A városmegújítás, mint a helyi gazdaság hajtómotorja Határmenti régió fejlesztésének lehetőségei 2008. Június 24. Brunda Gusztáv, Inno-nivo Kft., Salgótarján.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A helyi termékek szerepe a gazdaságfejlesztésben TAPASZTALATOK, PÉLDÁK, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI.
Advertisements

Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
TERÜLETI SZEMPONTBÓL VERSENYKÉPES ÉS KIEGYENLÍTETT MAGYARORSZÁGÉRT Dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Pelech Dávid Budapest Duna Kontakt Pont
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS A VÁLTOZÓ KÖZIGAZGATÁS A TELEPÜLÉS, A JÁRÁS, A MEGYE ÉS A RÉGIÓ ÁTALAKULÓ SZEREPE II.PLAN-NET.HU TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONFERENCIA.
Szekszárd Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának és integrált városfejlesztési stratégiájának aktualizálása Partnerségi egyeztetés.
1 Foglalkoztatási paktumok helyzete Magyarországon, jó gyakorlatok Örkény június 24.
Tobit Pénzügyi Gazdasági Tanácsadó Bt. Budapest A határon átnyúló, közös ipari park lehetséges működési modellje, kialakítása, gazdasági lehetőségei Tóth.
Szabó György ÉM-i Regionális Fejlesztési Tanács elnöke
február 24. Gyutai Csaba. 2 3 Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.
Reflexiók a szakpolitika részéről - Városhálózati hatásértékelés Területfejlesztési értékelések workshop Budapest, április 25.
1 Területi koordinációs kapacitások Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Péti Márton főtervező.
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
1 Prof. emeritus Dr. Knoll Imre egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben Heller Farkas Főiskola Logisztika Szakirány II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
A területi együttműködés külgazdasági és Kárpát-medencei vetületei
: ITI és EGTC Az ETT-k lehetséges szerepe a határ menti ITB-k megvalósításában.
dr. Szaló Péter helyettes államtitkár szeptember 24.
Magyarország- Szlovénia Határon Átível ő Vegyes Bizottság 4. ülése 4. Seja Mešane Komisije Za Č ezmejno Sodelovanje Mad ž arska - Slovenija Szentgotthárd,
MTA Regionális Kutatások Központja A decentralizált hatalomgyakorlás és a regionális fejlődés Pálné Kovács Ilona.
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
ÚMVP III-IV.tengely Budapest, Dr. Horváth Zita Agrár-vidékfejlesztési Főosztály.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
LEADER Közösségek határon átnyuló együttműködésének lehetőségei. Mártha Tibor április 24.
Előadó: Rigó Zoltán logisztikai szakértő Záhony Kereskedelem-logisztikai központ SWOT elemzés.
A Strukturális Alapok tervezési folyamata és a partnerség Részvételi demokrácia, társadalmi párbeszéd: avagy hogyan tudnak a civil szervezetek élni részvételi.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
A Regionális Munkaügyi Tanácsok foglalkoztatási paktumokban való részvételi lehetőségei Balatonvilágos
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
1 Megváltozott szerepben a megyei önkormányzatok! Tájékoztatás a megyei önkormányzatok feladatairól és azok szociálpolitikát érintő kapcsolódási pontjairól.
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program ( )
A Dél-alföldi Régió évi Területfejlesztési Operatív Programja Regionális Akcióterv Kecskeméti Klára tervezési projektmenedzser június.
Emberi erőforrások közös használata és fejlesztése Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program Emberi erőforrások közös használata.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
Környezetgazdálkodási alternatívák és kooperációs lehetőségek a Vajdaság és a Dél- Alföld határmenti területein Kovács András Donát PhD Geográfus, szociológus.
INNOAXIS A HATÁR, MINT INNOVÁCIÓS MEGÚJULÁSI TENGELY Fejsztámer Róbert, ICR igazgató Szabadkán, november 16. konferencia.
Mátrai Balázs vidékfejlesztési szakértő Magyarországi LEADER Központ
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
Duna menti Városok Együttműködési Fóruma Duna térségi programalkotó tanácskozás A Duna Menti Városok együttműködésének aktuális feladatai, javasolt cselekvési.
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
A CEPO projekt bemutatása a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem, Baromfiklinika kutatási stratégiájának összefüggésében Michael Hess.
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
SZOLNOK VK és IVS sz. bemutató 2013 szeptember.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
11 Smart City Tagozat ülése BME EIT Neumann Tárgyaló, május óra 1111 Budapest, Egry J. u. 18. V1 ép. C213 Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök.
A CeRamICA projekt hozzáadott értéke a magyarországi szakpolitikák és fejlesztéspolitika tükrében Sára János Főosztályvezető NFGM Területfejlesztési Főosztály.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA PÉCS, 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA PÉCS, 2010 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Pécs, február 6.
Munkaerőpiaci-szolgáltatásokat végző szervezetek lehetőségei
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A határtérség.
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Ózd kistérségének középtávú cselekvési terve
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország
Előadás másolata:

