Erőterek Probléma: fehérjéknél nagy dimenziók  értelmetlen QM eredmények Megoldás: egyszerűsítés  dimenzió-csökkentés QM MM.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Elektromos mező jellemzése
Advertisements

? Szabadenergia számítások • ligandum kötés • konformációs változás
majdnem diffúzió kontrollált
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
Enzimreakciók Enzimatikus katalízis értelmezése k cat [s -1 ] enzimvíz carbonic anhydrase 6x acetylcholine esterase 2x10 4 8x staphylococcal.
Többatomos molekulák rezgési színképei
ENZIMOLÓGIA 2010.
Az elektronika félvezető fizikai alapjai
Számításos kémia.
Borán es foszfin molekulák kölcsönhatása oldatfázisban
Szabadenergia gyors becslése a gyógyszerkutatásban
Általános reakciókoordináta használata QM és QM/MM felszínen Fuxreiter Mónika, Petr Kulhanek, Alessandro Laio, Simon István, Csányi Gábor és Mones Letif.
A konformációs entrópia becslése Gauss-keverék függvények segítségével
A korlátozott síkbeli háromtestprobléma
Erőállandók átvihetősége
Molekula-tulajdonságok
A kvantumkémia alkalmazása
Kémiai kötések.
A HIDROGÉN.
Önkonzisztens Sűrűségfunkcionál Alapú Tight-Binding (SCC-DFTB) Módszer Száraz Áron Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus.
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
MO VB Legegyszerűbb molekulák: kétatomos molekulák a.) homonukleáris
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
1 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI A forgó molekula Schrödinger-egyenlete.
Hőtan.
Optimalizáció modell kalibrációja Adott az M modell, és p a paraméter vektora. Hogyan állítsuk be p -t hogy a modell kimenete az x bemenő adatokon a legjobban.
Kémiai reakciók.
Kémiai kötések.
Rezgések elmélete: kétatomos molekula klasszikus leírása
Oldószermodellek a kvantumkémiában A kémiai reakciók legnagyobb része oldószerben játszódik le (jelentőség) 1. Az oldószermodellek elve 2.
STACIONÁRIUS RÉSZECSKETRANSZFER SZIMULÁCIÓJA MONTE CARLO ALAPOKON Kristóf Tamás Pannon Egyetem, Kémia Intézet Fizikai Kémia Intézeti Tanszék „Szabadenergia”
Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Adatbányászati módszerek a térinformatikában
Elektrosztatikus számítások
Enzimreakciók Környezet figyelembe vétele   1 (  1 )-  2 (  2 ), mikor minden fragmens végtelen távolságban van Empirikus vegyértékkötés módszer.
Dr Jedlovszky Pál ELTE TTK
Torlódás (Jamming) Kritikus pont-e a J pont? Szilva Attila 5. éves mérnök-fizikus hallgató.
Szemcsés anyag, ha folyik...
III. Kontaktusok tulajdonságai és számítógépes modellezés 4. előadás: Hertz-kontaktus; ütközés Budapest, szeptember 28.
Geotechnikai feladatok véges elemes
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
Az anyagszerkezet alapjai II.
A Van der Waals-gáz molekuláris dinamikai modellezése Készítette: Kómár Péter Témavezető: Dr. Tichy Géza TDK konferencia
Receptor és szenzor fehérjék számítógépes tervezése Összeállította: Kiss Lóránd 2009.április.24. Bioinformatika szakirodalmi tanulmányok.
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
A MECHANIKA MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEI
A szimuláció célja és jelentősége Számot ad a molekuláris rendszerek: dinamikájáról időbeli fluktuációiról, vibrációs módusairól konformáció változásairól.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Elméleti módszerek a fehérjekutatásban Fuxreiter Mónika Enzimológiai Intézet.
Problémamegoldás és számításos feladatok a fizikatanári gyakorlatban Egy rezgőmozgással kapcsolatos feladat elemzése Radnóti Katalin ELTE TTK.
Elektromosságtan.
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Nagyfeloldású Mikroszkópia
Nagyrugalmas deformáció Vázlat
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Másodrendű kötések molekulák között ható, gyenge erők.
Magerők.
Ágotha Soma Általános és szerves kémia
Szilárd testek fajhője
A folyadékállapot.
Félvezető fizikai alapok
Rácsrezgések kvantummechanikai leírás
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Hőtan.
Előadás másolata:

