Az Antik Olimpiák Öröksége Készítette: Dr. Bíró Melinda 2008

Térkép

Sport az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában

Görögország történelme Görögország őskora i. e. 2500 előtt Ókori Görögország: - Minoszi civilizáció i. e. 2500–1600 - Mükénéi kor i. e. 1600–1200 - Görög sötét kor i. e. 1200–800 - A poliszok kora i. e. 776–323 - Hellenizmus i. e. 323–146 - Római Görögország i. e. 146–330 Dór Ion Achai Aiol

Minószi v. Krétai civilizáció Legkorábbi civilizáció kb. i. e. 2500 és i. e. 1450 között Minosz – Pasziphaéra Minótaurosz Thészeusz

Sport a „boldogok szigetén” Bikaugrás

százkezűek – küklopszok – titánok Görög mitológia Khaosz Gaia Uránosz százkezűek – küklopszok – titánok Rheia Prométheusz Kronosz Hesztia Démétér Héra Zeusz Hádész Poszeidón

Prométheusz Az áldozati láng A hellén világban a halotti–, és termékenységi rítusok elengedhetetlen kelléke volt a tűz. Az istenek tiszteletére rituális szertartásokon áldozatokat mutattak be. Miközben az áldozati tűz lángolt - amelyet a halott tiszteletére gyújtottak -

Az áldozati lángtól az olimpiai fáklyáig

Zeusz Héra Árész Pallasz Athéné Hephaisztosz Múzsák Perszephoné Apollón Artemisz Hermész Héraklész

Az ókori olimpiai játékok eredete ie.1580 már ismerték a játékokat ie.800 körül Indoeurópai bevándorlók (Közép Ázsiából) sportszerű játékokkal egybekötött halotti ünnepségeket hoztak magukkal. Olümpia

Az olimpiai játékok eredetének mítoszai Az olimpiai játékok a mítoszok szerint általában halotti szertartásokhoz kapcsolódnak: Héraklész megöli Augeiaszt Pelops és Oinomaos kocsiversenye Homéros eposzaiban hősei versenyeket rendeznek, futnak, ugranak, diszkoszt vetnek, birkóznak és egyéb testedző ágaknak is hódolnak. Homérosz részletes leírást ad a halotti ceremóniák játékairól.

AZ ÓKORI OLIMPIAI JÁTÉKOK EREDETÉNEK TEÓRIÁI Halotti szertartások (Héraklész,Pelops) Rituális esküvői értelmezés verseny Hippodameia kezéért Az istenek iránti tisztelet Kronosz és Zeusz küzdelme Termékenységi rítusok Endymion versenye Héraklész

1. Teória Héraklész megöli Augiászt. 2. Teória Héraklész elhatározza, Hogy Zeusz tiszteletére ünnepi játékokat hoz létre.

Egy másik Héraklész teória (3) Zeuszt kúrészek nevelték fel, akik 5-en voltak (Daktiluszok). E démoni lények egyike volt az idai Héraklész. Zeusz győzelme után Héraklész, a legidősebb kúrész, ünnepi játékokat rendezett Zeusz és a győzelem tiszteletére.

4. Teória Egy másik mondakör úgy meséli, hogy Héraklész apja, Zeusz a játékok alapítója. Pindarosz a híres olimpiai ódák szerzője – szerint Zeusz rendezte az Olimpiákat, zsarnok apja fölött aratott győzelmének ünnepeként.

Pindarosz a híres olimpiai ódák szerzője – szerint Héraklész dédapjának Pelopsz tiszteletére rendezték a játékokat. Oinomaosz piszai király (élisz tartomány) sorra megölte leendő vejeit. Egy jóslat szerint veje lesz gyilkosa. Ezért aztán az volt a trükkje, hogy a jelölteket kihívta egy kocsiversenyre. Előnyt adott nekik, majd hátulról dárdájával ledöfte őket. Pelopsz győz, és játékokat alapít.

Oxülosz vagy Iphitosz? (6) Történészek szerint az olimpiák elindítója Héraklész egyenes ági leszármazottja, Oxülosz volt, aki a dórok segítségével Élisz királya lett. Mások úgy vélik, hogy nem ő, hanem dédunokája, Iphitosz a valódi alapító.

