Táplálkozási szokások és annak hatása az egészségügyi állapotra Készítette: Lovász Péter 2006. május

Tartalom Általános tudnivalók Hatása a gazdaságra Intézmények Területi különbségek Fogyasztásváltozás Egészségügyi következmények

Bevezető A táplálkozás az ember legalapvetőbb szükséglete A táplálkozás-tudomány (felnőttek esetében) napi 2400-3100 kilokalóriát javasol 70-90 gramm fehérje 80-90 gramm zsír 350-500 gramm szénhidrát

Ennyi táplálék lenne elegendő a emberi szervezet energia igényének fedezésére De az emberiség nagy hányada ennél sokkal kevesebb kalóriához jut hozzá Ellenben a fejlett országokban enné sokkal többet fogyasztanak el. Itt a fehérjefogyasztás 100-150g (ami jóval meghaladja az ideálisat)

Élelmiszerfogyasztás és gazdaság A fejlett országokban a élelmiszer-fogyasztás dominanciája halványul, vagy megszűnik pl: EU15 átlaga 13,1% Ezzel szemben a fejletlenekben az élelmiszerre történő kiadások bőven az 50% fölött vannak.

Intézmények FAO - Food and Agriculture Organization of the United Nations ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági szervezte 1945-ben alakult meg Az ENSZ egyik legnagyobb szervezete az alapító államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy mindent megtesznek a táplálkozás és életszínvonal emelése, a termelés hatékonysága és az élelem elosztási rendszer javítása érdekében. OÉTI – Magyarország Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet A magyarországi élelmiszerfogyasztást szabályozza

Az átlag alatti fogyasztás Számos Afrikai és Dél-Kelet Ázsiai országban a napi energia bevitel 2000 kilokalória körüli. pl: Banglades, Kambodzsa Fehérjefogyasztás 40g ebből 10-15g állati eredetű Ez a mennyiség épp hogy csak a vegetálásra elegendő, de elég csak 1-2 aszályos év és éhínségbe csapát.

Átlag feletti fogyasztás Kizárólag a fejlett és nagyarányú fejlődésnek indult országokban Itt mindenütt egészségtelenül magas (30-40kg) a cukorfogyasztás Nagyon magas (3500-3800) Azon fejlett országokban, ahol nem foglalkoznak ennek hátrányaival kellőképp pl: USA, Ausztria, Belgium, Portugália Kicsit magas (3200-3500) Fejlett, fejlődésnek indult országok pl: Nagy-Britannia, Lengyelország, Egyiptom

Átlag feletti fogyasztás Közepes (3000-3200) A közepesen fejlett és fejlődésnek indult országokban (ahol növekszik ez az érték) és a legfejlettebb országokban ahol csökken. pl: Magyarország, Fehéroroszo., Kína, Svédország Átlag körüli (2800-3000) A nagy fejlődésnek indult, és a leggazdagabb országokban pl: Dél-Afrika, Japán

Fogyasztásváltozás Általános tendencia, hogy állati eredetű termékek fogyasztásának növekedésével csökken a növényi eredetű. A magasabb fogyasztású fejlett országokban Itt már nem mindenhol nő Ellenben a 80-as években még mindenhol jelentősen nőtt a fogyasztás, még ott is ahol már jócskán meghaladta az ideális értéket. Sőt egyes területeken csökkent is Az alacsonyban A 80as évek növekedéséhez képest az elmúlt pár évben stagnálás vagy gyenge csökkenés figyelhető meg

Élelmiszercsoportok A Fejletségi szint növekedésével nő a hús és zsírfogyasztás A halfogyasztás kivételt képez, az jellemzően csak a nagy tengerparttal rendelkező országokban jelentős A fejlődő országokban a növényi táplálék is kevés, és ha ezt még állatokkal megetetnék 2x-3x kevesebb lenne.

Táplálkozási szokások és az életminőség(Magyarország) Fehérje 14% 60 állati 40 növényi Zsír 38% Kevés a telítetlen aránya Szénhidrátoknál 45% kevés az összetett pl: teljes kiőrlésű gabonafélék Cukor 15% - ez az érték nagyon magas

Egészség Túltápláltság és elhízás A fejlett országokban mindenhol megjelent az elmúlt 2-3 évtizedben Arányuk 5 évenként megduplázódik Oka a sok hús/zsír fogyasztás, és emelett kevés zöldég fogyasztása Ennek következtében vitaminhiány is fellép. Több betegség kockázati tényezője. Magasvérnyomás Szívbetegség Agyérbetegség cukorbetegség Az eü világszervezet 1998-ban az elhízást betegségnek nyilvánította.