Az értékek Rapos Nóra
Az értékek rendszere (Bábosik István): Közösségi Tevékenység Segítségnyújtás Értékóvás Fegyelmezettség Egyéni Intellektuális – művelődési igény Esztétikai igény Egészséges életmód
1. Szellemi-, fizikai-, közéleti tevékenység Milyen feladat? Kinek? Milyen formában?
A tanulók rendszeres tisztségei Néhány iskolai adat A tanulók rendszeres tisztségei 321 – hetes 259 – társak ellenőrzése 198 – társak kiszolgálása
Néhány eredmény 2. Sorold fel a jogaidat! 884 – kötelesség 417 – szükséglet 268 – valós jog
Néhány eredmény 3. „Jogom az iskolában….” TILOS rohangálni 53 fő TILOS verekedni 41 fő TILOS beszélgetni 28 fő TILOS szemetelni 28 fő TILOS feleselni a tanárral 23 fő TILOS csúnyán beszélni 20 fő TILOS összesen 280 fő
Önkormányzati tevékenység hagyományos gyakorlat
Önkormányzati tevékenység demokratikusabb gyakorlat
1. Szellemi-, fizikai-, közéleti tevékenység Értelmes feladat Mindenki számára legyen sikert jelentő feladat Együttműködés szerepe
Miért lett fontos a DAN? - 1 (XX. sz. végi kihívások) A nem demokratikus rezsimek összeomlása – az átmenet nehézségei Globalizálódás és nemzetközi integráció: új problémaközösségek, új identitások Fenyegetés a „civilizált világ” magjában: új véres etnikai/nemzeti konfliktusok
Miért lett fontos ez az ügy? - 2 A demokratikus intézmények gyenge problémakezelő képessége (a ”demokrácia vagy kormányozhatóság” dilemmájának felerősödése) A kísérletező/tanuló demokrácia gondolata és gyakorlata (pl. EU Fehér Könyv)
Miért lett fontos ez az ügy? - 3 (XX. sz. végi kihívások: A gazdasági szervezetek átalakulása (szervezeti tanulás, tanuló szervezetek) Új szereplők megjelenése, a viták erőterének átalakulása (pl. üzleti szféra, minőségügy képviselői) Az oktatás világának átalakulása (az új LLL paradigma hatása)
Miért lett fontos ez az ügy? - 4 (XX. sz. végi kihívások: A tanuláskutatás és pedagógiai fejlesztés új eredményei (kompetencia-alapú gondolkodás) A demokráciára nevelés új technikái és az általa kínált megoldások gazdagodása
Lehetséges hazai feladatok: A demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés nemzeti stratégiájának kidolgozása Egy régi dilemma: egyéni kompetenciák vagy/és közösségfejlesztés Polgári kompetenciák a 2002-es ET ajánlásokban: - Konfliktusok nem erőszakos rendezése - A saját álláspont kifejtése és megvédése - Különbségek felismerése és elfogadása - Választás: alternatívák mérlegelése és ezek erkölcsi elemzés alá vetése - Megosztott felelősség vállalása - Konstruktív, nem agresszív kapcsolatok létrehozása másokkal
Az aktív állampolgárságra nevelés Osztály-terem Iskola egésze Társadalmi környezet Az egyén környezete Tanári viselkedés Házirend szabályai Helyi civil szervezetek Aktív cselekvés Egy felmérés szervezése és elemzése Iskolai képviselő választása Szelektív hulladék gy. bevezetése Kogníció, érzelmek Vita egy aktuális dilemmáról Iskolai önértékelés megvitatása Helyi önkormányzat bemutatása
2. Segítségnyújtás Felértékelődés 2. Segítségnyújtás Felértékelődés Segítségnyújtás módja (ismeret – készség) Elsőnek lenni nehéz
3. Értékóvás (szellemi, kulturális, természeti) Bázis a közösség fejlődéséhez Rongálás Egyéni érintettség Nem csak kampány
4. Fegyelmezettség Munkafegyelem Betartható szabály
1. Intellektuális - művelődési „ Az iskola pontosan arra lenne jó, hogy tanárok rendesek legyenek velünk és megtanítsák az anyagot………de persze ezt az egész iskolai tantervet arra találták ki, hogy a tanárok tanítanak és a gyerekek rendesek. Azt nem számították bele az egészbe, hogy van, hogy a tanár gonosz és van olyan, hogy a gyerek oda sem figyel. Az egészbe nem számították bele. Ha ezt végigélem, átvészelem, nem lesz olyan rossz világ rám.” (András, 11 éves) Hozzásegíteni a tanulót az eredményes életvezetéshez A tanulás megkedveltetése Life – long learning
Új kompetenciák: rugalmasság, alkalmazkodó képesség önálló és társas tanulás képessége problémamegoldó képesség bizonytalanság kezelésének képessége együttműködés képessége az írott kommunikáció alkalmazásának képessége az idegen nyelvű és a különböző kultúrák közti kommunikáció képessége az információ és a telekommunikációs technikák alkalmazásának képessége
2. Esztétikai igény Környezet esztétikája Önmagam
3. Egészséges életmód Időfelhasználás Táplálkozás Lelkiállapot, mentális egészség Higiéniás szükséglet Egészséges életmód Az egészséges életmód magatartásformáira áttérve, ezek funkciója magától értetődően az egészség fenntartása, megőrzése. Ebben az esetben a siker-tényező az egészség. Ennek fontossága az életvezetés kiegyensúlyozottsága és eredményessége szempontjából nem szorul bizonyításra. Az egészség fenntartását szolgáló magatartásformák közül mindenekelőtt a mozgást kell kiemelni. A mozgás mint magatartásforma megerősítésének folyamatát elemezve az nyilvánvalónak látszik, hogy ennek kerete a mozgásos program. A mozgásos program azonban sokféleképpen és más-más nevelési hatásfokkal szervezhető meg. Amennyiben a mozgásos program teljesítmény centrikus, monoton vagy kudarcélményekkel terhelt, illetve puszta testgyakorlatra redukált, ez többet árt, mint használ. A differenciált, tehát a teljesítőképességhez igazodó, a játékszükségletet, a változatosság iránti szükségletet érvényesülni engedő, vagyis vonzó mozgásos programtól várható az, hogy külső nyomás nélkül, látens módon megszeretteti a mozgást, s felébreszti a törekvést az egyénben az iránt, hogy a későbbiekben szabadidejében mozgásos programokat is szervezzen önmaga számára, s így tartsa karban egészségét. Az egészség karbantartásához szükséges másik nélkülözhetetlen feltétel a higiéniai szabályokat követő magatartás. Ennek kialakítása mindenekelőtt a megfelelő tárgyi feltételrendszer megteremtését igényli. Az ezen a feltételrendszeren történő takarékoskodás súlyos következményekkel jár. Mindenekelőtt a népesség egészségi állapotának romlása következik be, ami a társadalomra is nagy anyagi terheket ró. Hasonló súlyú probléma azonban az is, hogy csökken a népesség higiéniai kultúrájának színvonala. Ez pedig elriasztó hatással van más államok polgáraira, s ez rontja a népesség nemzetközi megítélését.