VIII. KÖZMŰVELŐDÉSI NYÁRI EGYETEM Művelődés – műveltség Dr. Gelencsér Katalin: A köz művelődése Szeged –
Mottó: „ …szimbólumrendszereink nem pusztán „találmányok”, kitalációk, hanem: felfedezések…nélkülük alig-alig élhettük volna túl ép ésszel és viszonylag nyugodt lélekkel történelmünk s létünk viharait és nyomorúságait…. (a szimbólumok) során váltunk Homo sapiensszé…a Homo sapiensen itt azt az élőlényt értem, aki tudja, vagy legalábbis hiszi, hogy tudja, ki ő, honnan jött és mi is a dolga ezen a világon. E folyamat során váltunk Homo culpabilisszá, olyan élőlénnyé, aki képes felelősséget vállalni azért, ami a világban történik. Vagy Homo ludensszé, aki képes szabadságot és harmóniát teremteni a maga számára egy olyan univerzumban, amelyben lehet, hogy nincs is szabadság és harmónia. Vagy Homo comicusszá és homo tragikusszá, aki képes betekinteni, derűvel és rezignációval, sorsának abszurd s félelmetes mélységeibe… Lehet, hogy kiderül…, hogy a szimbólumokból épült légvárak végül is igazi várak. S néha még erősebbek is, mint a kőből épült erődítmények. Kiderülhet, hogy az emberi szellem teremtette formák és alakzatok, ámbár törékenyek és veszendők, fontosabbak, mint manapság hisszük, hinni akarjuk, hinni merjük…. Teremteni valamit a semmiből, csillagképeket építeni szimbólumokból, talán a semmiből fölépíteni a szabadság, az értelem és a méltóság világát egy néma, üres universumban: ez úgy hiszem, emberhez méltó munka... Igazi emberi kaland.” /Hankiss Elemér: Félelmek és szimbólumok Osiris, Bp.2006./
MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET KÖSZÖNÖM