Erőterek Probléma: fehérjéknél nagy dimenziók  értelmetlen QM eredmények Megoldás: egyszerűsítés  dimenzió-csökkentés QM MM

Erőterek Közelítések Born-Oppenheimer közelítés (  mol =  el  mag ; E tot =E el +E mag ) az energia párkölcsönhatások összege a konformációs energia tagokra bontható (kötéshossz nyújtás, kötésszög hajlítás, torzió) konformációs tagok járulékai egyszerű függvényekkel leírhatók az atomok pont-töltéseknek tekinthetők

Erőterek Meghatározandók: erőállandók (k,V) egyensúlyi paraméterek (l i,0,  i,0 ) atomi paraméterek (q i,  i,  i ) kötés-nyújtáskötésszög-hajlítástorzió változtatás van der Waals tag ++ ++  elektrosztatikus tag

Erőterek Alapelv: molekulák atomtípusokra bontása (pl. sp3 C, sp2 C, C-N) hidrogének kezelése (all-atom vs. united atom erőterek) azonos típusú atomok paraméterei azonosak a paraméterek átvihetők kell legyenek hasonló molekulákra kifejlesztett paraméterek (fehérjék, kisebb szerves molekulák, nukleinsavak) figyelembe kell venni a környezeti feltételeket is (AMBER vs. CHARMM erőtér)

Erőterek Kötésnyújtás harmonikus közelítés: anharmonikus közelítés Hook törvény Morse potenciál paraméterek meghatározása : ab initio számítások, geometria optimálás, rezgési analízis magasabb rendű tagok:

Erőterek Kötésszög hajlítás Harmonikus közelítés: Anharmonikus közelítés Torzió változtatás a planáris rendszerekre külön tagot kell bevezetni (out of plane)

Erőterek Planáris rendszerek: ˝improper torsion˝ (nem folyamatosan kötött atomok) (nem ) ˝out-of-plane torsion˝ 

Erőterek Parametrizálás ab initio potenciáltérkép számítása: MP2/TZP, DFT módszerrel gáz fázisban geometriai paraméterek, erőállandók Probléma: dipeptid egységeknek más az energiaminimuma Megoldás: magas felbontású röntgenszerkezetekhez fittelni oldatfázishoz kell fittelni

Erőterek Elektrosztatikus hozzájárulás számítása Coulomb törvény Probléma: atomi töltések (nem fizikai paraméter, függ a konformációtól)  0 (fehérjék dielektromosan inhomogének) magasabb rendű kölcsönhatásokat elhanyagolja (dipól-dipól, dipól-quadrupól, stb.)

Erőterek Atomi töltések számítása Mulliken analízis Bader analízis Elektrosztatikus potenciálhoz fittelés (RESP)

Erőterek Töltések parametrizálása Molekuláris környezet hatása: gázfázisban kisebb a töltés szétválás polarizáció hatását is figyelembe kell venni magasabb bázisok használata nagyobb fragmensek számítása hosszabb szimulációk geometria hatása: konformerek átlagolása polarizálható erőterek léteznek, de még nem eléggé eredményesek

Erőterek van der Waals tag 12-6 potenciál ütközési átmérő: , potenciálvölgy mélysége:  Különböző atomok esetén: 1,4 kölcsönhatások speciális esetet képeznek (skálázás 1/1.2) 

