ÚJKORI OLIMPIAI JÁTÉKOK 1920-1936 Készítette: Dr. Bíró Melinda 2008

VII. OLIMPIAI JÁTÉKOK 1920 ANTWERPEN Dátum: április 20-október 12 Sportág: 22 Versenyszám: 158 Nemzet: 29 Versenyzők: 2626 Női versenyzők: 65 (2.9%) Az 1916 -os olimpiát Berlinnek ítélik de az első világháború miatt az olimpia elmarad. A NOB Antwerpennek ítéli az 1920-as olimpiát, a belga emberek háborús sérelmei miatt. A központi hatalmak, Németország, Ausztria, Magyarország Bulgária és Törökország nem vehetnek részt az olimpián (Szovjet Köztársaság sem).

Első ízben szálltak békegalambok a békét szimbolizálva. Első ízben lobogott az olimpiai zászló a kontinenseket jelképező öt karikával . Első ízben mondja a 2607 résztvevő nevében egy sportoló az olimpiai esküt. „ Esküszünk, hogy az olimpiai játékokon becsületes küzdőfelek leszünk, és tiszteletben tartjuk a játékszabályokat. Lovagias szellemben veszünk részt a versenyeken, hogy dicsőséget szerezzünk hazánknak, és jó hírnevet a sportnak” 1920 ANTWERPEN

Műkorcsolyázás a megnyitó előtt Első ízben rendeznek jégkorong tornát 1920 ANTWERPEN

egy napon játssza mindhárom döntőt. Duke Kahanamoku (USA) kétszer nyeri meg a 100 méteres Gyorsúszást. Suzanne Lenglen egy napon játssza mindhárom döntőt. 1920 ANTWERPEN

Paavo Nurmi Vörös Vince A hosszútávfutás új csillaga Finnországból: 5000 m (ezüst) 10.000 m 8 km terepfutás csapatverseny Magyar versenyző az antwerpeni olimpián? Vörös Vince „Vohlarik Vencel” 1500 m síkfutás 1920 ANTWERPEN

1924 az 1. Téli olimpiai játékok CHAMONIX

VIII.OLIMPIAI JÁTÉKOK 1924 PÁRIZS Dátum: május 4 - július 27 Sportág: 17 Versenyszám: 126 Nemzet: 44 Versenyzők: 3089 Női versenyzők: 125 (4,1%) Párizs az első város, mely másodjára rendez olimpiát. Az olimpia népszerűsége növekszik, 1000 újságíró közvetíti a játékokat, közel 625.000 szurkoló. Utoljára teniszeznek az olimpián.

„Citius, Altius, Fortius” „gyorsabban, magasabbra, erősebben” Az első rádiós közvetítés A záróünnepségen innentől kezdve három zászló emelkedik a magasba, az Olimpiai Zászló, a rendező ország és a következő olimpia rendező országának nemzeti lobogója. 1924 Párizs

Johnny Weissmuller úszó két aranyérmet szerez úszásban, és egy bronzot vízilabdában, később Hollywoodban mint Tarzan válik híressé. 1924 Párizs

1920-ban szerzett három aranyérme mellé Paavo Nurmi atléta 1920 - 1928 9 arany és 3 ezüst 1920-ban szerzett három aranyérme mellé 1924-ben ötöt gyűjt. 1924 Párizs

győz a szellemi olimpián Hajós Alfréd győz a szellemi olimpián 1924 Párizs

1925 Coubertin báró búcsúzik

IX. OLIMPIAI JÁTÉKOK 1928 AMSZTERDAM Dátum:május 17 - augusztus 12 Sportág: 14 Versenyszám: 109 Nemzet: 46 Versenyzők: 3014 Női versenyzők: 290 (9,6%) A NOB engedélyezi a nők részvételét az atlétikai versenyeken. Először nyer ázsiai atléta a versenyek történetében Mikio Oda Japánból hármasugrásban.

Nők első ízben mérhetik össze erejüket tornában és atlétikában. Az olimpián Görögország vonul be első nemzetként, míg az olimpiát rendező ország zárja a sort. Olimpiai láng lobban fel a stadionban és ég az olimpia egész ideje alatt. Nők első ízben mérhetik össze erejüket tornában és atlétikában. 1928 Amszterdam

Kardcsapat Tersztyánszky Ödön Eladják a fotózás jogát. Magyar „pólós” remények az olimpián. Bárány István országos és Európa rekordot úszik. Magyar sikerek a szőnyegen: Keresztesi Lajos (Milon) könnyűsúlyban olimpiai bajnok. Kardcsapat Tersztyánszky Ödön 1928 Amszterdam

Kocsis Antal Percy Williams ökölvívás (CAN) atléta győz 100 és 200 méteren „Az első női atléta…” Mező Ferenc művészeti versenyek 1928 Amszterdam