Oxülosz vagy Iphitosz? (6) A dór betörés miatt ádáz harc dúlt az országban. Az éliszi Iphitosz király a Delphoi jósda tanácsát kéri (ie.800) „Védjétek a hazát, kerüljétek a háborút, őrizzétek a közös barátságot a hellénekkel, amíg évenkénti ünnepeitekhez az öröm éve társul” Iphitosz a Delphoi jóshelyről kapott jóslat szerint cselekedett, és megalapította a játékokat, vele pedig elhozta a békét.

Iphitosz szerződést kötött Lükurgosz spártai királlyal: „ Olümpia helye szent. Aki e helyre fegyverrel a kezében lép be, az istenek háborítójának tekintendő” Az olimpián résztvevők egyezményes megkülönböztetése volt a fáklya. A versenyzők, a nézők akik fáklyával a kezükben érkeztek vagy távoztak a szent ligetből sérthetetlenek voltak.

Az antik olimpiai játékok szoros kapcsolatban voltak az istenek tiszteletével Kinek a tiszteletére tartották a versenyeket? ZEUSZ Zeusz Temploma

A GÖRÖG ISTENEK APOLLÓN Zeusz fia a művészetek és a zene istene. Delphoi: Püthiai versenyek Apollón tiszteletére Apollón temploma Delphoi

iszthmoszi játékok Poszeidon tiszteletére A GÖRÖG ISTENEK POSZEIDON Isthmia: iszthmoszi játékok Poszeidon tiszteletére Isthmia rekonstruált rajtgép

Miért épp Olümpia? Pánhellén játékok Delphoi Isthmia Némea Olümpia A mitológiához erős szálakkal kötődik,itt van Pelops sírja. Az altisz mára Dórok előtt is már versenyek színhelye, sőt királyválasztó központ volt. Héra szentélye a legrégebbi kultikus, termékenységi hely. A Zeusz kultusz központja. Delphoi támogatását élvezte. Könnyen megközelíthető, védett helyen feküdt. Pisza lakói sem fenyegették, mert kevesen voltak. A legerősebb polisz, Spárta támogatását élvezte.

Mikor kezdődtek az olimpiai játékok? Kr. E. 776 Miért épp Kr. E. 776?

Kik vehettek részt a versenyen? Szabad születésű Görög férfiak. Nők és rabszolgák nem vehettek részt a viadalokon, még nézőként sem. Csak a szabad (nem rabszolgasorban élő) görög származású férfiak és fiúk indulhattak a versenyeken. Idővel néhány előírás megváltozott, de az ókorban a nőket és a rabszolgákat érintő törvényeken nem módosítottak. Nők részt vehettek a játékokon?

Zeusz felesége az asszonyok, anyák és feleségek védelmezője Hippodémia HÉRA Zeusz felesége az asszonyok, anyák és feleségek védelmezője A szépséges Hippodémia sem maradt ki az olimpiai versenyek kezdeményezésének teóriái közül, Ő ugyanis a nők részére talált ki futóvetélkedőt, amit évente, majd ezt is 4 évente de az olimpiától függetlenül bonyolították le az Altiszban épített Hippodémia szentély, és a Héra temploma előtt bemutatott szertartás után. A stadionnál rövidebb távot futottak. Héra Templomának romjai Olümpiában

A nők olimpiája Az ókori olimpiai játékokon nők még nézőként sem vehettek részt (halálbüntetés járt érte). A hölgyek saját versenye a Héraia. Futószámokban versengenek. A győztes itt is olajfakoszorút kap.

Az olimpiai láng meggyújtása Héra Temploma előtt

Irodalom: http://www.perseus.tufts.edu/Olympics/ http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/tortenetek/okor/012_olimpia_okor.htm http://www.perseus.tufts.edu/Olympics/index.html http://www.perseus.tufts.edu/Herakles/ http://www.olimpiak.hu http://hu.wikipedia.org/ http://www.olympic.org Takács Ferenc: Olimpiák – Press Publikca, 2004.