A városmegújítás, mint a helyi gazdaság hajtómotorja Határmenti régió fejlesztésének lehetőségei Június 24. Brunda Gusztáv, Inno-nivo Kft., Salgótarján Tel.: 30/ ; mail:

Határmentiség, együttműködés Szemlélet és elkötelezettség Mindig voltak, akik építették a.) as évek „A baráti országok” nehezen átjárható határai – állami-, párt protokoll, kis kultúra és népi diplomácia „A baráti országok” nehezen átjárható határai – állami-, párt protokoll, kis kultúra és népi diplomácia b.) 1990-es évek Népi diplomácia új korszaka és a társadalmi- gazdasági együttműködések lehetőségeinek felismerése, sok kultúra Népi diplomácia új korszaka és a társadalmi- gazdasági együttműködések lehetőségeinek felismerése, sok kultúra

Határmentiség, együttműködés c.) Ezredforduló után Népi diplomácia, gazdasági kooperációk, munkaerő áramlás, az intézményes együttműködések felfutása. (Besztercebánya-Salgótarján urbanisztikai tengely feltárása, testvérvárosi kapcsolatok erősödése, más határon átnyúló tervezési munkák, intézményes kooperációk – beleértve a civil együttműködéseket.)

A térség, és jövő új szemléletű felfogása mindkét oldalon 1.Kezd általánossá válni a felismerés, hogy egy „kultúrkörben” élünk, szlovákok és magyarok. 2.A területi gazdaság új lehetőségei tűnnek fel.

A térség, és jövő új szemléletű felfogása mindkét oldalon  Ugyanakkor nem találunk fel semmit.  Egyszer már létezett egy történelmileg kialakult gazdasági munkamegosztási rendszer. Gyújtópontok: Pozsony(-Győr tengely), Budapest, Kassa (-Miskolc tengely)

A térség, és jövő új szemléletű felfogása mindkét oldalon  Emelkednek új bipolaritások. Nógrád határának mentén: Losonc - Salgótarján Nagykürtös - Balassagyarmat

Lassan bontakozó lehetőségek magába foglalója. Lényegében feltáratlan az együttműködés távlata. Megformálatlanok a kapcsolatok, konkrét közös célok nélkül. A közös városfejlesztés lehetőségét kerestük évben, az Interregben.

Balassagyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tervező munka során a városra,  mint önmagában jelentős urbanisztikai minőségre, gazdasági potenciálra, és  térségi szolgáltató, ipari és kulturális központra tekintettünk.  Benne a határon átnyúló vonzáskörből adódó szerepekkel.

Balassagyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája  Benne a határon átnyúló vonzáskörből adódó szerepek: - térségi turisztikai elosztó központ, - kereskedelmi központ, - kulturális központ.

Balassagyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája  Az IVS nem csupán stratégia képző dokumentum, hanem a lehetséges, fejlődésre-orientált jövő érdekében szükséges beavatkozásokat megalapozó, stratégia képző és operatív dokumentum.  Egyik legfontosabb célja a helyi gazdaság fejlődésének előkészítése, kiszolgálása, ahhoz új lehetőségek feltárása. (Lipcsei Charta)  Mindez egy, a Városfejlesztés Zrt. által kiformált magyar modell alapján: „A közszféra és a magánszféra együttműködésén alapuló magyar modellje.”

Balassagyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1. Kijelölte a jövőbeni fejlesztési irányokat Jövőkép: határon átnyúló gazdasági és szolgáltató térségi központ megújult lakókörnyezettel és kedvező életminőséggel Stratégiai célok:  Gazdaságfejlesztés  Lakókörnyezet megújítása  Népességmegtartás, életminőség javítás

Balassagyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2. Megformálta a városrészek fejlesztési összhangját. 3. Bemutatja a megvalósítás formáit és eszközeit: a.) Akcióterületek kijelölése b.) Ingatlangazdálkodási tervet ad c.) Kiformálja a megvalósítás szervezeti feltételeit feltételeit Balassagyarmat a stabil fejlődés városa: kelet-nyugat modell Nógrádban is.

Operatív városfejlesztési koncepció