nukleoszómák (eukarióta)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kromoszómák.
Advertisements

Utazás a sejtben Egy átlagos emberi sejt magja megközelítőleg 510-15 gramm mennyiségű és 1,8-2 méter hosszúságú (3000 millió bázispárnyi) DNS-ből,
Sejtmag és osztódás.
Összefoglaló feladatok
Sejttan.
Sejtalkotók.
Sejtélettan 2011 masszőr évfolyam.
A sejtalkotók és működésük
Mutációk.
Sejtjeink jellemzői 4. Lecke 8. osztály.
A sejtalkotók felépítése és működése.
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
Nukleinsavak – az öröklődés molekulái
Fehérjeszintézis Szakaszai Transzkripció (átírás)
INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK
Dr. Tóth Sára Egyetemi docens
A sejtmagon kívüli genom
GENETIKA.
Az Örökítőanyag.
A gombák genetikai manipulációi
MUTÁCIÓ ÉS KIMUTATÁSI MÓDSZEREI
A kromoszómák működése, jellemzői:
Citogenetika I.-II. Genetika, genomika, bioinformatika 2014.
KROMOSZÓMA SZINTŰ HIBÁK KIMUTATÁSA, MÓDSZEREK Előadó: Dr. Kocsis Zsuzsanna Országos Kémiai Biztonsági Intézet Budapest, Nagyvárad tér 2. Helyszín: ELTE,
A nukleinsavak.
A nukleinsavak.
Nukleusz A sejt információs rendszere
Az öröklődés - Dedičnosť
A sejtciklus.
NUKLEINSAVAK MBI®.
AZ ELLENANYAG SOKFÉLESÉG GENETIKAI HÁTTERE. AZ ELLENANYAGOK SZERKEZETE KOMPLEMENT AKTIVÁCIÓ SEJTHEZ KÖTŐDÉS LEBOMLÁS TRANSZPORT Könnyű lánc (L) Nehéz.
A genetika (örökléstan) tárgya
Sejtosztódások.
A mohák egyedfejlődése
A Drosophila szemszín öröklődése
A harasztok egyedfejlődése
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
Cseh Zsófia és Szili Károly SZTE-ÁOK Orvosi Genetikai Intézet
Dr. Bugyi István Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály,
A sejt, sejtalkotók Dr. Szabó Marianne egyetemi adjunktus
Sejtmag és osztódás.
Kemoterápia.
Az eukarióta sejtciklus szabályozása
Sejtalkotók, enzimek, sejtciklus
Replikáció, transzkripció, transzláció
4. óra: Eukarióta egysejtűek
Az élővilág legkisebb egységei
Kromoszómák, kromoszóma-aberrációk
Kromoszómális rendellenességek
A növények egyedfejlődésének oktatása. Fogalmi tisztázás Fejlődés: minőségi változások sorozata, melynek eredményeként új szervek, szövetek alakulnak.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
lecke A genetikai kódrendszer Gének és allélek.
DNS szintézis, replikáció Információ hordozó szerep bizonyítéka Avery-Grifith kísérlet Bakterifágos kísérlet.
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
Sejtbiológia (összefoglalás) Sejtbiológia fogalma
Sejtciklus Fogalma: Részei: Osztódás
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 1
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
lecke A gének megváltozása. A génösszetétel megváltozása
Humángenetika Makó Katalin.
A nukleinsavak szerkezete
A sejtmag szerkezete és működése I. Dr. habil. Kőhidai László
A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
A sejt szerkezete A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
A DNS replikációja Makó Katalin.
Általános fejlődéstan
Sejtosztódás, a sejtciklus szabályozása. Apoptózis, sejthalál
Sejtmag, kromatin, kromoszóma. Replikáció.
Sejtmag, kromatin, kromoszóma. Replikáció.
Meiosis, ivarsejtek Dr. Röhlich Pál prof. emeritus
Előadás másolata:

nukleoszómák (eukarióta) nukleoszómális hiszton mag összekötő szakasz -gyöngysor-szerűen szabályos elhelyezkedés (150-240 bázis nukleoszómális, ~100 bázis internukleoszómális DNS)

(rostbapakolt nukleoszómák) DNS kettős hélix Nukleoszóma lánc („gyöngysor”) Nukleoszóma lánc 30 nm-es rostba rendeződése Rostok hurokolódása Hurkok pakolódása rozettákba Mitotikus kromoszóma A kromatin pakolódás szintjei két nukleoszóma rostrészlet (rostbapakolt nukleoszómák)