Paavo Nurmi 1924 Párizs

X. OLIMPIAI JÁTÉKOK 1932 LOS ANGELES Dátum: július 30 - augusztus 14 Sportág: 14 Versenyszám: 116 Nemzet: 37 Versenyzők: 1408 Női versenyzők: 127 (9,6%) 1904 óta Los Angelesben vesz részt a legkevesebb versenyző a játékokon, ezért néhány versenyszám (labdarúgás) el is marad. 100.000 szurkoló a nyitóünnepségen. A ‘32-es játékok az első, mely nyereséges. (1 millió$)

Olimpiai falu a férfi atlétáknak. Az első olimpia, mely 16 napnál rövidebb ideig tart. A NOB határozatot hoz, hogy ettől kezdve az olimpiákat 15 -18 nap alatt kell megrendezni. Olimpiai falu a férfi atlétáknak. Egyéni számokban 3 főre korlátozzák az azonos nemzetből indulók számát. 1932 Los Angeles

Szokatlan tornaverseny a „Vadnyugaton” (akrobatikus ugrás, buzogánygyakorlat, ugródeszkáról ugrás, kötélmászás, függeszkedés) első alkalommal talajtorna. Pelle István Első tornász olimpiai bajnokunk Az utolsó aranyérem egy halott sportolóé. (Toni és Franz Schmid) 1932 Los Angeles

(gerelyhajítás, 80m gátfutás, magasugrás) Babe Didrikson a 18 éves atléta 5 versenyszámban kvalifikálja magát, de csak háromban indul, és mindet megnyeri. (gerelyhajítás, 80m gátfutás, magasugrás) Kard csapat Magyarország Gerevich, Petschauer, Jekelfalussy-Piller, Lichtnerkert, Kabos, Nagy, Glykais 1932 Los Angeles

Vízilabdázóink 36:2-es gólaránnyal olimpiai bajnokok. „Hakniznak a pólósok” 1932 Los Angeles

Paavo Nurmi 1932 Los Angeles

XI. OLIMPIAI JÁTÉKOK 1936 BERLIN Dátum:augusztus 1 - 16 Sportág: 19 Versenyszám: 129 Nemzet: 49 Versenyzők: 3963 Női versenyzők: 328 (8,3%) 1931 -ben nyeri el a város az olimpia rendezési jogát. Színpompás nyitány Garmisch-Partenkirchenben . Hitler növekvő hatalma, és a náci rezsim ellen irányuló bojkottmozgalmak sem tudják megakadályozni az olimpiát.

Hitler anyagi támogatása Coubertin bárónak. Ígéret Olümpia régészeti ásatásainak befejezésére. Szpiridon Luisz olajágat hoz Görög földről.

Az első alkalommal gyújtják meg az olimpiai lángot Görögországban, Olümpiában és innen, futók viszik az olimpia helyszínére. 1936 Berlin

Az első televíziós közvetítés, 25 nagy képernyő Berlinben. A kosárlabda, kajak-kenu és a kézilabda első alkalommal szerepel az olimpia programjában. 1936 Berlin

„négy aranyérmével a berlini olimpia sztárja” Jesse Owens Atlétika „négy aranyérmével a berlini olimpia sztárja” 100m 10,3 200m 20,7 4*100 váltó Távol 806cm 1936 Berlin

Halassy Olivér Magyarország vízilabda Két arany és egy ezüstérmet szerez sportolói pályafutása során, annak ellenére, hogy baleset következtében gyermekkorában elveszítette a fél lábát. 1936 Berlin

Magyarország 10 aranyérem

„Önmagunk legyőzése jelenti a legnagyobb boldogságot” 1937

A XII. ÉS A XIII. OLIMPIAI JÁTÉKOK A HÁBORÚ MIATT ELMARADNAK 1940 1944 Az 1940-es olimpiai játékokat Japánnak, Tokiónak ítélik, de miután Japán lerohanja Kínát, a rendezési jog átszáll Helsinkire A ‘44-es olimpia rendezésével Londont bízzák meg, de mindkét olimpia elmarad a második világháború miatt.

„Önmagunk legyőzése jelenti a legnagyobb boldogságot” „A siker nem cél, csupán eszköz ahhoz, hogy még magasabbra törekedhessünk. Az egyénnek csak akkor van értéke, ha mindig kapcsolatban marad az egész emberiséggel. Arra született, hogy szenvedélyesen tevékenykedjék, és megnyugodva haljon meg.” 1937

Felhasznált irodalom: Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon (1896 – 2002) Helikon Kiadó, 2003. Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988. Takács Ferenc: Olimpiák – Press Publikca, 2004. Takács Ferenc: A modern olimpiai játékok – Útmutató kiadó, 2004. http://www.greekembassy.org/Embassy/Content/en/Article.aspx?office=3&folder=199&article=13171 http://www.olimpiak.hu http://hu.wikipedia.org/ www.pekingszurkoloiklub.hu http://www.mob.hu/ http://www.olympic.org/ http://www.olympic.org/uk/passion/museum/home_uk.asp www.olimpia.lap.hu http://www.mob.hu/engine.aspx?page=MOB_bajnokaink_olimpiai http://www.mob.hu/engine.aspx?page=historia http://www.mob.hu/Engine.aspx http://www.sulinet.hu/tart/fkat/Kjda http://www.ioa.org.gr/