A repülés kultúra ÁRAMLÁS
„ a repülés az előrelátás művészete…” Kerekes László 20/3646921 laszlo.kerekes@hmth.hu www.hffa.hu
TÖRTÉNELEM 1738 Bernoulli – áramlástan 1783 Montgolfier – ballon 1853 Sir George Cayley – az első vitorlázórepülés 1890. Wright testvérek – az első „kormányozható” repülő 1891. Otto Lilienthal „A madarak repülése” 15m siklás (1896 baleset) 1903 Kitty Hawk (Wright testvérek) első motoros repülés (36m,12 s) 1955 Francis Rogallo – sárkányrepülő 1960-as évek: irányítható ejtőernyő
Történelem és család statikus felhajtóerő ballon dinamikus felhajtóerő vitorlázó repülés merev szárnyú (rigid) rugalmas súlypontkormányzású (flexibile) hajlékony struktúra (paraglider) merev motoros repülés motoros repülő (UL-plane-Boeing) motoros súlypontkormányzású (SES) motoros siklóernyő hajtóerővel repülő űrhajó
AERODINAMIKA 1. Áramlás 2. Állásszög 3. Miért repül előre az ernyő?
1. Az áramlás hatása a testekre Aerodinamika - áramlás (sebesség) Kontinuitás – a folytonosság törvénye Bernoulli törvénye - energiamegmaradás Általános gáztörvény Nyomásviszonyok
A kéz áramlásban…
A terep áramlásban…
LÉGÁRAMLÁS HATÁSA A szél + domborzat : LUV OLDAL LEE OLDAL
LÉGÁRAMLÁS HATÁSA (az áramlás bemutatkozik)
Kontinuitás törvénye - anyagmegmaradás A1*v1= A2*v2
Bernoulli törvénye - energiamegmaradás Eh1 + Ep1 + Ev1= Eh2 + Ep2 + Ev2 E= m*g* h + m*p/ ς + m*v2/2 (kg*m2/s2 ; kg*N/m2 * m3/kg ; kg* m2/s2) = Nm
Hogyan működik a profil Levegő áramlási irányának megváltoztatása => áramvonal görbület => indukált sebesség => nyomásváltozás => cirkuláció
Nyomáseloszlás F=p*A
Torló nyomás Az áramlás okozta nyomás: p= ½*ς*v2 m-tömegű, v-sebességű test mozgási energiája Mozgási energia: Em=½*m*v2 Nyomási energia: Ep = m*p /ς Az áramlás okozta nyomás: p= ½*ς*v2
2. Állásszög Állásszög fogalma Állásszög értelmezése áramlásban Állásszög értékei, összefüggései a sebességgel Állásszög csőrlésben, motorozásban Állásszög fordulóban
2. Állásszög Állásszög fogalma
A PROFIL =0,003 =0,017 =0,18 =0,4 =0,6 =1,2 =1,34
2. Állásszög A PROFIL
Bernoulli törvénye - energiamegmaradás Eh1 + Ep1 + Ev1= Eh2 + Ep2 + Ev2 E= m*g* h + m*p/ ς + m*v2/2
Torló nyomás Az áramlás okozta nyomás: p= ½*ς*v2 m-tömegű, v-sebességű test mozgási energiája Mozgási energia: Em=½*m*v2 Nyomási energia: Ep = m*p /ς Az áramlás okozta nyomás: p= ½*ς*v2
Nyomáseloszlás F=p*A
Az áramlás okozta nyomás: p= ½*ς*v2 A légerő számítása Az áramlás okozta nyomás: p= ½*ς*v2 P = f(a) = ½*ς*v2*c F=p*A L=1/2*A*ς*v2*c
2. Állásszög Állásszög értelmezése áramlásban
Állásszög értékei, összefüggései a sebességgel
2. Állásszög Állásszög csőrlésben
2. Állásszög Állásszög motorozásban
2. Állásszög Állásszög fordulóban
Fy= cy A ς Va2 / 2 Fx = cx A ς Va2 / 2 A légerő felbontása Felhajtóerő Fy a felhajtóerő, cy a felhajtóerő-tényező (mértékegység nélküli szám (profil, állásszög)) A a szárny felülete ς a levegő sűrűsége, Va a levegő áramlási sebessége, Légellenállás Fx = cx A ς Va2 / 2 Fx a légellenállás cx az ellenállási tényező (mértékegység nélküli szám). A a test egy jellemző mérete (felülete), ς a levegő sűrűsége Va az áramlás zavartalan sebessége a testhez kötött koordináta-rendszerben (esetünkben a levegő sebessége),
Cy Cx Állásszög hatása a szárnyra
A motor nélküli repülés jellemzői
3. Akkor most miért is nem repül hátrafelé az ernyő? Állásszög fogalma
Miért repül előre?
A terep áramlásban…
Nyomáseloszlás F=p*A
Fy= cy A ς Va2 / 2 Fx = cx A ς Va2 / 2 A légerő felbontása Felhajtóerő Fy a felhajtóerő, cy a felhajtóerő-tényező (mértékegység nélküli szám (profil, állásszög)) A a szárny felülete ς a levegő sűrűsége, Va a levegő áramlási sebessége, Légellenállás Fx = cx A ς Va2 / 2 Fx a légellenállás cx az ellenállási tényező (mértékegység nélküli szám). A a test egy jellemző mérete (felülete), ς a levegő sűrűsége Va az áramlás zavartalan sebessége a testhez kötött koordináta-rendszerben (esetünkben a levegő sebessége),
Cx
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!