felkészülés a következőre
2. előadás Viszonyszámok
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Báthory Zoltán: Pedagógiai értékelés (A mérés, értékelés szerepe a pedagógiai folyamatban és az intézmény-rendszerben). MÉCS konferencia, Kecskemét,
Rangsoroláson és pontozáson alapuló komplex mutatók
KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET
Mérési skálák, adatsorok típusai
Előadás másolata:

Megfigyelés fogalma A tudományos megfigyelés Céltudatos Tervszerű Rendszeres Objektív tényeken alapuló észlelés

Megfigyelési technikák Napló, feljegyzés Jegyzőkönyv Teljes Szelektív Becslési skála Jelrendszer Kategóriarendszer

Napló, feljegyzés Metodikailag kevésbé kötött A megfigyelő a számára fontos, érdekesnek, lényegesnek tűnő momentumokat rögzíti Résztvevő megfigyelés, kívül álló megfigyelés

Jegyzőkönyv Teljes Szelektív A megfigyelők valamennyi verbális és nonverbális megnyilatkozást igyekeznek rögzíteni Szelektív Kiemelt jelenségek körét rögzíti (pl: tanárok kérdései, tanulók válaszai, tanulók kérdései)

Becslési skála A megfigyelő nem a jelenséget írja le, hanem annak mértékét egy skála segítségével. A tanár az órán nyelvtanilag helytelen kifejezéseket használt Soha - 1 - 2 - 3 - 4 - 5 - 6 - 7 – rendszeresen

Jelrendszer Egy megfigyelési periódus (5-10 perc) alatt bekövetkező jelenségek előfordulását rögzítjük egy űrlapon Lásd példák

Kategóriarendszer A rögzítés folyamatos, az események előfordulásával egyidejű Természetes egység alapú Időegység alapú

Flanders interakcióelemzési rendszere A rögzítés technikája (3 másodpercenként a kategória kódját feljegyezzük) Mátrixba rendezés (az egymás utáni számpárok előfordulását mátrixba rendezzük) Mit mutat a mátrix átlója? Mutatók (pl): TBR(tanári beszéd részaránya)= (1+2+3+4+5+6+7)/(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10)

Megfigyelési technikák

Megfigyelési technikák A megfigyelő tárgyilagos rögzítő Strukturált megfigyelési rendszerek kategória- és jelrendszerek Teljes és szelektív jegyzőkönyvek A megfigyelendő események előre meghatározottak A megfigyelendő eseményeket meg kell határozni Becslési skálák Naplójegyzetek, feljegyzések A megfigyelő bevont elemző

A megfigyelés megbízhatósága A megfigyelők közti egyetértés Megfigyelő ítéletének stabilitása (különböző időpontban ugyanazt mondja-e) Khí négyzet próba Variancia analízis Scott féle π (Pí)

P0 = A két megfigyelő közötti egyetértés Pe = Véletlen egyetértés Scott-féle π Π=(P0-Pe)/(1-Pe) P0 = A két megfigyelő közötti egyetértés Pe = Véletlen egyetértés 0,85 fölötti érték megfelelő

Scott-féle π

Megfigyelés érvényessége Azt mérjük-e, amit szándékozunk? Funkcionális vagy konstrukciós validitás (a kategóriák valóban leírják a különbséget? próba) Elméleti vagy tartalmi validitás (leírja-e az elméletet) Empirikus vagy egyetértésen alapuló validitás (más mérési eszközzel történő összehasonlítás) Előre jelző vagy prediktív validitás (képes olyan mennyiségek és minőségek megkülönböztetésére, amelyek az oktatási folyamatban bekövetkező különbségeket jeleznek)