Erőterek van der Waals paraméterek számítása korai erőterek: ab initio számítások gázfázisban Probléma: sok-test kölcsönhatások effektív párpotenciálok Paraméterek optimálása, tesztelése: szimulációk folyadékfázisban kísérleti és számított adatok összehasonlítása geometria, párkorrelációs függvények, fajhő, belső energia, dipólusmomentum, dielektromos állandó sűrűség

Víz 4 pontos modell5 pontos modell SPC, SPC/E, TIP3P ST2, TIP5P SPC, TIP4P: szerkezet, termodinamika, dinamika SPC/E: molekulák átlagos polarizálhatósága BSV: dielektromos állandó, szerkezet sűrűségmaximum: BSV, PPC (SPC, SPC/E nincs max., TIP4P –30  C max.) TIP4P Polarizálható: BSV, Chialvo-Cummings, Dang-Chang, PPC 3 pontos modell

Erőterek Ismertebb erőterek: Biomolekulákra: AMBER Kollman csoport (USF, Scripps) CHARMM Karplus csoport (Harvard) Oldatfázisra: OPLS Jorgensen csoport Általános (kisebb molekulákra is) GROMOS Berendsen, van Guntersen (united atom) MM Allinger csoport CVFF Lifson, Hagler (Discover) TRIPOS SYBYL ECEPP Scheraga, Némethy

Molekulamechanika Potenciális energia felszín (sokváltozós függvény) Alakja minimumok maximumok nyeregpontok

optimális geometria (legalacsonyabb energiájú minimum) meghatározása stabil konformerek meghatározása konformerek arányának meghatározása konformációs átalakulások útvonalának meghatározása sztérikus ütközések megszüntetése molekula mozgásirányainak meghatározása Molekulamechanika Célkitűzések

Molekulamechanika Optimálási probléma: MM: optimálás descartes koordinátákban QM: optimálás belső koordinátákban Energia konformációs paraméter legközelebbi minimum helyét határozzuk meg

Molekulamechanika Optimálás lépés iránya mindig párhuzamos az eredő erő irányával Steepest descent módszer line search fittelés (quadratikus) lépés; új irány:

Molekulamechanika Optimálás lépés iránya függ az előző lépés irányától Conjugate gradient módszer kevesebb lépés is elég

Molekulamechanika Optimálás Módszerválasztás: 1. minimumtól távol: lassabb, pontosabb módszer 2. minimum közelében: gyorsabb, pontatlanabb módszer Stratégia: 1. Oldószer környezetet optimálni 2. ionokat optimálni 3. flexibilis részeket optimálni 4. mindent optimálni

Molekulamechanika Környezetválasztás (tárgyalása később) víz modellezése  csak kristályvizek  grid vizek  MC vizek  (NPT) MD vizek ionok beépítése Fázis modellezése: periódusos határfeltétel első hidrátburok többrétegű vízburok Hosszú távú kölcsönhatások kezelése (Ewald, reakciótér korrekció)

Molekulamechanika Normál mód analízis rezgési sajátvektorok és sajátfrekvenciák meghatározása Hessian mátrix meghatározása Erőállandó mátrix sajátérték sajátfrekvencia harmonikus közelítés! minimumtól távolabb kváziharmonikus analízis (QHA) MD alapján

Molekulamechanika Normál mód analízis Alacsony frekvenciájú cm -1 mozgások az érdekesek (domain movement) Ras p21 E+GTPE+GDP

Molekulamechanika Normál mód analízis Ras p21 E+GTP E+GDP

Molekulamechanika Ras p21 Energiaminimalizálás Normál mód analízis GTP* forma NMA G12D mutáns KövetkeztetésMódszer „Switch” régiók szerepe GTP forma: szoros nukleotid kötés GDP forma: aktív hely nyílás-zárás minimumtól való eltérés merevebb, „on-state” marad J.Ma, M. Karplus: J. Mol. Biol. (1997) 274, pp