 Magasabb rendű szerkezetek szerkezetek kromatin szerveződési szintek kialakuló kromoszóma két kromatin -szál (10 tekercs) egy tekercs (30 rozetta) egy rozetta (6 hurok) egy hurok (75.000 bp) 30 nm-es rost nukleoszómális „gyöngysor” (szolenoidok) DNS sejtmag váz nukleoszómák pakolódása kromatinszálba 30 nm-es rost kinagyítva 30 nm-es rost elektronmikroszkóposan

G1 = müködő életjelenségeket mutató sejt ebben a nyugalmi (működő) állapotban van, a kromoszómák nem láthatók mikroszkóppal. A sejtciklus S = szintézis fázis, a teljes DNS tartalom (ezáltal minden kromoszóma) megkettőződése. G2 = enzimek, membránalkotók és egyéb molekulák képződése, amelyek a sejtosztódáshoz kellenek, a kromoszómák nem láthatóak mikroszkóppal G0 M = mitózis(számtartó osztódás), sejtosztódás miközben a megkettőződött kromatidák szétválnak egyetlen jelképes kromoszóma két állapota G0 = a tovább nem osztódó , működő sejtek állapota. .

A DNS bioszintézise Egy enzim kitekeri a dns-t Egy másik enzim a nulkeotidot hoz, és beilleszti, a bázispárosodás szabályainak megfelelően A Dns-polimeráz összekapcsolja a 2 nulkeotidot Javítóenzimek kijavítják az esetleges hibákat A DNS-t visszacsavarják

Mitózis (számtartó osztódás) 1. A sejtközpont megkettőződik, és a sejt két pólusára vándorol, létrehozza a kromoszómákat húzó magorsófonalakat. 2. A maghártya eltűnik , a kromoszómákhoz a húzófonalak kapcsolódnak, a húzófonalak a pólusok felé húzzák a kromoszómákat, így azok a középsíkba rendeződnek. 3. A húzófonalak a kromoszómák kromatidáit elválasztják, és a pólusok felé húzzák. 1., profázis 2., metafázis 3., anafázis 4., telofázis 4. Kialakulnak a sejtmagok, majd elválik egymástól a két utódsejt. http://www.johnkyrk.com/mitosis.html

A MEIÓZIS A meiózis számfelező sejtosztódás, ami azt jelenti, hogy a kétszeres kromoszómakészletű, diploid kiindulási sejtekből egyszeres kromoszómakészletű, haploid utódsejtek keletkeznek, amelyeknek a szaporodásban van szerepük. A meiózis folyamata két fő osztódási szakaszból áll. Első főszakasz                                                                                                     Az I. előszakaszban a kromoszómák tömörödnek. A homológ kromoszómák szorosan egymás mellé simulnak, és egyes szakaszaik kicserélődnek. Végül lebomlik a maghártya.                                                  Az I. középszakaszban a homológ kromoszómapárok a sejt középső síkjába rendeződnek, minden kromoszómához egy-egy fehérjefonal, a húzófonal kapcsolódik.                                                                                                      

Az I. utószakaszban a homológ kromoszómapárok tagjai elválnak egymástól és a sejt ellentétes pólusai felé mozognak. A kromoszómapárok tagjainak szétválása véletlenszerű, tehát esetleges, melyikük vándorol az egyik, és melyikük a másik pólusra. Az I. végszakaszban kialakul a két sejtmaghártya és kettéválik a citoplazma is. Az utódsejtek haploidok, a kromoszómák kétkromatidások.

  A második főszakaszban lényegében mitózis zajlik le az első főszakaszban képződött mindkét sejtben. A folyamat során a kromoszómák kromatidái válnak szét.

A II. előszakaszban ismét kialakulnak a transzportkromoszómák és lebomlik a maghártya. A II. középszakaszban a kromoszómák a sejt középsíkjába rendeződnek. A II. végszakaszban az egykromatidássá alakult kromoszómák széttekerednek, kialakul az utódsejtekben a sejtmaghártya, és kettéválik a citoplazma A II. utószakaszban a kromoszómák kromatidái elválnak egymástól.

A sejt kromoszómáinak száma több vagy kevesebb mint a fajra jellemző http://82.141.136.161/diakoknak/animacio/biol/mitozis-meiozis.html A sejt kromoszómáinak száma több vagy kevesebb mint a fajra jellemző Klinefelter-szindróma Turner-szindróma Down-szindróma Kromoszómamutációk Kiesés: A B C D E F G A B E F G Kettőződés: A B C D E F G A B C D E F G E F G A B C D E F G A B C D Megfordulás: A B C D E F G A B E D C F G Áthelyeződés : A B C D E F G A B C D E F G N O H I J K L M N O H I J K L M