A háziorvosi privatizáció hatásai, háziorvosok a privatizációban 1/22 Skultéty László A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet felmérései tükrében május 26. NAPI GAZDASÁG konferencia

TARTALOM 2/22 1) A felmérés kérdései 2) A felmérés módszere 3) Főbb eredmények 4) Környezet 5) Összefoglalás - Következtetések

1) A felmérés kérdései 3/22 Mi a privatizáció? Hogyan történt a privatizáció? A privatizáció anyagi feltételei A privatizáció hatásai Kinek jó és kinek rossz a privatizáció? Néhány állítás értékelése

2) A felmérés módszere 4/22 Egyszerű véletlen minta A háziorvosok 20%-ának kiválasztásával 1000 postai úton kiküldött kérdőív Reprezentativitás település típus és megye szerint 167 visszaérkezett kérdőív (16,7% elég jó)

5/22 2) A felmérés módszere: súlyozás A minta és a beérkezett válaszok megoszlásának eltérése település típus szerint Súlyozás: település típus szerint tényleges megoszlásválaszolók megoszlásasúly megyei jogú város44231,91 vidéki város31380,81 község26400,66

3) Főbb eredmények 6/22 3/1. Mi a privatizáció? 3/2. Mi került magánkézbe? 3/3. „Önkormányzatok a háziorvosokért” 3/4. Mire elég az OEP finanszírozás? 3/5. Önkormányzatok várakozásai 3/6. Önkormányzatok elégedettsége 3/7-8. Hogyan tovább? 3/9. Jó vagy rossz és kinek? 3/ Néhány állítás értékelése

3/1. Mi a privatizáció az egészségügyben ? 7/22 A közvagyon magántulajdonba kerülése 40% A praxisjog magántulajdonba kerülése 45% A közvagyon működtetési jogának magántulajdonba kerülése 34% A közfinanszírozott ellátás magánszolgáltatók általi nyújtása 29%

3/2. Mi került magánkézbe? 8/22 A rendelő és az eszközök átkerülése az önkormányzattól a háziorvosokhoz, település típusonként (%) Összesen Egyéb városokKözségek Megyei jogú városok

3/3. Önkormányzatok a háziorvosokért 9/22 A praxisok működését támogató megoldások gyakorisága (%)

3/3a. Mi és hogyan változott?

3/4. Mire elég az OEP finanszírozás? 10/22 -1: egyáltalán nem elegendő 1: teljes mértékben elegendő

3/5. Önkormányzatok várakozásai 11/22 A bizalmi index alakulása III. né IV. né.

3/6. Önkormányzatok elégedettsége 12/22 Az egészségügyi ellátórendszer önkormányzati szempontból

3/7. Hogyan tovább? I. 13/22 A háziorvosok praxissal kapcsolatos tervei (%)

3/8. Hogyan tovább? II. 14/22 A háziorvosok praxissal kapcsolatos tervei település típusonként (%)

3/9. Jó vagy rossz és kinek? 15/22 A háziorvosok véleménye a privatizációról Ellátott –Magasabb színvonal –Korszerűbb eszközök –Torzuló struktúra Tulajdonos –Profit –Tőkebevonás Finanszírozó –Költséghatékonyság –Tőkekivonás Eü dolgozók –Jobb munkakörülmények –Korszerűbb eszközök

16/22 3/10. Néhány állítás I. A magántőke bevonása a kórházstruktúra átalakulásához vezetne.4,0 Az ellátás biztonsága szempontjából lényeges, hogy a magánszolgáltató nyereség-orientált vagy nem nyereség-orientált formában működik.3,9 A magánszolgáltatók kisebb létszámmal biztosítják az ellátást.3,8 Az egészségügyi szolgáltatók privatizációja a járulékrendszer változását is szükségessé teszi.3,8 A privatizációval vállalt beruházási kötelezettségek (az új tulajdonosnak kell biztosítani az eszközpótlást) nem vagy csak feszítetten kivitelezhetők.3,6 Az új tulajdonos vagy működtető a dolgozók egy részét vállalkozói státuszban foglalkoztatná tovább.3,5 A társasági formában való működés a szállítói tartozások kiegyenlítésében szigorúbb megítélést jelent: a csőd kockázata megnő.3,5 Feloldhatatlan ellentét alakul ki az orvosok szakmai szempontjai és a tulajdonos profitérdekeltsége között.3,2 Az állami tulajdon elsőbbsége szükségszerű az egészségügyben az állam koordinációs, ellenőrző szerepének érvényesülése érdekében.3,2 Az állami tulajdon elsőbbsége szükségszerű az egészségügyben az ellátás biztonsága érdekében.3,1 A háziorvosok leginkább egyetértenek azzal, hogy

17/22 3/11. Néhány állítás II. A háziorvosok nem értenek egyet azzal, hogy A háziorvosi praxis könnyen forgalmazható.1,8 A privatizáció a szolgáltatási struktúra olyan módosulásához vezet, amely a lakosság ellátási szükségletéhez kevésbé igazodik.2,4 A privatizáció a szolgáltatási struktúra olyan módosulásához vezet, amely a finanszírozó számára drágább ellátást jelent.2,4 A privatizáció a szolgáltatási struktúra olyan módosulásához vezet, amely a tulajdonos számára jelentős profitot biztosít.2,4

18/22 4/1. Környezet Fokozatos kiszervezés a kórházi szektorban –háttérszolgáltatások, klinikum Lassan bővülő magán-egészségügy (8 év, 4,6X) –Lassan bővülő magán-finanszírozás mellet Stabil paraszolvencia Reálértéken szűkülő OEP és önkormányzati források Önkormányzati lépéskényszer –fejlesztés, rekonstrukció Tétova funkcionális privatizáció a kórházi szektorban –bátortalan fenntartó, egyetlen befektető Politikai „hangulat” és információhiány

19/22 4/2. Önkormányzatok, mint fenntartók Átalakulást tervező települések számának alakulása Privatizációt tervező települések számának alakulása

20/22 4/3. Magánszféra konjunktúra A bizalmi index alakulása A bevétel várható alakulása

21/22 5/1. Összefoglalás erősödő érdekeltség, vállalkozástudat A praxis-mobilitás veszélyezteti az elért eredményeket A jövedelmezőségről nincs jó vélemény Inkább a privatizáció pozitív hatásait emelik ki, de a veszélyeket is látják

22/22 5/2. Következtetések Nem politikai akaratot kell kommunikálni –A kormány a legnagyobb tulajdonos, de így is kicsi –Nem helyes beavatkozni az önkormányzatok ügyeibe Világosan szabályozott helyzetet kell teremteni –Ez eredményez átlátható, számon kérhető felelősségi viszonyokat Mi jár a betegnek a közfinanszírozott ellátásban Vagyis mi jár az OEP-nek a „pénzéért” –Nemcsak a privatizáció szempontjából fontos, de ahhoz elengedhetetlen