Finnugor népek népköltészete, irodalma I. Finnugor népek és nyelvek 6. óra

Finn népköltészet Kalevalai-versmérték/forma Finn- és Orosz-Karjala (utóbbi csak 19. szd-tól) kisfolklór: szólások, találós kérdések mesék, regék, legendák rímes népdalok siratók mitikus versek balladák

Finn irodalom 13. szd-tól Mikael Agricola 1642 – 1. teljes Biblia-fordítás svéd nyelvű irodalom Auróra-kör; Porthan turkui, majd helsinki romantika;Runeberg Lönnrot és a Kalevalák A. Kivi, M. Canth, J. Aho, E. Leino, M. Lassila, V. Linna, E. Sillanpää, J. Linnankoski, P. Haavikko, L. Krohn, A. Paasilinna, T. Janson

Versformák első szótagi hangsúly, hosszú-rövid korreláció, így időmértékes és ütemhangsúlyos is kalevalai sor: trochaikus nyolcasok, de: lehet kétütemű nyolcasként is, nem felező nyolcas gondolatritmus alliteráció, ragrímek asszonánc ritka

Észt népköltészet mitikus énekek kozmo/etnogenezis siratók (menyasszony-, katona-, halott-) szólás, találós kérdés, ráolvasás, imádság ritkán balladák epikus műfajok: mesék, mondák regék: hit- és történeti regék 18. szd-ig: regilaul ‘regivers’: rímtelen, erősen alliteráló, sokszor előénekessel

Észt irodalom 13. szd. szórványok 1525 – első észt nyelvű könyv 1739 – első teljes Biblia-fordítás 19. szd. eleje: esztofil mozgalom – K.J.Peterson Faehlman, majd Kreutzwald – Kalevipoeg Eesti Postimees c. lap 1870 Észt Írók Társasága: J. Hurt, C. R. Jakobson L. Koidula, K. E. Sööt, J. Tamm, E. Vilde, A. Kitzberg, J. Liiv, G. Suits, A. Tammsaare, M. Under, J. Smuul, D. Vaarandi, A. Valton. J. Kross, J. Kaplinski, A. Kivirähk Eesti Kultuurkapital

Versformák mind időmértékes, mind ütemhangsúlyos verselés ehetséges hangsúly – tagoló vers időmérték az eredetibb regilaul sorvégi rímes népdal, majd strófikus szerkezet korábban lírai dalok túlsúlya ma a vezető műnem a líra

Karjalai irodalom leggazdagabb b-finn folklórkincs A. Perttunen, L. Paraske verses hősepika, majd szokásokról/ünnepekről szóló dalok 13. szd. nyírkéreg emlékek (szórvány) 1938. Karelia c. lap (majd Punalippu, ’90-től ismét Carelia) 1940-től ismét irodalmi finn norma szépirodalom 1920-as évektől finn és orosz klasszikusok és karjalai folklór az ihlető „baloldali költészet” S. Mäkelä, J. Virtanen, O. Johansson, J. Rugojev, N. Laine, V. Sidorova

Izsór irodalom a finn és karjalai folklórral mutat hasonlóságot legkedveltebb műfaj: lakodalmi dal Kalevalai versforma ’30: kísérlet a latin betűs irodalom kialakítására – sikertelen tankönyveket adtak ki ma: írásbeliség nélküli nyelvként

Vepsze irodalom gazdag folklór líra: dalok kis műfajok: közmondások, találós kérdések, ráolvasások epikus folklór gyér: mesék, mondák 1930-as évek: megpróbálnak egységes írásbeliséget és irodalmi normát kialakítani, 1938-ban megszüntetik 20. szd. végén: nemzeti ébredés V. Jersov

Vót irodalom erős észt hatás említés az orosz krónikákban folklór: dalok és a kis epikus műfajok D. Tsvetkov: szótár és vót nyelvtan Paul Ariste (észt) publikálta a vór folklórgyűjteményt ma írásbeliség nélküli

Lív irodalom főleg észt (de finn) hatás sok archaikus elem 19. sz-tól: írásbeliség evangéliumfordítások, nyelvkönyvek 1920-tól fellendülés Livli c. lap 1939-ben beszüntették szépirodalmuk eleinte fordításokban K. Stalte U. Kaphberh ma igen gyenge írásbeliség