Hálózatokról tovább

Adatátviteli vezérlő egységek Repeaterek (Jelismétlők): az OSI hálózati adatmodell fizikai (1.) szintjén működnek. A helyi hálózat egy szegmenséről kapott jeleket újraidőzítik és felerősítik, majd továbbítják a következő szegmensnek (ismétlés). Gyakran használják őket két Ethernet kábelszegmens összekötésére, hogy kiterjeszthessék a hálózatot az egyetlen kábelszegmens által biztosított max. 500 méter fölé.

Bridgek (Hidak): az OSI hétrétegű hálózati adatmodell adatkapcsolati (2.) szintjén működnek, és egy vagy több szomszédos helyi hálózatot kapcsolnak össze. Az adatkapcsolati szint logikai csoportokba (keretekbe) szervezi a fizikai szintről (1. szint) érkező bitfolyamokat, észleli az esetleges hibákat, ellenőrzi az adatfolyam átvitelét, és azonosítja a hálózatban szereplő elemeket. A hidak teljes üzenetcsomagokat figyelnek, szűrnek, és csak azokat bocsátják át, amelyek az általuk összekötött hálózatok határát át kell lépjék.

Routerek: az OSI hálózati adatmodell hálózati (3.) szintjén működnek. Biztosítják a különböző hálózati címtartományok lefordítását, vagyis a helyi hálózatokat kapcsolják össze a velük nem kompatibilis címformátumú hálózatokkal, beleértve a nagytérségi hálózatokat is. Tipikus alkalmazásuk pl. két különböző városban levő lokális hálózat összekapcsolása egy nyilvános nagytérségi hálózaton keresztül. Egy ilyen összekötést egy híd azért nem képes megvalósítani, mert a helyi Ethernet hálózat címei 48 bitesek, míg egy X.25-ös WAN címei 14 decimális jegyből állnak, és ezek egymással inkompatibilisek.

Gatewayek: gyűjtőfogalma több berendezés leírását is tartalmazza, beleértve a hidakét és a routerekét, amelyek hasonló vagy különböző hálózatokat kötnek össze. Amikor különböző architektúrájú hálózatokat kötünk össze, a gatewayeknek az üzenetformátum transzformációját, címfordítást és protokollkonverziót kell végrehajtaniuk.

Címzés Az IP 32 bites címeket használ, a címeket byte-onkét, egymástól ponttal ('.') elválasztva, tízes számrendszerben írjuk. (Például ) Minden cím egy hálózati és egy állomásszámból áll. A hálózat száma azonosítja azt a hálózatot, melyen a cél található, az állomásszám pedig azon belül magát az állomást.

Kis számolással látható, hogy a világon 27 darab A osztályú cím, 214 B osztályú cím, és 221 C osztályú cím van. A osztályú tartományba 224 gép, B osztályúba 216 gép, és C osztályúba 28 gép címezhetõ meg, azaz köthetõ be.

A gépek címe (az a bizonyos számsorozat) az egyértelmû azonosító, de a könnyebb kezelhetõség kedvéért egy-egy címhez beceneveket rendelnek. Példának okáért az ELTE egyik legismertebb gépének a Ludens-nek a címe: , míg a teljes beceneve: ludens.elte.hu.

A címet hátulról feldolgozva látható, hogy a gép Magyarországon (hu) van, azon belül az Eötvös Loránd Egyetemen (elte). A Ludens felhasználóinak címe pedig úgy néz ki, hogy a felhasználói azonosító után jön a "kukac", majd a gép beceneve. Gipsz Jakab esetén lehet

PING Packet INternet Groper. Egy vagy több távoli állomással való kapcsolat ellenőrzésére szolgáló parancs. A ping segédprogram az ICMP visszhangkérés és visszhangválasz csomagok segítségével határozza meg, hogy a hálózat egy adott IP-című rendszere működik-e. ICMP = az IP felügyeleti protokollja

A ping segédprogram hasznos IP hálózati és útválasztó meghibásodások hibabehatárolásánál. A kifejezés igeként is használatos.

FTP A File Transfer Protocol, vagy rövid nevén FTP TCP/IP hálózatokon – mint amilyen az internet is – történő állományátvitelre szolgáló szabvány.TCP/IPinternet

A hozzáférési jog alapján kétféle kapcsolattípus létezik: letöltés, vagy feltöltés nyilvánosan hozzáférhető állományokból vagy állományokba, letöltés, vagy feltöltés olyan gépről, ahol azonosítóval rendelkezünk

Azt a folyamatot, amikor egy távoli számítógépről fájlt mentünk a saját számítógépünkre, letöltésnek nevezzük; ha a folyamat fordított irányban működik, azt pedig feltöltésnek

FTP programok WinSCP Total Commander FreeFtp

WinSCP

Ftp parancsok Windows-ban az FTP indításához az MS-DOS parancssorban az FTP parancsot kell kiadni, majd ezt követően az open paranccsal bejelentkezni. A következő parancsokat lehet használni a munka során: ?: FTP-parancsszavak kiírása, ? parancsnév: súgó a parancsról, ascii: ASCII átviteltípus beállítása, binary: bináris átviteltípus beállítása, bye: az FTP kapcsolat lezárása és kilépés, cd: távoli munkakönyvtár megváltoztatása, close: az FTP kapcsolat lezárása, delete: távoli fájl törlése,

Ftp parancsok dir: távoli könyvtár tartalmának kilistázása, get: fájl fogadása, help: FTP parancsszavak kiírása, lcd: helyi munkakönyvtár megváltoztatása, ls: távoli könyvtár tartalmának kilistázása, mget: több fájl fogadása, mput: több fájl küldése, open: kapcsolódás FTP kiszolgálóhoz, put: fájl küldése, pwd: távoli munkakönyvtár kinyomtatása, quit: FTP munkamenet lezárása és kilépés, rmdir: távoli könyvtár törlése.

Telnet Az egyik legalapvetőbb alkalmazás- protokoll, amely a terminálgépekről távoli szerverekre történő bejelentkezést és távoli parancsvégrehajtást tesz lehetővé. A telnet semmilyen titkosítást nem tartalmaz, ezért helyette biztonsági okokból manapság már szinte kizárólag csak az SSH-t hasznáják. protokollterminál szervertitkosítás SSH

A Telnet protokoll nem biztonságos: a belépéshez használt jelszót és az átvitt adatokat nem titkosítja, ezért könnyen lehallgatható. Az FTP protokoll sem titkosít, az FTP-s belépések jelszavai is könnyen lehallgathatók.

Windows alatt SSH-hoz a Putty program javasolt.