Az Európai Unió közös agrárpolitikája (CAP) I. földrajz-geográfus szak Jeney László Egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2004/2005, II. félév

Mezőgazdaság-politika különleges helyzete mezőgazdaság: nemzetgazdaság stratégiai területe (gazdasági, politikai, kulturális okok) a többi terméktől eltérő piaci feltételeket kívántak érvényesíteni

1958. Római Szerződés CAP céljai Mg. termelékenységének növelése Mg-i lakosság részére megfelelő életszínvonal biztosítása Piacok stabilizálása Ellátás folyamatos biztosítása Fogyasztók számára a kínálat elfogadható árszínvonalon biztosítása

1958. stresa-i konferencia CAP alapelvei: Egységes piac elve Közösségi preferencia elve Pénzügyi szolidaritás elve

CAP működése Intézmények Tagállamok: végrehajtó Tanács: keretdöntések (minősített többség) Bizottság: döntéskezdeményező, végrehajtó Parlament: konzultációs jog Ártámogatási politika (küszöbár: a legdrágábban termelőkhöz igazodva) Lefölözés: küszöbár-világpiaci (import)ár különbsége Felvásárlási intervenciós politika (intervenciós ár) Ha a termék csak alacsony áron lenne eladható Exporttámogatási politika (intervenciós ár) Szubvenció: intervenciós ár-világpiaci (export)ár különbsége (Később: jövedelemtámogatási politika) Ártámogatás helyett jövedelemkompenzáció: közvetlen kifizetések

CAP első három évtizede 1962. CAP megkezdte működését 1962. EAGGF 1967. mezőgazdasági közös piac 1968. Mansholt-terv (nagyüzem) 1980-as évek eleje: garanciaküszöb 1984. fontainebleui-i csúcs (kvóta: tejtermelés) 1988. Delors-csomag (CAP ktg-vetési aránya nem nőhet tovább)

1992. Mc Sharry-terv Közösségi felvásárlási árak csökkentése Jövedelemkompenzáció rendszere Gabonaszektor: ugaroltatási feltétel Környezetvédelem, vidékfejlesztés kiemelt hangsúlya Korengedményes nyugdíj (55 év)

AGENDA 2000 1997. Bizottság programcsomagja, 1999. Berlin Mg-i kiadások stabilizálódnak Agrártámogatások alig csökkennek Vidékfejlesztés megerősödése (2. pillér) 2002. Európai Élelmezésbiztonsági Hatóság – Brüsszel (2001. Nizzai csúcs)

Közös halászati politika (CFP) 1958. Római Szerződés (mint CAP) 1970. Első konkrét rendelkezések 1976-óta halászati megállapodások külső országokkal 1983. Kiépül CFP teljes rendszere eleme: halállomány közös megőrzése közös piaci rendtartás strukturális intézkedés külső országokkal egyezmények TACs: Total Allowable atches 1993. FIFG AGENDA 2000: FIFG = 1,1 Mrd €

A magyar csatlakozás és a CAP Az egyik legfontosabb tárgyalási fejezet Átvilágítás 1,5 évig tartott (1998-99) Magyar álláspont: 1999. november EU álláspont: 2000. június Újabb EU álláspont: 2001. december Tárgyalások: 2001-2002 Ratifikáció

Magyar tárgyalási álláspont Teljes körű csatlakozás Jogok és kötelezettségek egyensúlya Termelést korlátozó intézkedések bázisa Tényleges termelési viszonyok Mezőgazdaság szerepe a vidéki életben Környezet- és tájvédelmi érdekek

EU tárgyalási álláspont Kvóták bázisa egy meghatározott időszak termelési szintje (1995-1999) Átmeneti szabályozás kivételes esetekben CAP átvétele és alkalmazási feltételeinek megteremtése a csatlakozásig Felkészülési ütemterv Folyamatos monitoring az EU részéről Átmeneti szabályozás, de hosszú távon egységes CAP Olcsó, a 15-öknek előnyös bővítés legyen Költségvetési egyensúly fenntartása Blokk szemlélet tagországi érdekek helyett

CAP a bővítés után Fogyasztói érdekek növekednek Piacvédelem csökken Vidékfejlesztés szerepe nő Termelői piaci támogatás csökken Nemzeti támogatás nő Szabályok szigorodása, termelői kötelezettsége ellenőrzése nő

Magyarország feladatai Jogharmonizáció Intézményi keretek megteremtése Közös piaci rendtartásokat működtető intézm-k Támogatások kifizetését biztosító intézmények Kifizetések jogosságát ellenőrző intézmények Gazdaság szereplőinek felkészítése

Mit jelent a tagság a magyar termelőknek? Lehetőségek és kihívások: Egységes belső piac Magasabb termelői jövedelmek Termelői kötelezettségek Átmeneti szabályozásra való felkészülés Változó CAP-piaci viszonyok fokozott érvényesülése Jelszó: Piaci alkalmazkodás Hatékonyság